Úgy tűnik, egyhamar nem szabadulunk meg a tavaszi és őszi óraátállítástól. Az Európai Bizottság közzétette a 2027–2031 közötti menetrendet, így legalább 2031-ig biztosan számolhatunk az évi kétszeri váltással. Egerben a téma különösen érdekes: a város történetében évszázadokra visszanyúló hagyománya van az idő mérésének és jelzésének.
A Világgazdaság friss cikke szerint hiába merült fel évekkel ezelőtt az óraátállítás megszüntetése, egyelőre marad a megszokott rendszer. Az Európai Bizottság ugyanis hivatalosan közzétette a 2027 és 2031 közötti átállítási időpontokat.
Ez azt jelenti, hogy Heves vármegyében és Egerben is továbbra is március utolsó vasárnapján térünk át a nyári, október utolsó vasárnapján pedig a téli – pontosabban normál – időszámításra.
2026-ban október 25-én állítjuk vissza az órákat
Az idei évben még egy átállítás vár ránk: 2026. október 25-én, vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órákat. Ezzel véget ér a nyári időszámítás, és visszatérünk a közép-európai normál időhöz.
A következő évekre már szintén megvan a hivatalos menetrend:
- 2027: március 28. és október 31.
- 2028: március 26. és október 29.
- 2029: március 25. és október 28.
- 2030: március 31. és október 27.
- 2031: március 30. és október 26.
Az uniós szabály szerint a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapján ér véget.
Több mint százéves történet – háborús takarékosságból született
Az óraátállítás korántsem modern találmány. Magyarországon 1916-ban, az első világháború idején vezették be először a nyári időszámítást.
A Magyar Nemzeti Levéltár adatai szerint 1916. május 1-jétől szeptember 30-ig tért el Magyarország a korábban alkalmazott közép-európai időtől. Az intézkedés hátterében elsősorban az energiahordozókkal és világítóanyaggal való takarékosság állt.
A rendszer később többször megszűnt, majd ismét visszatért. Magyarországon 1980 óta folyamatosan alkalmazzuk a nyári időszámítást.
Egerben az időmérésnek különleges története van
Az óraátállítás egri vonatkozása jóval érdekesebb annál, mint hogy tavasszal és ősszel átállítjuk a karóráinkat.
Eger egyik legkülönlegesebb tudománytörténeti emléke ugyanis éppen az idő meghatározásához kapcsolódik.
A Líceum keleti tornyában 1776-ban nyílt meg a csillagvizsgáló. A kor modern csillagászati műszereivel felszerelt intézményben a helyi idő meghatározására is lehetőség nyílt. A Csillagászati Múzeum nagytermén áthaladó márvány délvonal segítségével az egri csillagászati delet lehetett meghatározni.
Vagyis jóval azelőtt, hogy telefonjaink és számítógépeink automatikusan átállították volna magukat, Egerben a Nap járása alapján határozták meg, mikor van dél.
Harangszó jelezte Egerben a pontos delet
Az Egri Csillagásztorony Védelmében Alapítvány helytörténeti összefoglalója egy még érdekesebb egri hagyományt is megőrzött.
A 18. század második felétől a csillagvizsgálóban található délvonal segítségével figyelték a Nap állását. Amikor a fényfolt elérte a délvonal megfelelő pontját, harangszóval jelezték a napórai delet a városnak.
Ez a különleges időjelzés egészen a 19. század végéig fennmaradt.
A vasút és az országos közlekedés fejlődésével azonban már nem lehetett minden városnak a saját helyi napidejét követnie. Egységes időre volt szükség.
Magyarország 1892-ben tért át az egységes közép-európai zónaidőre.
Így Eger történetében is lezárult az az időszak, amikor a Nap járásából meghatározott helyi délhoz igazodott az időjelzés.
A toronyórák ma is hozzátartoznak Eger városképéhez
Egerben ma is számos toronyóra emlékeztet arra, milyen fontos szerepe volt egykor a közösségi időjelzésnek.
Különleges története van például a Ciszterci templom toronyóráinak is. A templom első toronyórája több mint két és fél évszázaddal ezelőtt készült, később azonban tűzvész pusztította el. Hosszú idő után, összefogással kerültek ismét órák a tornyokra.
A mai embernek természetes, hogy egyetlen pillantással megtudja a pontos időt a telefonjáról. Néhány évszázaddal ezelőtt viszont a város templomainak harangjai és órái határozták meg a mindennapok ritmusát.
Miért nem törölték még el az óraátállítást?
Pedig közel kerültünk hozzá.
Az Európai Bizottság 2018-ban nagyszabású lakossági konzultációt tartott. Több mint 4,6 millióan válaszoltak, és a résztvevők több mint 80 százaléka az évi kétszeri óraátállítás megszüntetését támogatta.
Az Európai Parlament később támogatta is a változtatást, a tagállamok azonban nem tudtak megállapodni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítás váljon-e állandóvá.
Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy a rendszer mindmáig megmaradt.
Közben az eredeti energiatakarékossági érv is veszített jelentőségéből. A korszerű világítás, a LED-technológia, valamint a fűtési és hűtési szokások megváltozása miatt az óraátállítással elérhető energiamegtakarítás jóval kisebb, mint évtizedekkel ezelőtt.
Az idő változik – az egri órák maradnak
Egerben tehát 2026 őszén ismét visszaforgatjuk az órákat. A telefonok és számítógépek többsége ezt már észrevétlenül elvégzi helyettünk, a hagyományos órákat azonban továbbra is nekünk kell átállítani.
A mostani döntések alapján pedig ugyanez vár ránk még legalább 2031-ig.
Talán éppen Eger mutatja meg a legszebben, mennyit változott az időhöz való viszonyunk. Egykor a Líceum csillagvizsgálójában a Nap fénye mutatta meg a delet, amelyet harangszó adott hírül a városnak. Ma műholdak, atomórák és internetre kapcsolt eszközök gondoskodnak a másodpercnyi pontosságról.
Egy dolog azonban több mint száz éve újra és újra visszatér: tavasszal egy órával előre, ősszel pedig egy órával vissza.
A mostani állás szerint még jó néhányszor megtehetjük.
Források
Világgazdaság – Óraátállítás: 2031-ig biztosan marad a rendszer
Magyar Nemzeti Levéltár – A nyári időszámítás Magyarországon 1916–1945
Magyar Nemzeti Levéltár – Mióta játszunk félévente az idővel?
Eger város honlapja – A Líceum és a csillagvizsgáló
Egri Csillagásztorony Védelmében Alapítvány – Amit őrzünk
Egri Főegyházmegye – Megszólalt az egri Ciszterci templom toronyórája
Borítókép: az egri toronyóra részlete – saját fotó.