Nyár végén éhezhetnek a méhek – Heves vármegyében is sokat jelenthet egy virágzó „gyom”

Augusztus végén még zöldek a kertek, virágzik néhány növény, és első pillantásra úgy tűnhet, hogy a méhek számára továbbra is bőségesen akad táplálék. A valóság azonban egészen más: a nyár vége a beporzók egyik legnehezebb időszaka lehet. Egerben és Heves vármegyében az idei szárazság tovább ronthatja a helyzetet, ezért most még azoknak a növényeknek is nagy jelentőségük lehet, amelyeket máskor egyszerűen gyomnak tekintünk.

Augusztusra megváltozik a méhek világa

Tavasszal egymást követik a virágzó gyümölcsfák, majd az akác és számos más nektárt adó növény. A nyár előrehaladtával azonban fokozatosan szűkül a választék.

A PlanetZ által ismertetett új brit kutatásban a University of Sussex szakemberei áprilistól októberig vizsgálták a mézelő méhek táplálékszerzését. Több mint 1200 méh és 1400 virág adatait elemezve arra jutottak, hogy július végén és augusztusban jelentősen romolhat a méhek táplálékszerzésének hatékonysága.

Ennek egyszerű oka van: sok növény addigra elvirágzik, miközben a beporzók továbbra is aktívak. A méheknek így egyre messzebbre kell repülniük a nektárért és a virágporért, maga a keresés pedig jelentős energiát emészt fel.

Forrás: PlanetZ – A nyár vége különösen nehéz a méheknek

Heves vármegyében az aszály tovább nehezíti a helyzetet

A probléma idén különösen aktuális térségünkben.

A nyár folyamán Heves vármegyében is jelentős csapadékhiány alakult ki. Júliusban a sokéves átlaghoz képest a vármegye nagy részén már 70 milliméter körüli csapadékhiányt mértek, Kékes térségében pedig a hiány elérte a 130 millimétert. Dél-Hevesben a talaj mélyebb rétegeinek vízhiánya is rendkívül jelentőssé vált.

Ez nemcsak a mezőgazdasági növényeket érinti. A száraz gyepek, útszegélyek és rétek növényzete is hamarabb elszáradhat, így kevesebb virág maradhat a nyár második felére.

A méhek számára pedig minden virágzó folt számít.

Már tavasszal is figyelmeztető jelek érkeztek Hevesből

Az idei év egyébként sem indult könnyen a méhészek számára.

A Heol áprilisban Biró Pétert, az OMME Heves vármegyei szaktanácsadóját kérdezte a helyzetről. A szakember szerint a méhek ugyan jobban teleltek, mint az előző évben, amikor országosan rendkívül súlyos veszteségek jelentkeztek, a méhészet továbbra is számos problémával küzd.

Májusban a Mátraaljai Méhészek Egyesületének elnöke, Bakó Zsolt is arról beszélt, hogy egyre nehezebb gazdaságosan fenntartani a méhészeteket. Az időjárási szélsőségek és az aszály a méztermelést is bizonytalanabbá teszik.

A méhek védelme tehát Heves vármegyében sem valamiféle távoli természetvédelmi kérdés.

Néha éppen a „gaz” mentheti meg a napot

A brit kutatás egyik legérdekesebb következtetése, hogy a nyár végén olyan növények válhatnak különösen értékessé, amelyeket kertekben és közterületeken rendszerint nemkívánatos gyomként kezelünk.

Ilyenek lehetnek például egyes bogáncsfélék és más későn virágzó vadnövények.

Ha ezeket mindenhol még virágzás előtt levágjuk, eltűnik egy olyan táplálékforrás, amely éppen akkor kínál nektárt és virágport, amikor abból már egyre kevesebb áll rendelkezésre.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy hagyni kell minden kertet vagy közterületet teljesen elgazosodni. Sokkal inkább azt, hogy ahol nem akadályozza a közlekedést, nem jelent biztonsági problémát és természetvédelmi szempontból is megfelelő, érdemes lehet bizonyos virágzó foltok kaszálását későbbre halasztani.

