Van egy hegy Eger fölött, amelyet talán minden egri ismer, még akkor is, ha soha nem kapaszkodott fel a tetejére. A Nagy-Eged sziluettje hozzátartozik a városhoz. Szőlősorai, erdői, meredek oldalai és 537 méteres csúcsa évszázadok óta ott magasodnak Eger fölött. Ráadásul 2026 őszén különösen izgalmas időszakát éli a hegy: miközben odalent zajlik a szüret, odafent régészek és önkéntesek szó szerint rétegről rétegre bontják ki a Nagy-Eged elfeledett múltját.
A mostani fotó szinte mindent elmond arról, miért nevezik a Nagy-Egedet Eger „házi hegyének”. Előtérben a szőlő, mögötte a város házai, aztán egyszer csak hatalmas tömbként emelkedik ki a tájból az Eged.
Nem háttérdíszlet. Eger egyik meghatározó része.
A „házi hegy” elnevezést nem csupán az egriek használják: a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a Kaptárkő Egyesület ismertetője is így beszél róla. A hegy Eger belvárosától északkeletre, szinte önálló tömbként magasodik a város fölé, és látványa valóban éppúgy összeforrt Egerrel, mint a templomtornyok, a vár vagy a minaret.
537 méter – de jóval több egyszerű kilátóhelynél
A Nagy-Eged 536–537 méteres magasságával a Bükk délnyugati előterének egyik legkarakteresebb magaslata. Földtani felépítése is érdekes: kisebb részben eocén, nagyobbrészt triász kori mészkő alkotja. A déli lejtők meleg, napsütötte oldalai és a magasabb fekvés együtt egészen sajátos természeti környezetet alakítottak ki.
A hegyen pusztafüves lejtők, karsztbokorerdők, melegkedvelő tölgyesek, mészkősziklagyepek és cseres-tölgyesek váltják egymást. Ehhez társul az ember által évszázadok alatt kialakított táj egyik legfontosabb eleme: a szőlő.
Ez az, amit Attila Szakra fényképe is különösen szépen megmutat. A Nagy-Egedet nem lehet igazán különválasztani Egertől és az egri bortól.
Szőlő olyan magasságban, ahol már ritkán látni Magyarországon
A Nagy-Eged az Egri borvidék egyik legismertebb és legkülönlegesebb termőhelye. Az Egri Borélmény szakmai ismertetője az 537 méter magas hegyet az ország legmagasabban fekvő szőlőterületeként mutatja be. A déli fekvésű ültetvények helyenként 20–35 százalékos lejtőkön kapaszkodnak felfelé, alattuk pedig meghatározó a mészköves alapkőzet.
Ezért az Eged nem egyszerűen egy hegy, amelyre szőlőt telepítettek.
A hegy maga is része az egri bor történetének.
Aki Eger felől nézi, különösen az őszi időszakban láthatja igazán jól ezt a kapcsolatot: a városszéli kertek és szőlők fokozatosan átadják helyüket a meredek hegyoldalnak, majd az erdőnek és a csúcsnak.
A hegy, amelyen egykor zarándokok jártak
A Nagy-Eged történetének egyik legizgalmasabb fejezete sokáig szinte teljesen eltűnt a köztudatból.
A hegy tetején ugyanis egykor jelentős Szent Kereszt-kápolna állt.
A jelenlegi kutatások alapján a kápolnát valószínűleg a 18. század elején alapították. Az egyik legkorábbi ismert írásos adat 1746-ból származik: egy felsőtárkányi egyházlátogatási jegyzőkönyv már körmeneti célként említi a Nagy-Egedet. Barkóczy Ferenc egri püspök 1752-ben rendelkezett az akkor már omladozó kápolna újjáépítéséről, valamint remetelak építéséről. A helyreállított kápolnát 1753. május 3-án szentelték fel.
Vagyis közel három évszázaddal ezelőtt egészen más látvány fogadhatta azt, aki Egerből az Eged felé nézett.
A hegytetőn templom állt, a hegyre pedig körmenetek és zarándokok indultak.
Az épület ráadásul nem egy aprócska erdei kápolna volt. A régészeti kutatások egy több mint 22 méter hosszú és mintegy 11 méter széles épület maradványait tárták fel. Előkerült a nagy szentély, négy oltárfülke, két csigalépcsőtorony és a sekrestye is.
