Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

Eger történetéről legtöbbször a vár, a barokk belváros, az egyházi örökség vagy a szőlő és a bor jut eszünkbe. A 20. századi város történetéhez azonban ugyanúgy hozzátartozik egy másik Eger is: a gyárak, műhelyek és munkások városa. Ennek az ipari múltnak az egyik legfontosabb helyszíne a Berva-völgy, ahol évtizedeken keresztül működött az egri Finomszerelvénygyár.

A Berva több volt egyszerű munkahelynél. Emberek ezrei dolgoztak itt, családok megélhetését biztosította, szakmunkások és mérnökök generációi szerezték itt tapasztalataikat, és még egy külön lakótelepi közösség is kialakult a gyárhoz kapcsolódva. Termékei között pedig olyan országosan ismert darabok is akadtak, mint a Berva moped vagy a Panni robogó.

Egy új gyár született a Berva-völgyben

A második világháborút követően Magyarországon először a harcok során megsérült vagy elpusztult ipari létesítmények helyreállítása került előtérbe. Az újjáépítés után azonban hamarosan megkezdődött az új üzemek létesítése is. Az akkori iparpolitika egyik célja az volt, hogy a nagyobb vidéki városokban is jelentős ipari központok jöjjenek létre.

Ebbe a folyamatba illeszkedett az Eger melletti Berva-völgyben felépített gyár.

A beruházás 1949-ben kezdődött, az építkezés időszakában pedig még Irodagépgyárként emlegették az üzemet. Eger számára különösen nagy változást jelentett a megjelenése, hiszen a város korábban nem rendelkezett ilyen méretű gépipari vállalattal.

A helyszín kiválasztásában a vidéki ipartelepítés szándéka is fontos szerepet játszott. Az új gyárnak nemcsak termelnie kellett, hanem munkahelyeket is kellett teremtenie Egerben és környékén.

A kezdeti évek korántsem voltak egyszerűek.

1951 és 1953 között a vállalat 7035. számú Vállalat néven működött. A korszakra jellemző tervgazdasági elvárások nagy sorozatban előállított ipari termékeket követeltek, miközben az új dolgozók között sok olyan ember volt, aki korábban mezőgazdasági munkából élt.

A szükséges szakemberek egy része ezért az ország más ipari központjaiból érkezett Egerbe. A gyár körül fokozatosan alakult ki az a szakembergárda, amely később a Finomszerelvénygyár egyik legfontosabb értékévé vált.

Néhány év alatt többször is nevet váltott

A gyár első éveinek bizonytalanságát jól mutatják a névváltozások.

A Fémszerelvénygyár elnevezés az akkori ipari termékekre utalt, majd 1953 és 1955 között Vegyipari Szerelő Vállalat néven működött.

1955-ben következett az a változás, amely évtizedekre meghatározta a Berva-völgyi üzem nevét.

Ekkor lett Finomszerelvénygyár.

A név több mint három és fél évtizeden keresztül fennmaradt, és idővel annyira összeforrt a Berva-völggyel, hogy Egerben és a környező településeken egyszerűen csak „Bervaként” beszéltek a hatalmas üzemről.

1955-ben már 1824 dolgozója volt.

Ez Eger akkori méreteihez képest rendkívül jelentős létszámot jelentett.

A Bervában szinte mindent gyártottak

A Finomszerelvénygyár történetének egyik legérdekesebb vonása a rendkívül változatos termékpaletta.

A gyár fennállásának évtizedei alatt a legkülönbözőbb termékek készültek a Berva-völgyben. Voltak közöttük ipari berendezések és alkatrészek, de a hétköznapi életben használatos fogyasztási cikkek is.

A Magyar Nemzeti Levéltár Heves megyei anyagai szerint az üzem történetében többek között irodagépek, mezőgazdasági boronák, csillagszórók, méhkaptárak, kerékpáragyak, kávéfőzők és injekciós tűk gyártása is megjelent.

Különösen ismertté váltak a kerékpáralkatrészek és az egészségügyben használatos fecskendők.

A sokféleség mögött azonban nem egyszerűen a kísérletező kedv állt.

Amikor egy-egy állami megrendelés visszaesett vagy megszűnt, új termékeket kellett találni, hogy munkát biztosítsanak a több mint másfél ezer dolgozónak.

Az egyik legsúlyosabb ilyen időszak 1957-ben érkezett el.

A gyár ismét megrendeléshiánnyal küzdött, és sürgősen olyan terméket kellett találni, amely hosszabb időre képes lekötni a termelőkapacitást.

Ekkor fordult a figyelem a kismotorgyártás felé.

Megszületett a Berva moped

Az 1950-es évek végén Magyarországon a személygépkocsi a családok többsége számára még elérhetetlen volt. Az egyéni közlekedésben ezért a kerékpár, a motorkerékpár és az egyre nagyobb számban megjelenő segédmotoros kerékpár játszott fontos szerepet.

Ebben a világban jelent meg a Berva moped.

