1849. október 6. a magyar történelem egyik legsötétebb napja. Aradon ezen a hajnalon és reggelen tizenhárom honvéd főtisztet végeztek ki, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét. A szabadságharc bukását követő megtorlás áldozatainak emléknapja Egerben különösen személyes jelentést kap. Knézich Károly családot alapított és élt a városban, Lenkey János pedig itt született, és bár nem volt az október 6-án kivégzett tizenhárom között, az aradi várbörtönből ő sem tért haza élve. Földi maradványai azonban 86 évvel később mégis hazakerültek Egerbe. Szülőháza ma is áll, sírja a Kisasszony temetőben található, emlékét pedig 2026. október 6-án több egri program is felidézi.
Október 6-án minden évben újra elhangzik tizenhárom név.
Aulich Lajos. Damjanich János. Dessewffy Arisztid. Kiss Ernő. Knézich Károly. Láhner György. Lázár Vilmos. Leiningen-Westerburg Károly. Nagysándor József. Poeltenberg Ernő. Schweidel József. Török Ignác. Vécsey Károly.
A nevek mögött azonban nem csupán egy 177 évvel ezelőtti kivégzés története áll. A magyar szabadságharc bukása, egy egész ország reményeinek összeomlása, majd az azt követő megtorlás sűrűsödik össze 1849. október 6-ában.
Egerből nézve pedig mindez még közelebb kerül hozzánk.
A város utcáin járva ma is találkozhatunk ennek a történetnek a szereplőivel. Van Knézich Károly utcánk, van Lenkey udvarunk és Lenkey János Általános Iskolánk. Megmaradt Lenkey János szülőháza, amely ma a szabadságharc emlékét őrző kiállítóhely. És a Kisasszony temetőben ott van Lenkey sírja is.
A Minden, ami Eger oldalán 2017-ben már megemlékeztünk az aradi vértanúk napjáról. Kilenc évvel később azonban érdemes sokkal közelebbről megnézni, mi történt 1849 őszén, és miért mondhatjuk azt, hogy október 6. Eger történetének is része.
Világos után már a megtorlás következett
1849 nyarára a magyar szabadságharc katonai helyzete reménytelenné vált. A Habsburg Birodalom hadereje mellett I. Miklós orosz cár hatalmas intervenciós serege is Magyarország ellen vonult.
A magyar honvédsereg két nagyhatalom katonai erejével került szembe.
- augusztus 13-án Görgei Artúr fővezér Világos közelében, a szőlősi mezőn az orosz hadsereg előtt letette a fegyvert. Nem az osztrákoknak adta meg magát. Ennek politikai üzenete is volt: azt kívánta kifejezni, hogy a magyar szabadságharcot nem önmagában a Habsburg Birodalom, hanem az orosz katonai beavatkozás segítségével tudták leverni.
A fegyverletétel után azonban a fogságba került magyar tiszteket végül átadták az osztrák hatóságoknak.
És megkezdődött a megtorlás.
A cél nem egyszerűen a katonai vezetők megbüntetése volt. Példát akartak statuálni: világossá tenni, milyen következménye lehet annak, ha valaki fegyvert fog a császári hatalom ellen. Október 6.
Haynau és a megtorlás
A megtorlás egyik legismertebb alakja Julius Jacob von Haynau táborszernagy lett, akit 1849 májusában neveztek ki a magyarországi császári haderő főparancsnokává.
A szabadságharc bukását követően hadbírósági eljárások indultak.
Nemcsak katonák kerültek veszélybe. Politikusokat, kormányzati tisztviselőket és a szabadságharc más résztvevőit is felelősségre vonták. Sokan börtönbe kerültek, másokat besoroztak a császári hadseregbe, voltak, akik emigrációba kényszerültek.
A megtorlás legdrámaibb jelképévé azonban Arad és 1849. október 6. vált.
A dátumot sem véletlenül választották: egy évvel korábban, 1848. október 6-án a bécsi forradalom során meggyilkolták Theodor Baillet von Latour császári hadügyminisztert. Október 6.
Elérkezett 1849. október 6.
Aradon tizenhárom honvéd főtiszt kivégzését hajtották végre.
Négy vértanú – Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő és Schweidel József – golyó általi halált kapott.
Kilenc társukat – Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot, Láhner Györgyöt, Knézich Károlyt, Nagysándor Józsefet, Leiningen-Westerburg Károlyt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost és Vécsey Károlyt – felakasztották.
