Néhány nappal ezelőtt már foglalkoztunk azzal, mi történhet Heves megye védett erdeiben a fakitermelési moratórium szeptember 30-i lejárta után. Azóta újabb részletek váltak ismertté, és a kérdés országos vitává szélesedett.
A Kossuth Rádió Kulcskérdések című műsorának október 5-i adásában természetvédelmi és erdészeti szakemberek beszéltek arról, elegendőek-e a moratóriumot felváltó intézkedések, és hogyan lehet egyszerre megvédeni az értékes erdőket, biztosítani a lakosság tűzifaellátását és fenntartani az erdőgazdálkodást.
Heves megye számára mindez korántsem távoli országos ügy. A Mátra, a Nyugat-Bükk és a Heves–Borsodi-dombvidék hatalmas állami erdőterületei tartoznak az EGERERDŐ Zrt. kezelésébe, és ezek jelentős része valamilyen természetvédelmi oltalom alatt áll.
A moratórium véget ért, de nem térhet vissza automatikusan a korábbi gyakorlat
Korábbi cikkünkben még az volt az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi történik október 1-je után.
Most már valamivel többet tudunk.
A 2026 nyarán bevezetett átmeneti fakitermelési moratórium szeptember 30-án lejárt. Az intézkedés az állami tulajdonban lévő, meghatározott természetességi állapotú, természetvédelmi vagy Natura 2000 elsődleges rendeltetésű erdőkben korlátozta azokat a fakitermeléseket, amelyek után erdőfelújítási kötelezettség keletkezik.
Ez azonban eleve nem jelentette valamennyi erdészeti munka teljes leállítását. A moratórium alól többek között az erdőnevelési munkák, a veszélyelhárítás, az idegenhonos és inváziós fafajok eltávolítása, valamint az örökerdő üzemmódban végzett egyes beavatkozások is kivételt jelentettek.
A moratórium lejárta után pedig nem egyszerűen visszaállt a június előtti rendszer.
Az október elején nyilvánosságra hozott tájékoztatás szerint a védett és Natura 2000 területeken az erdőfelújítással járó fakitermeléseket külön felülvizsgálat előzi meg. Az érintett erdőrészleteket meg kell vizsgálni, és ennek eredménye határozhatja meg, hogy milyen beavatkozás történhet.
Ez lényeges fejlemény ahhoz képest, amit a moratórium lejárta előtt tudni lehetett.
Mintegy 12 ezer erdőrészlet kerülhet górcső alá
Az országos felülvizsgálat mérete sem csekély.
A nyilvánosságra került tájékoztatások szerint mintegy 12 ezer erdőrészlet érintett. Ezek esetében azt kell megvizsgálni, hogy a korábban tervezett fakitermelések összeegyeztethetők-e a természetvédelmi szempontokkal.
Ez nem azt jelenti, hogy valamennyi érintett területen fakitermelés kezdődik.
Éppen ellenkezőleg: a felülvizsgálat célja annak eldöntése, hol szükséges módosítani, csökkenteni vagy akár elhagyni a korábban tervezett beavatkozást.
Heves megye számára különösen fontos lesz, hogy az országos adatok mellett területi bontásban is megismerhetővé váljanak az eredmények.
A Bükkben és a Mátrában ugyanis nem mindegy, hogy egy gazdasági célú erdőről, egy Natura 2000 területről vagy egy különösen értékes, idős, természetközeli erdőállományról beszélünk.
A Kossuth Rádióban már arról vitáztak: elegendő-e mindez?
A kérdés a moratórium lejártával nem zárult le.
A Kossuth Rádió Kulcskérdések című műsorának 2026. október 5-i adásában is a védett és Natura 2000 erdők fakitermelése, a moratórium megszűnése és az erdőgazdálkodás jövője került középpontba.
A vita egyik lényeges kérdése az volt, hogy a moratórium után kialakított rendszer valóban elegendő garanciát jelent-e a legértékesebb erdők számára.
A természetvédelmi oldal régóta hangsúlyozza, hogy önmagában a tarvágások korlátozása nem feltétlenül oldja meg valamennyi problémát.
Egy idős, természetközeli erdő ökológiai állapotát ugyanis nem kizárólag egy teljes tarvágás változtathatja meg. A nagyobb léptékű beavatkozások az erdő fényviszonyaira, mikroklímájára, talajának vízháztartására és az ott élő fajokra is hatással lehetnek.
A klímaváltozás miatt ennek jelentősége tovább nő.
Miért különösen fontos mindez Heves megyében?
Heves megye ebből a szempontból különleges helyzetben van.
Az EGERERDŐ Zrt. a Mátra, a Nyugat-Bükk és a Heves–Borsodi-dombvidék állami erdeiben mintegy 75 ezer hektáron gazdálkodik. A társaság által kezelt területek jelentős része természetvédelmi vagy Natura 2000 oltalom alatt áll.
Vagyis itt nem néhány elszigetelt erdőfoltról beszélünk.
A természetvédelem, az erdőgazdálkodás, a turizmus és a helyi lakosság érdekei ugyanazon a területen találkoznak.
A Bükk és a Mátra erdei egyszerre élőhelyek, kirándulóhelyek, vízmegtartó területek, a klímaváltozás hatásait mérséklő ökoszisztémák és gazdasági erőforrások.
Ezért minden fakitermeléssel kapcsolatos döntésnek több szempontot kell egyszerre figyelembe vennie.