Az 1957–1958-as időszakban rendkívül gyorsan végezték el a gyártmány- és gyártástervezést. A VT50 típusjelzésű, 48 köbcentiméteres segédmotoros kerékpár motorral és pedállal egyaránt használható volt.

A Berva gyártása 1958-ban kezdődött.

A kis jármű a maga korában kifejezetten korszerűnek számított. Kormányváltóval, rugózott első és hátsó kerékkel, elektromos kürttel, világítással és sebességmérővel is felszerelték.

A Berva motorblokkja Székesfehérváron készült, a komplett jármű gyártása azonban az egri Finomszerelvénygyárhoz kötődött.

A moped 5200 forintos ára akkoriban jelentős összegnek számított, de még mindig sokkal elérhetőbb közlekedési lehetőséget jelentett, mint egy személygépkocsi.

A Berva hamar ismertté vált az egész országban.

Nem pusztán közlekedési eszköz volt. A fiatalabb nemzedék számára egy kis szabadságot, önállóságot és modernséget is jelentett. Akik az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején voltak fiatalok, évtizedekkel később is nosztalgiával emlékeztek rá.

A gyártás végül 1962-ben fejeződött be.

A Berva azonban túlélte saját gyártási korszakát. A megmaradt példányok ma már veterán járművek és ipartörténeti emlékek. Egy Berva moped a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében is őrzi az egri gyár történetét.

A Panni robogó is Eger ipartörténetének része lett

A Berva mellett egy másik emlékezetes kétkerekű neve is összekapcsolódott az egri gyárral: a Panni.

A kétszemélyes kis robogó már közelebb állt ahhoz a járműtípushoz, amely az ötvenes-hatvanas évek európai városaiban a fiatalok egyik divatos közlekedési eszközévé vált.

A Berva és a Panni különösen érdekes fejezete a Finomszerelvénygyár történetének, mert megmutatja, milyen gyorsan kellett az eredetileg egészen más feladatokra létrehozott vállalatnak új technológiákhoz alkalmazkodnia.

Ehhez új szakemberekre is szükség volt.

Hegesztők, festők, járműszerelők, technológusok és fejlesztők kellettek ahhoz, hogy a járműgyártás működni tudjon.

Porlasztók és járművillamossági termékek

A Finomszerelvénygyár járműipari tevékenysége nem ért véget a mopedek és robogók összeszerelésével.

1959-ben elkészültek az első 125 és 250 köbcentiméteres motorkerékpárokhoz használható porlasztók.

Járművillamossági termékeket is gyártottak, köztük az irányjelzők működéséhez szükséges villogóegységeket.

Az 1957 és 1962 közötti néhány esztendő ezért meghatározó korszak volt a gyár életében. Ekkor alakult ki az a műszaki és szakmai háttér, amely később más, jóval összetettebb termékek előállítását is lehetővé tette.

A hatvanas évek elején a Finomszerelvénygyár már külföldi piacokra is termelt.

Új korszakot hozott a hűtőkompresszor

A Berva történetét nem lehet kizárólag a mopedgyártással azonosítani.

A hatvanas években ismét jelentős változás történt a termékszerkezetben. 1964-től háztartási hűtőgépekhez szükséges kompresszorok gyártása is megjelent.

Ez hosszú távon jóval nagyobb jelentőségű ipari tevékenység lett, mint a néhány évig tartó mopedgyártás.

Az évtizedek során a vállalat folyamatosan alkalmazkodott a magyar ipar változó igényeihez. Különböző járműipari és pneumatikai berendezések készültek, később autóbuszok ajtóműködtető rendszerei és Suzuki-alkatrészek is megjelentek a termelésben.

A Berva-völgy tehát hosszú időn keresztül Eger egyik legfontosabb ipari központja maradt.

Egy egész kis világ épült a gyár köré

A Finomszerelvénygyár hatása azonban messze túlnyúlt a gyárkapun.

A Minden, ami Eger korábbi írásaiban már többször foglalkoztunk a Berva-lakótelep történetével is.

Az első lakók 1951-ben költözhettek be a gyár dolgozóinak épített lakásokba. Az I. számú lakótelepet Ötös Lakótelepként kezdték emlegetni, mivel eredetileg öt épületből állt.

Később egy valódi kis településrész alakult ki itt.

Élelmiszerbolt, mozi, presszó, fodrászat, bölcsőde és óvoda is szolgálta az itt élőket. A II. számú lakótelepen szolgálati lakások kaptak helyet.

A Berva tehát nem egyszerűen munkahely volt.

A dolgozók közül sokan egymás szomszédai lettek, gyermekeik együtt nőttek fel, barátságok és családok alakultak ki. Egerből, Felnémetről és a környék településeiről naponta rengetegen jártak dolgozni a völgybe.

Generációk életében egyszerűen természetes mondat volt:

„A Bervában dolgozom.”

Hetvenöt év után is él a Berva emléke

Ennek a közösségnek az emlékezete ma is él.