A kötél általi kivégzés külön megaláztatást is jelentett. Katonatiszt számára a golyó általi kivégzést tekintették a rangjához méltó halálnemnek, míg az akasztást hagyományosan köztörvényes bűnözők büntetéseként alkalmazták.
A kivégzések után a holttesteket elrettentésül közszemlére tették. Az agyonlőtt tiszteket a sáncárokban, a felakasztottakat a vesztőhely közelében temették el. Október 6.
Ugyanezen a napon Pesten is eldördültek a fegyverek
Arad mellett Pesten is kivégzés történt.
1849. október 6-án halt meg gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke.
Batthyányt eredetileg kötél általi halálra ítélték. A kivégzése előtti éjszakán azonban súlyos sebet ejtett saját nyakán, így az akasztást nem lehetett végrehajtani. Az ítéletet golyó általi halálra változtatták.
Az egykori pesti Neugebäude udvarán végezték ki.
Ezért október 6-án nem kizárólag az aradi tizenháromra emlékezünk. A nap a szabadságharc leverését követő megtorlás egészének szimbólumává vált. Október 6.
Aradon sem csak tizenhárom vértanú volt
A történet egyik kevésbé ismert részlete, hogy az aradi megtorlásnak nem kizárólag az október 6-án kivégzett tizenhárom tiszt esett áldozatul.
- augusztus 22-én kivégezték Ormai Norbert ezredest, akit ezért az első aradi vértanúként is említenek.
Október 25-én Kazinczy Lajost, Kazinczy Ferenc fiát végezték ki.
- február 19-én pedig Ludwig Hauk alezredest, Bem József egykori hadsegédét.
És ugyanebben az aradi várbörtönben halt meg egy egri honvédtábornok is.
Lenkey János. Október 6.
Knézich Károly – Eger egyik aradi vértanúja
A tizenhárom név között Eger számára különösen fontos Knézich Károlyé.
Knézich nem Egerben született, mégis életének meghatározó szakasza kötötte a városhoz. Katonaként Egerben szolgált, és itt alapított családot is.
1844-ben feleségül vette Kapitány Katalint, Kapitány Mihály egri szenátor lányát. Két gyermekük született, Olga és Irén.
A szabadságharc kitörésekor tehát Knézich számára Eger már nem egyszerű szolgálati hely volt. Itt volt a családja és az otthona.
1848–49-ben egyre jelentősebb katonai feladatokat kapott. Részt vett a szabadságharc hadműveleteiben, a tavaszi hadjárat idején pedig több fontos ütközetben harcolt. 1849-ben tábornoki rangot kapott.
A szabadságharc bukása után őt is Aradra vitték.
- október 6-án a kötél általi halálra ítélt kilenc honvédtiszt között volt.
Eger nem felejtette el.
Nevét ma a belvárosi Knézich Károly utca őrzi. Az egykori Mecset utcát 1899-ben, a kivégzés ötvenedik évfordulójának időszakában nevezték el róla.
Az egykori Knézich-ház már nem áll, de története továbbra is része Eger helytörténetének.
Knézich emléke ráadásul családján keresztül is tovább élt a városban. Lánya, Knézich Irén révén az aradi vértanú családja összekapcsolódott az egri Grőber családdal, amely később az egri szőlő- és borkultúra történetében is jelentős szerepet játszott.
Lenkey János – Eger szülötte
Ha Knézich Károly története erősen kötődik Egerhez, akkor Lenkey Jánosé elválaszthatatlan a várostól.
Lenkey János Nepomuk 1807. szeptember 7-én Egerben született.
Családja gömöri eredetű köznemesi család volt. Édesapja Lenkey Károly egykor a magyar nemesi testőrség tagjaként szolgált, később borkereskedő lett. Édesanyja Keszlerffy Terézia volt. János bátyja, Lenkey Károly szintén honvédtisztként, ezredesi rangban vett részt a szabadságharcban. Petőfi Közössége
És itt következik az egyik legfontosabb egri részlet:
Lenkey János szülőháza ma is áll.
Az épület a Kováts János utcában található. Ma már nem egy elfeledett régi ház: felújítva, Lenkey-ház – a szabadság háza néven őrzi az 1848–49-es szabadságharc egri emlékezetét.
A huszárok, akik hazajöttek Magyarországra
Lenkey János nevét azonban már 1848-ban megismerte az ország.