Egerben már próbálkoztak vadvirágos rétekkel

Egerben sem teljesen új ez a gondolat.

A városban 2022-ben indult vadvirágosrét-program, majd 2024-ben új lendületet kapott a kezdeményezés. Vadvirágos területeket alakítottak ki többek között a Cifrakapu út és az Olasz utca sarkán, a Szépasszony-völgy bejáratánál, valamint a Bervai út és a Hársfa utca közötti területen.

A réteket éppen úgy alakították ki, hogy táplálékot kínáljanak a méheknek és más beporzóknak. A kaszálást is ritkábban tervezték, hogy a növények végigvirágozhassanak, majd magot érlelhessenek.

A mostani kutatási eredmények alapján az ilyen területeknek különösen a nyár második felében lehet jelentőségük.

A napraforgó után jön a nehezebb időszak

A Minden, ami Eger oldalán június végén már beszámoltunk arról, hogy virágba borultak Heves vármegye napraforgótáblái.

A napraforgó a nyári időszak egyik fontos méhlegelője, de virágzása nem tart örökké. Amikor a nagy táblák elvirágoznak, a méhek számára ismét felértékelődnek a kisebb virágzó területek, kertek, árokpartok és vadvirágos rétek.

Kapcsolódó cikkünk:

Aranyba borulnak a határok – megkezdődött a napraforgók virágzása Heves vármegyében

A pitypang sem egyszerűen „gaz”

Hasonló témával tavasszal is foglalkoztunk.

A pitypangot sok kertben gyomnövénynek tekintik, pedig kora tavasszal fontos nektár- és virágporforrás lehet, amikor még viszonylag kevés más növény virágzik.

A logika ugyanaz, mint most augusztusban: nem feltétlenül az a növény értéktelen, amelyet mi gyomnak nevezünk.

Kapcsolódó cikkünk:

Egyszerre gyom- és gyógynövény: mit mond a tudomány a pitypang jótékony hatásairól?

Mit tehetünk Egerben a saját kertünkben?

Nem szükséges méhésznek lenni ahhoz, hogy segítsünk a beporzóknak. Már néhány egyszerű változtatásnak is lehet jelentősége:

ne kaszáljunk egyszerre minden virágzó területet;
hagyjunk meg egy kisebb vadvirágos sarkot a kertben;
ültessünk különböző időpontokban virágzó növényeket;
ahol lehet, kerüljük vagy mérsékeljük a beporzókra veszélyes növényvédő szerek használatát;
a késő nyáron virágzó vadnövényeket ne automatikusan „gazként” kezeljük;
méz vásárlásakor részesítsük előnyben a helyi és magyar termelőket.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai anyaga szerint méhlegelőnek összefoglalóan azokat a növényeket nevezzük, amelyekről a méhek nektárt, virágport, propoliszt vagy édesharmatot gyűjthetnek. Vagyis egy méh számára a kertünk egészen másképpen néz ki, mint számunkra: amit mi rendezetlen foltnak látunk, az neki akár terített asztal is lehet.

Egy kis rendezetlenség most életet jelenthet

Augusztus végén Egerben és Heves vármegye útjain járva érdemes más szemmel nézni a virágzó árokpartokra, rétekre és kertekre.

A természetnek nem feltétlenül az a legjobb, ha minden négyzetméter rövidre nyírt és tökéletesen rendezett.

Egy meghagyott virágos folt, néhány későn nyíló vadnövény vagy egy ritkábban kaszált kertrész most valódi segítséget jelenthet a méheknek.

És amikor egy méh augusztus végén leszáll arra a virágra, amelyet mi majdnem kigyomláltunk, talán éppen azt találja meg, amiből ilyenkor egyre kevesebb van: táplálékot.