Augusztus 28-án Szent Ágoston püspökre és egyháztanítóra emlékezik a katolikus egyház. A keresztény gondolkodás egyik legnagyobb alakjának története különösen szépen kapcsolódik az előző napi Szent Mónika-ünnephez: anya és fia emléknapja közvetlenül követi egymást. Ágoston szellemi öröksége Egertől sem idegen – a város középkori történetében ágostonos szerzetesekkel találkozunk, a Líceum híres barokk könyvtártermében pedig magának Szent Ágostonnak az aranyozott portréja is helyet kapott.
A nyugtalanul kereső emberből az egyház egyik legnagyobb tanítója lett
Aurelius Augustinus 354. november 13-án született az észak-afrikai Tagastéban. Édesanyja a keresztény Szent Mónika volt, akinek ünnepét éppen egy nappal korábban, augusztus 27-én tartja az egyház.
Ágoston életútja korántsem volt egyenes. Fiatalon elsősorban a filozófiában kereste az élet nagy kérdéseire adott válaszokat, hosszú szellemi és lelki út vezetett keresztény megtéréséhez. Tanult Karthágóban, majd Rómában és Milánóban is működött. Életének fordulópontja a 380-as évek közepén következett be.
Milánóban nagy hatást gyakorolt rá Szent Ambrus püspök. Ágoston végül 387-ben megkeresztelkedett, majd visszatért Észak-Afrikába. 391-ben pappá szentelték, 395–396 körül pedig Hippo püspöke lett.
Édesanyja hosszú éveken át imádkozott fia megtéréséért. Emiatt Szent Mónika és Szent Ágoston története a keresztény hagyományban szinte elválaszthatatlan egymástól. Nem véletlen, hogy liturgikus emléknapjuk is egymást követi.
Az Egri Főegyházmegye egy korábbi kiadványában ugyancsak külön foglalkozott „Mónika és Ágoston” történetével, hangsúlyozva ezt a különleges anya–fia kapcsolatot.
Vallomások – egy másfél évezrede megszólaló emberi történet
Szent Ágoston hatása messze túlnőtt saját korán. Munkássága alapvetően befolyásolta a középkori keresztény teológiát és filozófiát, gondolatai pedig későbbi évszázadok tudósaira is hatottak.
Leghíresebb művei közé tartozik a Vallomások (Confessiones), amely egyszerre önéletrajz, lelki számvetés és filozófiai mű. Különleges ereje abban rejlik, hogy Ágoston saját tévedéseit, útkeresését és megtérését is rendkívüli nyíltsággal mutatja be.
Másik monumentális alkotása Az Isten városáról (De civitate Dei), amelyet Róma 410-es feldúlását követően kezdett írni. Jelentős műve a De Trinitate, vagyis A Szentháromságról is.
Ágoston 430. augusztus 28-án halt meg Hippóban, miközben a vandálok ostromolták a várost. Az egyház ezért ezen a napon tartja liturgikus emléknapját.
Kevesen tudják: Egerben ágostonos kolostor is állt
Szent Ágoston egri kapcsolódását kutatva egy különösen érdekes helytörténeti szálhoz jutunk.
A középkori Egerben ágostonos remeték kolostora működött.
A Magyar Katolikus Lexikon adatai szerint a Szent Miklós tiszteletére szentelt ágostonos remete kolostor és templom a mai Rác templom helyén állt, és írott forrás már 1346-ban említi.
1456-ban Joannes Angeli bíboros búcsút engedélyezett a templom számára, 1498-ban pedig itt tartották a magyarországi rendtartomány káptalanját. A rendnek birtokai is voltak, és malmot is kapott az Eger-patakon.
Az ágostonos közösség történetének az 1552-es ostrom vetett véget: a kolostor elnéptelenedett. Eger 1596-os török kézre kerülése után maradványait a forrás szerint a rácok kapták meg.
Ez különösen érdekes adalék a mai Rác templom környezetének történetéhez: ugyanazon a területen évszázadokkal korábban már egy Ágoston regulájához kötődő szerzetesi közösség élt.