A Württemberg-huszárezred egyik százada Galíciában állomásozott. A magyarországi forradalom hírei oda is eljutottak.
- május 28-án Lenkey, Fiáth Pompejus főhadnagy és Harsányi Bálint őrmester vezetésével a század elhagyta Mariampolt.
196 huszár indult Magyarország felé.
Kalandos út után Máramarosszigetre érkeztek, és csatlakoztak a magyar ügyhöz. Petőfi Közössége
A történetből legenda lett. Petőfi Sándort is megihlette: a hazatérő huszárok történetéhez kapcsolódik a Lenkei százada című költeménye.
Lenkey később a honvédseregben tovább emelkedett, és vezérőrnagyi rangot kapott.
Lenkey is ott volt Világosnál
A szabadságharc utolsó hónapjaiban Lenkey egészségi állapota miatt már nem teljesített aktív katonai szolgálatot. A haditanácsokon azonban részt vett.
- augusztus 13-án pedig jelen volt a szőlősi, vagyis világosi fegyverletételnél.
A többi fogságba esett honvédtábornokkal együtt őt is Aradra vitték és hadbíróság elé állították. Nemzeti Örökség Intézete
Itt vált tragikussá Lenkey története.
Miért nem volt Lenkey a tizenhárom között?
Lenkey Jánost nem végezték ki 1849. október 6-án.
De nem azért, mert felmentették.
A fogság és a szabadságharc összeomlásának terhe alatt súlyosan megbetegedett, elmeállapota olyan mértékben romlott, hogy a hadbírósági eljárást nem lehetett vele szemben úgy folytatni, mint társaival.
Így elkerülte a bitófát.
A szabadságot azonban nem kapta vissza.
1850. február 9-én az aradi várbörtönben halt meg, 42 éves korában. Nemzeti Örökség Intézete
Ezért nevezi az egri emlékezet gyakran a tizennegyedik aradi vértanúnak.
Lenkey mégis hazatért Egerbe
Lenkey halála után évtizedek teltek el.
Földi maradványai Aradon nyugodtak, miközben Egerben egyre erősebbé vált az igény arra, hogy a város szülöttje egyszer hazatérjen.
Az 1930-as években megkezdődött a hazahozatal előkészítése.
Nem volt egyszerű feladat.
Az egykori temetésekről ugyan maradtak dokumentumok, de Lenkey pontos sírhelyét már nem ismerték. Nagyobb területet kellett átvizsgálni, az exhumáláshoz pedig a román hatóságok engedélyére is szükség volt.
A folyamat közel egy évig tartott.
Végül sikerült.
1936. május 29-én Lenkey János földi maradványai megérkeztek Egerbe.
Vele együtt hazakerült régi sírköve és egykori katonaládája is.
Másnap Eger nagy gyászünnepséget tartott.
A városvezetés, a katonaság, egyházi személyek és egri polgárok sokasága kísérte utolsó útjára a honvédtábornokot.
Lenkey Jánost a Kisasszony temetőben, a kápolnával szembeni területen helyezték végső nyugalomra, édesanyja és testvére mellett. Magyar Nemzeti Levéltár
Egy aradi vértanú sírja Egerben
Lenkey nyughelye nem csupán egri helytörténeti emlék.
Országos jelentőségű kegyeleti hely.
A Nemzeti Örökség Intézetének adatai szerint az aradi vértanúk között számon tartott Lenkey János az egyetlen, akinek sírja a mai Magyarország területén található.
A sír a Kisboldogasszony, közismert nevén Kisasszony temetőben található, és a Nemzeti Sírkert részeként védett. Nemzeti Örökség Intézete
Ez különös jelentést ad október 6-ának Egerben.
Az aradi vértanúk egyikének emlékéhez ugyanis itt nemcsak emléktábla, utcanév vagy szobor vezet.
Itt van a sírja.
A ház, ahonnan Lenkey elindult, ma is áll
Lenkey egri történetének másik különlegessége, hogy a szülőháza is fennmaradt.
Ma a Lenkey-ház – a szabadság háza működik benne.
Az állandó kiállítás címe beszédes:
„…Értesítve valánk a Hazátul, hogy siessünk védelmére…”
A kiállítás nemcsak Lenkey Jánost mutatja be. Megjelenik benne testvére, Lenkey Károly, valamint Knézich Károly és Csiky Sándor is. Személyes tárgyak és korabeli dokumentumok segítségével tárul fel az 1848–49-es események egri története. Dobó István Vármúzeum
Így Egerben ma már szinte végigjárható Lenkey élete.