2026 őszén éppen most írják tovább a Nagy-Eged történetét
Ez teszi most különösen aktuálissá a Nagy-Egedről beszélni.
A Szent Kereszt-kápolna régészeti feltárásának újabb üteme 2026. szeptember 14-én kezdődött, és szeptember 25-ig tart a Dobó István Vármúzeum és az Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület együttműködésében.
Az elmúlt napok eredményei látványosak. A korábban omladékkal borított épületből mára helyenként embermagasságot meghaladó falak kerültek napvilágra. A szeptemberi munkák során folyamatosan tisztul az egykori templom belső tere és alaprajza.
És a hegy még ennél is régebbi történeteket őriz.
Szeptember 21-én a feltárás hatodik napján III. Béla korából származó kufikus rézpénz, valamint egy 1687-es pénz is előkerült. Ez azért különösen érdekes, mert ismét arra figyelmeztet: a Nagy-Eged története korántsem kezdődik a barokk kori kápolnával.
Korábbi kutatások során a hegyen még egy bronzkori tokos balta is napvilágra került.
Így egyetlen hegyen egymásra rakódnak az emberi jelenlét különböző korszakai.
Egy tanösvény, amelyen magát a hegyet is meg lehet ismerni
A Nagy-Egedet természetesen nem csak messziről érdemes nézni.
Már 1991-ben létrehoztak itt egy botanikai, zoológiai és geológiai tanösvényt dr. Kárász Imre szakmai vezetésével. Az eredeti útvonal táblái az évtizedek alatt tönkrementek, ezért a Kaptárkő Egyesület 2019-ben felújította és kibővítette a tanösvényt.
A mai Nagy-Eged hegyi természet- és tájismereti tanösvény 4 kilométer hosszú, 11 állomásos körtúra, bejárására nagyjából három órát érdemes számítani. Jelzése a piros T.
Aki végigjárja, tulajdonképpen néhány kilométer alatt találkozhat mindazzal, ami az Egedet különlegessé teszi: mészkővel, sziklagyeppel, tölgyessel, szőlőkkel, különleges növényvilággal – és természetesen az Egerre nyíló panorámával.
A hegy, amely mindig ott van
A Nagy-Eged különös helyet foglal el Eger életében.
Nem olyan látványosság, amelyhez feltétlenül oda kell menni ahhoz, hogy találkozzunk vele. Elég végignézni egy utcán, feltekinteni egy magasabb pontról, kisétálni a város szélére vagy végignézni az egri szőlők fölött.
Ott lesz.
Tavasszal friss zöldben, nyáron mélyebb árnyalatokban, ősszel aranyba és barnába fordulva, télen pedig egészen szigorú arccal.
Attila Szakra felvétele talán éppen ezért különleges. Nem önmagában mutatja meg a Nagy-Egedet, hanem abban a tájban, amelyhez tartozik: szőlővel az előtérben, Egerrel középen és a heggyel a háttérben.
Egyetlen képen rajzolódik ki a kapcsolat a város, a szőlő és a Bükk között.
És miközben 2026 szeptemberében a hegy tetején tovább dolgoznak a régészek és az önkéntesek, egyre világosabbá válik, hogy Eger „házi hegye” még közel sem mondta el minden történetét.
Kapcsolódó korábbi cikkünk
A Minden, ami Eger oldalán korábban részletesen is bemutattuk a hegy természeti és borvidéki értékeit:
Nagy-Eged hegy – Eger házi hegye, ahol a panoráma és a borvidék találkozik | Minden, ami Eger
Források
Minden, ami Eger – Nagy-Eged hegy: Eger házi hegye, ahol a panoráma és a borvidék találkozik
A Szent Kereszt-kápolna építéstörténete
Kaptárkő Egyesület – Nagy-Eged hegyi tanösvény
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Eger–Nagy-Egedi Tanösvény
Dobó István Vármúzeum – a Nagy-Eged hegyi kápolnakutatás története
Egri Borélmény – Nagy-Eged-hegy
Borítókép: Eger és a Nagy-Eged hegy. Fotó: Attila Szakra