2026 júniusában a Berva 75. évfordulóját ünnepelték. Egykori finomszerelvénygyári dolgozók, régi és mai lakók találkoztak, és közösen idézték fel a városrész múltját.

Kiállítás, filmvetítés és helytörténeti séta is kapcsolódott a jubileumhoz.

A rendezvény jól megmutatta, hogy a Berva története nem pusztán egy megszűnt vállalat története.

Hetvenöt évvel az indulás után még mindig sok ember személyes történetének része.

A rendszerváltással egy korszak is véget ért

Az 1980-as évek végén már megjelentek a nyugati vállalatokkal kialakított együttműködések.

A svéd AB MECMAN vállalattal létrehozott vegyes vállalat alapító szerződését 1990-ben írták alá, a Mecman Eger Kft. pedig 1991-ben kezdte meg működését.

Közben a magyar gazdaság alapvetően átalakult.

A korábbi nagy állami vállalatok rendszere megszűnt, átalakult vagy részekre bomlott. Ez a Finomszerelvénygyárat is elérte.

A vállalatból Berva Rt. lett, miközben egyes gyártási területek önálló társaságokhoz kerültek.

1993-ban például a Berva pneumatikai üzeme mintegy száz dolgozóval került a Mecman Eger Kft.-hez.

Fokozatosan eltűnt az a világ, amelyben egyetlen nagyvállalat emberek ezreinek adott egyszerre munkát, szakmát, közösséget, és sok esetben még lakást is.

Mi maradt a régi Bervából?

A Berva-völgy ma már egészen más képet mutat, mint a Finomszerelvénygyár fénykorában.

A Minden, ami Eger 2026 szeptemberében a völgyet madártávlatból is bemutatta. A 2023-ban készült felvételeken még jól felismerhető az egykori hatalmas iparterület szerkezete, miközben a Bükk erdeje szinte körbezárja a régi üzemeket.

A táj lassan változik, az ipari múlt nyomai azonban továbbra is jelen vannak.

És megmaradt a Berva neve is.

Megmaradt a lakótelep nevében, a családi fényképalbumokban, az egykori dolgozók emlékeiben, a veteránjárművek találkozóin és a gondosan helyreállított Berva mopedeken.

A Finomszerelvénygyár történetében szinte a teljes magyar 20. századi ipartörténet felismerhető.

A háború utáni újjáépítés, a vidéki ipartelepítés, az állami nagyvállalatok létrehozása, a munkásság létszámának növekedése, a tömegtermelés, a hazai járműgyártás, az export, majd a rendszerváltás, a privatizáció és a nagyvállalati rendszer felbomlása.

Mindez Eger közvetlen közelében történt.

A Bükk lábánál, a Berva-völgyben.

A régi gyári műszakok már nem indulnak el úgy, ahogyan évtizedeken keresztül, de a Berva története nem ért véget a termelés átalakulásával.

Emberek ezreinek életét határozta meg, és egy olyan korszak emlékét őrzi, amikor Eger környékének egyik legfontosabb munkahelye egy egész kis világot épített maga köré.

A Berva ezért nem egyszerűen egy régi gyár története.

Eger 20. századi történetének egyik fontos fejezete.

Források

Minden, ami Eger – Gyár a Berva-völgyben (2019)
https://mindenamieger.blogspot.com/2019/09/gyar-berva-volgyben.html

Minden, ami Eger – A Berva lakótelep az egykori egri Finomszerelvénygyár dolgozóinak épült
https://mindenamieger.blogspot.com/2021/09/a-berva-lakotelep-az-egykori-egri.html

Minden, ami Eger – Régi idők, letűnt korok: gyár a Berva-völgyben
https://mindenamieger.blogspot.com/2025/05/regi-idok-letunt-korok-gyar-berva.html

Minden, ami Eger – 75 éves az Ötös Lakótelep – egy városrész története
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/06/75-eves-az-otos-lakotelep-egy-varosresz.html

Minden, ami Eger – A Berva-völgy madártávlatból – ahol Eger egyik legnagyobb gyára működött
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/09/a-berva-volgy-madartavlatbol-ahol-eger.html

Magyar Nemzeti Levéltár – Az egri Finomszerelvénygyár alapító tagjai által létrehozott baráti társaság naplója
https://mnl.gov.hu/mnl/hml/hirek/az_egri_finomszerelvenygyar_alapito_tagjai_altal_letrehozott_barati_tarsasag_naploja

Magyar Nemzeti Múzeum – Berva moped
https://museumapgallery.mnm.hu/felfedezes/item/448-berva-moped

Magyarjarmu.hu – Berva
https://magyarjarmu.hu/motorkerekparok/berva/

Eger város – 75 éves a Berva
https://www.eger.hu/hu/hirek/kultura/c/75-eves-a-berva

TV Eger – Berva 75
https://www.tveger.hu/2026/06/08/berva-75/

Borítókép: a volt Finomszerelvénygyár – forrás: felnemet.hu

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
 
Top