Felkereshetjük a házat, ahol megszületett.
Megállhatunk a Lenkey udvarban.
És elmehetünk a Kisasszony temetőbe, ahol hosszú aradi száműzetés után végül nyugalomra talált.
Ma 11 órakor Eger is fejet hajt
2026. október 6-án 11 órakor a Lenkey udvarban – az egykori Belvárosi udvarban – tartja Eger az aradi vértanúk napjához kapcsolódó koszorúzást.
A megemlékezést Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az Egri Lenkey János Általános Iskolával és a Lenkey-s Bajtársi Egyesülettel együttműködve rendezi. Onlineadó Eger
A meghívón Lenkey Tibor Hősök sírjainál járva című költeménye is szerepel.
A választás különösen találó egy olyan városban, ahol az emlékezők valóban elmehetnek Lenkey sírjához.
Október 6. a Lenkey-házban
Az emlékezés délután is folytatódik.
A Lenkey-házban Fekete Sándor: Lenkey tábornok – a tizennegyedik aradi vértanú című kétrészes történelmi drámájából készült színházi felvételt vetítik.
A darabnak különleges egri múltja van.
Ősbemutatóját 1980 nyarán az Agria Játékszínben tartották. Valló Péter rendező az egri vár Tömlöcbástyáját választotta helyszínül. Lenkey Jánost Reviczky Gábor, Ernst hadbírót Szombathy Gyula alakította.
1985-ben televíziós változat is készült belőle.
A drámát 2018-ban Beke Sándor rendezésében újra színpadra állították a Gárdonyi Géza Színházban. A most bemutatott felvétel 2018. október 5-én készült az egri előadásról.
A vetítésre a belépés ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges. Egrivar
Két héten át Lenkey kerül a középpontba
Az idei megemlékezés ráadásul nem ér véget október 6-án.
A Dobó István Vármúzeum 2026. október 5. és 16. között Lenkey tematikus hetet rendez a Lenkey-házban.
A múzeumpedagógiai programokon az 1848–49-es szabadságharc történetével, Lenkey János életével és az egri vonatkozásokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők. Dobó István Vármúzeum
Ez talán mindennél jobban mutatja, hogy október 6. Egerben nem egyszerűen egyetlen délelőtti koszorúzás.
A város ma is továbbadja ennek a történetnek az emlékét.
177 év múltán is itt vannak közöttünk
Az aradi vértanúk történetéből idővel nemzeti jelkép lett.
A tizenhárom honvédtiszt különböző származású, vallású és anyanyelvű ember volt. Ami összekötötte őket, az a magyar alkotmányos szabadság és a honvédsereg szolgálata volt.
Kivégzésük után hosszú ideig még a nyilvános megemlékezés is nehézségekbe ütközött. A kiegyezés után válhatott egyre nyíltabbá a tiszteletadás, október 6-át pedig 2001-ben nyilvánították hivatalosan nemzeti gyásznappá. Ezen a napon félárbócra eresztik Magyarország nemzeti lobogóját, a középületekre gyászlobogó kerül, országszerte megemlékezéseket tartanak. Október 6.
Egerben azonban mindehhez hozzáadódik valami, amit kevés magyar város mondhat el magáról.
Itt élt és alapított családot az október 6-án kivégzett Knézich Károly.
Itt született Lenkey János.
Itt áll még a szülőháza.
Itt őrzik életének emlékeit.
És itt van a sírja is.
Ezért amikor 2026. október 6-án a Lenkey udvarban elhelyezik az emlékezés koszorúit, nem csupán egy 177 évvel ezelőtti országos tragédiára emlékezik Eger.
Saját történelmének hősei előtt is fejet hajt.
Források
Minden, ami Eger – Ma van az aradi vértanúk napja
Eger – Aradi vértanúk napja a Lenkey udvarban
Dobó István Vármúzeum – Október 6. a Lenkey-házban
Dobó István Vármúzeum – Lenkey tematikus hét
Magyar Nemzeti Levéltár – Lenkey János tábornok földi maradványainak Egerbe hozatala
Nemzeti Örökség Intézete – Lenkey János egri sírja
Október 6. – A vértanúk emlékezete
Borítókép: A tizenhárom aradi vértanú – Bellony László festménye alapján készült kromolitográfia. Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum. Mandadb