Különleges pillanatot őriz a több mint negyedszázaddal ezelőtt készült fénykép: az Egri Bazilika új Szent Mihály-harangja még a földön áll. A hatalmas bronzharang hamarosan elfoglalta helyét az északi toronyban – ott, ahol elődjének 1944-es elhurcolása után évtizedeken át hiányzott Eger egyik meghatározó hangja.
A fotó első pillantásra talán csak egy hatalmas harangot mutat a Bazilika előtt. Története azonban jóval többről szól. Háborúról, veszteségről, több mint fél évszázados hiányról, majd egy olyan egri összefogásról, amelynek eredményeként 2001-ben ismét nagyharang kerülhetett a főszékesegyház északi tornyába.
A Minden, ami Eger oldalán korábban már részletesen bemutattuk a Bazilika négy harangját. A most előkerült régi fotó azonban külön történetet érdemel: azt a néhány napot idézi fel, amikor a ma már jól ismert Szent Mihály-harang még az egriek szeme előtt, a földön állt.
1944. szeptember 29. – amikor elvitték Eger nagyharangját
A történet egyik legdrámaibb dátuma 1944. szeptember 29., Szent Mihály napja.
Ekkor szerelték le a Bazilika korábbi Szent Mihály-harangját. A korabeli nagyharang 4351 kilogrammot nyomott, és a második világháború idején hadi célokra vitték el. A bronz értékes hadianyagnak számított, ezért a harangok sem menekültek meg a rekvirálásoktól.
Nem először történt ilyesmi Egerben. Már az első világháború idején súlyos veszteség érte a város harangállományát. 1916 novemberében több egri harangot leszereltek, és a Főszékesegyház harangjai közül is rekvirálták a Mihály-, Donát- és János-harangot. Az elvitt harangokat 1923-ban pótolták – ám az akkor elkészült új Mihály-harang alig több mint húsz évvel később ugyanerre a sorsra jutott.
Így kezdődött az a több mint fél évszázados időszak, amikor a Bazilika északi tornyából hiányzott a nagyharang.
Passauban öntötték újjá Eger hangját
A pótlásra végül csak az ezredforduló környékén nyílt lehetőség.
Az új Szent Mihály-harangot Rudolf Perner öntötte a németországi Passauban 2001-ben. A Perner név mögött nagy múltú harangöntő műhely állt, amelynek munkája így Eger történetének is részévé vált.
A korabeli sajtó beszámolója szerint az új nagyharang elkészíttetése mintegy 22 millió forintba került, és a költségek jelentős részét egriek, helyi vállalkozások és magánszemélyek adományai fedezték. Vagyis a harang visszatérése nem egyszerű műszaki beruházás volt: valódi városi összefogás állt mögötte.
Egy apró, de fontos pontosítás: 6015 kilogramm
A harangot gyakran egyszerűen „hattonnásként” említik, ám a Bazilika hivatalos adatai ennél pontosabbak.
A Szent Mihály-harang 6015 kilogrammos, magassága 180 centiméter, alsó átmérője pedig 213 centiméter. Ez utóbbi azért érdekes, mert több helyen 217–218 centiméteres adat is olvasható, de a Bazilika saját nyilvántartása és a Minden, ami Eger korábbi összeállítása egyaránt 213 centimétert közöl.
A hivatalos bazilikai ismertető szerint ma Magyarország harmadik legnagyobb harangja.
2001 szeptemberében még a földön csodálhatták meg az egriek
És itt válik igazán érdekessé a mostani fénykép.
A hatalmas harang Egerbe érkezése önmagában esemény volt. A képen még a Bazilika mellett, a földön látható, körülötte emberekkel. Ebben a helyzetben lehetett igazán érzékelni a méreteit: egy 6 tonnánál is nehezebb bronztest állt az emberek mellett, mielőtt végleges helyére került volna.
A korabeli Magyar Nemzet beszámolója szerint a harangot 2001. szeptember 27-én Seregély István egri érsek szentelte fel.
Két nappal később következett az igazán jelképes pillanat.
2001. szeptember 29-én, Szent Mihály napján emelték be az északi toronyba.
Pontosan azon a napon, amelyen 57 évvel korábban, 1944. szeptember 29-én elődjét leszerelték és elvitték.
Aligha lehetett volna ennél beszédesebb dátumot választani.
Maga a harang is elmeséli a történetet
A nagyharang nem egyszerűen hangszer. Palástja valóságos történelmi emlékmű.
Látható rajta Szent Mihály arkangyal, Szűz Mária, Szent István király, Szent László király és Szent János apostol ábrázolása, valamint a Szent Korona, Eger címere és a kereszténység kétezer éves jubileumára utaló emlékjel. Felső részén szőlőindás, szőlőfürtös díszítés fut körbe – Egerben ennek különösen szép jelentése van.
Az alsó peremen olvasható felirat pedig nem engedi feledésbe merülni elődje sorsát:
„AZ 1944-BEN HADICÉLOKRA ELVITT HARANG HELYETT 2001-BEN ÚJRAÖNTVE.”
Mellette ott áll az öntőmester és a készítés helyének emléke is: Rudolf Perner, Passau, 2001.
Négy harang lakik ma a Bazilika tornyaiban
A Szent Mihály egy nagyobb történet része. Az Egri Bazilika két tornyában jelenleg összesen négy harang található.
Az északi toronyban egyedül a 6015 kilogrammos Szent Mihály lakik. A déli toronyban található az 1828-ban Egerben öntött, 3300 kilogrammos Szent József-harang, valamint két 1923-ban Sopronban készült harang: az 1350 kilogrammos Szent Lajos és az 580 kilogrammos Szent János.
Érdemes ezért újra elővenni korábbi összeállításunkat is, amelyben részletesen bemutattuk mind a négyet: A Bazilika harangjai – Minden, ami Eger.
Egy fénykép Eger közelmúltjának különleges pillanatáról
A 2001-es fotó értékét éppen az adja, hogy olyasmit mutat, amit ma már nem láthatunk.
A Szent Mihály-harangot ma csak egészen más perspektívából lehet szemügyre venni, magasan az északi toronyban. A fényképen azonban még ott áll az emberek között, szinte karnyújtásnyira.
Mögötte pedig egy 57 éves történelmi hiány húzódik.
1944. szeptember 29-én egy Szent Mihály-harangot levittek a toronyból.
2001. szeptember 29-én egy új Szent Mihály-harangot emeltek fel ugyanoda.
Talán ezért több ez a kép egyszerű kordokumentumnál. Egy olyan pillanatot őriz, amikor Eger szó szerint visszakapta történelmi nagyharangját – és vele együtt egy régen elveszett hangot is.
Források
Minden, ami Eger – A Bazilika harangjai
Magyar Nemzet, 2001 – Újraöntötték az egri nagyharangot
Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták, a főszékesegyház harangjai
Egertörténeti Ismerettár – Az egri nagyharang története
Borítókép: Harang a földön – az Egri Bazilika új Szent Mihály-nagyharangja 2001 szeptemberében. Fotó: bbictures.blog.hu