Szent Ágoston ma is „ott van” az egri Líceumban
Van azonban egy még közvetlenebb egri emlék.
A Líceumban működő Egri Főegyházmegyei Könyvtár híres barokk termében Szent Ágoston portréja is megtalálható.
A könyvtárterem monumentális fabútorzatát 24 aranyozott relief-mellkép díszíti, amelyek Halblechner Vencel egri szobrász alkotásai.
A földszinti portrék között olyan történelmi és egyházi személyiségek kaptak helyet, mint Szent Pál apostol, Szent Jeromos, Nagy Szent Gergely – és Szent Ágoston püspök, nyugati egyházatya.
A könyvtár történetét feldolgozó Antalóczi Lajos szerint a portrékon szereplő nagy személyiségek minden bizonnyal Eszterházy Károly püspök szellemiségét is formálták; a szerző feltételezése szerint a tudomány és a jámborság példaképeiként kerülhettek a könyvtár falaira.
Így Szent Ágoston alakja nem csupán elméleti módon kapcsolódik Eger művelődéstörténetéhez: aranyozott reliefportréja ma is része a város egyik legértékesebb történelmi enteriőrjének.
A könyvtárterem kialakítása az 1770-es évek végén zajlott. A híres fabútorzatot Fellner Jakab tervezte, kivitelezését Lotter Tamás egri asztalos végezte 1778 és 1780 között. A mennyezet monumentális, a tridenti zsinatot ábrázoló freskóját Kracker János Lukács festette 1778-ban.
Szent Ágoston ünnepe az egri bazilikához is kötődött
Érdekes közelmúltbeli egri előzményt is találunk.
- augusztus 28-án, Szent Ágoston ünnepén az egri bazilikában tartották az Egri Főegyházmegye köznevelési intézményeinek tanévnyitóját, amelyen közel 1800 pedagógus és lelkipásztor vett részt.
A szentmisét Erdő Péter bíboros és Ternyák Csaba egri érsek mutatta be. Erdő Péter prédikációjában éppen Szent Ágoston személyéből kiindulva beszélt az értelmiség és az „írástudók” felelősségéről, valamint az igaz értékek közvetítésének fontosságáról.
Ez a történet különösen szépen kapcsolja össze az ókori gondolkodót Eger évszázados oktatási hagyományával.
Egy több mint másfél évezredes szellemi örökség
Szent Ágoston 430-ban halt meg, gondolatai azonban túlélték a Nyugatrómai Birodalom bukását, végigkísérték a középkort, és a modern filozófiai, teológiai gondolkodásra is jelentős hatást gyakoroltak.
Egerben pedig több rétegben is felfedezhető öröksége: a középkori ágostonos kolostor történetében, az egri egyházi oktatás hagyományában és talán a legkézzelfoghatóbban a Líceum barokk könyvtártermének aranyozott portréján.
Augusztus 28-a ezért Egerben is jó alkalom arra, hogy felidézzük annak az embernek az életét, aki hosszú útkeresés után vált a kereszténység egyik legnagyobb gondolkodójává.
Festmény a cikkhez
A cikk illusztrálására jó választás Philippe de Champaigne 17. századi Szent Ágoston-festménye. A képen a szentet püspökként, könyvekkel és az isteni igazság fényének szimbolikus megjelenítésével ábrázolja. A Wikimedia Commons nagy felbontásban is közli a művet.
Források
- Minden, ami Eger – a blog korábbi kapcsolódó tartalmai
- Egri Főegyházmegye – Mónika és Ágoston
- Egri Főegyházmegye – Szent Ágoston ünnepe és a 2019-es egri tanévnyitó
- Magyar Katolikus Lexikon – Eger-Felnémet, az egri ágostonos kolostor története
- Antalóczi Lajos: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története – Magyar Elektronikus Könyvtár
- Magyar Katolikus Egyház – Szent Ágoston püspök és egyháztanító
- Magyar Katolikus Egyház – Szent Ágoston élete
- OSZK – Jeles napok: Szent Ágoston
- Wikimedia Commons – Philippe de Champaigne: Saint Augustine