A tűzifa kérdését sem lehet megkerülni
A természetvédelem mellett az egyik legnehezebb kérdés a lakossági és szociális tűzifa biztosítása.
Ez Heves megyében különösen fontos.
A Mátra, a Bükk és a megye északi részének számos kisebb településén ma is sok család fűt részben vagy teljes egészében fával. A szociális tűzifaprogram szintén jelentős mennyiségű faanyagot igényel.
Ezért a megoldás nem lehet egyszerűen valamennyi fakitermelés megszüntetése.
A valódi kérdés az, honnan, milyen erdőből, milyen mennyiségben és milyen módszerrel termelhető ki a szükséges fa úgy, hogy közben a legértékesebb természetes erdők megőrzése se kerüljön veszélybe.
Nem minden fakitermelés egyforma
A mostani vita egyik fontos tanulsága, hogy a „fakitermelés” kifejezés nagyon különböző erdészeti beavatkozásokat takarhat.
Egészen más következménye lehet egy tarvágásnak, egy fokozatos felújítóvágásnak, egy gyérítésnek, egy veszélyessé vált fa eltávolításának vagy az örökerdő-gazdálkodás keretében végzett egyedi fakivételnek.
Ezért a Bükkben és a Mátrában sem egyszerűen azt kell majd figyelni, hogy történik-e fakitermelés.
Sokkal fontosabb kérdés:
hol történik, milyen erdőben, mekkora területen, milyen módszerrel és milyen természetvédelmi feltételekkel?
A folyamatos erdőborítás lehet az egyik út
A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken egyre nagyobb szerepet kap az úgynevezett örökerdő-gazdálkodás és a folyamatos erdőborítás fenntartása.
Ennek lényege leegyszerűsítve az, hogy az erdőborítás nem szűnik meg egyszerre nagyobb területen. Az erdőből kisebb lépésekben történik fakivétel, miközben az állomány szerkezete változatosabb maradhat.
Ez természetesen nem alkalmazható automatikusan minden erdőben, de a természetvédelmi szempontból különösen értékes állományok esetében fontos alternatívát jelenthet.
A Mátrában és a Bükkben már ma is vannak olyan erdőrészletek, ahol a gazdálkodás a folyamatos erdőborítás fenntartása felé mozdult el.
A WWF szerint további garanciákra van szükség
A természetvédelmi szervezetek a moratórium lejárta előtt azt kérték, hogy az átmeneti korlátozás addig maradjon fenn, amíg létre nem jön egy hosszabb távú, megfelelő garanciákat tartalmazó rendszer.
A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi szempontból legértékesebb erdőkben nem elegendő kizárólag a nagy kiterjedésű tarvágások elkerülése.
A szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy más erdészeti beavatkozások is kedvezőtlenül befolyásolhatják egy-egy idős erdő szerkezetét, mikroklímáját és élővilágát.
A másik oldalon ugyanakkor ott áll az erdőgazdálkodás, a faanyag iránti igény, a tűzifaellátás és az erdők fenntartásával járó feladatok kérdése.
Éppen ezért különösen fontos, hogy ne általános kijelentések, hanem konkrét területi adatok alapján lehessen megítélni a helyzetet.
Most már a konkrét bükki és mátrai adatokat kell figyelni
Korábbi cikkünkben azt kérdeztük: mi történik a moratórium lejárta után Heves megye védett erdeiben?
A kérdés továbbra is érvényes, de most már pontosabban is megfogalmazható.
Mely Heves megyei erdőrészleteket vizsgálják felül?
Hol engedélyezik a korábban tervezett fakitermelést?
Hol csökkentik annak mértékét?
Hol változtatják meg a kitermelés módját?
És mely természetvédelmi szempontból értékes területeken mondanak le teljes egészében a tervezett beavatkozásról?
Különösen érdekes lesz figyelni a Felsőtárkány, Szilvásvárad és a Nyugat-Bükk térségében, valamint a Mátra Heves megyei részén meghozott döntéseket.
Ezek az erdők ugyanis nemcsak faanyagot jelentenek.
A Bükk és a Mátra erdei Heves megye természeti örökségének, turizmusának és mindennapi életének meghatározó részei.
A moratórium véget ért, az ügy azonban most kezd igazán érdekessé válni
A fakitermelési moratórium tehát lejárt, de ezzel az erdők körüli vita korántsem ért véget.
Sőt, valójában most következik az igazán fontos időszak.
Most derülhet ki, hogy a nyári moratórium csupán néhány hónapos szünetet jelentett-e, vagy valóban elindított egy olyan folyamatot, amely hosszabb távon is megváltoztatja a védett állami erdők kezelését.
Heves megye szempontjából pedig nem elsősorban az országos nyilatkozatok lesznek érdekesek.
Hanem az, ami ténylegesen történik a Bükkben és a Mátrában.
Ha nyilvánosságra kerülnek az ígért részletes adatok, abból már pontosabban láthatjuk majd, mely erdőrészleteket érintik a döntések, hol változtattak a korábbi terveken, és mit jelent mindez a gyakorlatban Heves megye védett erdei számára.
A történet tehát folytatódik – és most már érdemes lesz erdőrészletről erdőrészletre figyelni, mi történik a Bükk és a Mátra fái között.
Források
Minden, ami Eger – Lejárt a fakitermelési moratórium – mi történik most Heves megye védett erdeiben?
Kossuth Rádió – Kulcskérdések, 2026. október 5.
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Borítókép: Természetközeli erdőrészlet kidőlt fákkal. Fotó: Szinok Gábor