Van egy vasútvonal, amelyen már maga az utazás is kirándulás. Egerből indul, elhalad a vár mellett, Felnémet és Almár után befordul a Bükk völgyeibe, átszeli Szarvaskő sziklaszorosát, megmutatja a Bél-kőt, majd Szilvásváradon, a Szalajka-völgy közelében ér véget. A 87-es számú Eger–Szilvásvárad vasútvonal több mint egyszerű közlekedési kapcsolat: Heves megye egyik legszebb vasúti utazása.
A Turista Magazin évekkel ezelőtt „Zakatolás a Bükk országútján” címmel mutatta be ezt a különleges útvonalat. Sok minden megváltozott azóta, a táj azonban maradt. Sőt, 2026-ban talán még érdekesebb végigutazni a vonalon, hiszen az ablakból nemcsak a Bükköt látjuk, hanem egy több mint százéves vasúti történet megmaradt emlékeit is.
Egerből indulva már az első kilométerek különlegesek
Az utazás Eger vasútállomásán kezdődik. Alig hagyja el azonban a szerelvény az állomást, máris olyan városi környezetbe kerül, amellyel kevés magyar vasútvonal büszkélkedhet.
A pálya az Érsekkert közeléből a történelmi belváros felé halad, majd az egri vár közvetlen közelében vezet tovább. Az Egervár megállóhely környékén a vasút szinte beékelődik a történelmi erődítmény és a város közé.
Aki csak közlekedési eszközként tekint a vonatra, talán észre sem veszi, milyen különleges helyen jár. Néhány perc alatt Eger belvárosából egy olyan vasútvonalra kerülünk, amely hamarosan erdők, patakvölgyek és sziklafalak között folytatja útját.
Felnémet után egyre inkább eltűnik a város.
Almárnál pedig már végleg a Bükk veszi át a főszerepet.
Szarvaskőnél kezdődik az igazi hegyi vasút
A vonal egyik leglátványosabb része Szarvaskő környéke.
A település völgye olyan keskeny, hogy a közút, a vasút, az Eger-patak és maga a falu is szinte ugyanazért a néhány méterért küzd. A vasút építőinek több mint száz évvel ezelőtt komoly műszaki feladatot jelentett átvezetni itt a pályát.
A vonat sziklák között, alagutakon keresztül halad.
A környék földtani szempontból is különleges. Szarvaskő határában egy hajdani tenger alatti vulkáni működés emlékei, párnalávák figyelhetők meg. A vasút egyik alagútjánál olyan szilárd kőzetbe vájták a járatot, hogy jelentős részén nem volt szükség hagyományos falazatra.
Ma az utas néhány perc alatt áthalad rajta.
A XX. század elején azonban ennek a vasútnak a megépítése komoly mérnöki teljesítménynek számított.
Több mint száz éve indult el a vasút
Eger 1872-ben kapcsolódott be a vasúti közlekedésbe, de hosszú ideig zsákirány maradt. Az észak felé vezető vasút megépítése új lehetőséget jelentett a városnak és a Bükk településeinek.
Az Eger–Putnok vasútvonalat 1908. szeptember 12-én adták át.
Építésekor a korszakban modernnek számító technikát is alkalmaztak. A nehéz hegyi terepen nagy földmunkákra, bevágásokra, töltésekre és alagutakra volt szükség. Elektromos fúrógépeket, valamint amerikai rendszerű fejkotró gépet is használtak. A Turista Magazin korábbi összeállítása szerint a 37 lóerős kotrógép mintegy száz kubikos munkáját tudta kiváltani.
A vasút akkor egészen Putnokig vezetett.
Nem elsősorban turisták kedvéért épült.
A Bükk erdei, bányái és üzemei számára létfontosságú szállítási útvonal volt.
Szén, fa, mészkő és még élő állatok is utaztak rajta
A mai csendes személyvonatok világából nehéz elképzelni, milyen forgalmas lehetett egykor ez a pálya.
A királdi és egercsehi bányákból szenet, a környező erdőkből faanyagot, a kisebb bányákból követ és palát szállítottak. Mezőgazdasági termények és élő állatok is kerültek a tehervagonokba.
A kezdeti időszakban úgynevezett vegyes vonatok is közlekedtek.
Ezek egyszerre vittek árut és utasokat.
Ha valamelyik állomáson rakodni kellett, az utasoknak bizony várniuk kellett. Mai szemmel különösnek tűnhet, hogy egy személyvonat órákig vesztegeljen egy rakodás miatt, száz évvel ezelőtt azonban a vasút még így is gyorsabb és kényelmesebb lehetőséget jelentett a rossz minőségű hegyi utaknál.
Bélapátfalva és a cementgyár korszaka
A vonal történetét hosszú időn keresztül meghatározta Bélapátfalva ipara.
A cementgyár hatalmas mennyiségű nyersanyagot és készterméket mozgatott, ezért a vasúti teherszállítás még a XX. század második felében is jelentős maradt.
A Bél-kő mai látványa önmagában történelmi dokumentum.
A hegyből évtizedeken keresztül bányászták a mészkövet. A cementgyár az 1970-es és 1980-as években élte fénykorát, majd 2002-ben bezárt.
A vasút egykori ipari szerepe ezzel nagyrészt eltűnt.
A Bél-kő megmaradt része ma már védett természeti érték, és a hegy Eger környékének egyik legismertebb kirándulóhelye.
A vonatból nézve különösen érdekes a látvány: ugyanazon a tájon egyszerre látható az ipari múlt és az a természet, amely lassan visszahódította a korábban használt területeket.
Egy vasútvonal, amelyet még át is helyeztek
A történet egyik kevésbé ismert fejezete Mikófalvához kapcsolódik.
A vasút nyomvonalát egykor részben áthelyezték, mert a tervek szerint víztározót építettek volna a térségben. A tározó végül nem készült el, a vasút új nyomvonala azonban megmaradt.
Így ma a vonat egy olyan pályaszakaszon is halad, amely tulajdonképpen egy soha meg nem valósult beruházás emléke.
Aki Mikófalva környékén jár, ma már nehezen gondolná, hogy a táj egy részének egészen más jövőt szántak.
Szilvásvárad előtt majdnem négyszáz méter magasra kapaszkodik
Bélapátfalva után tovább emelkedik a pálya.
Szilvásvárad előtt a vasút egy hatalmas bevágásban közel 390 méteres tengerszint feletti magasságba kapaszkodik. Ez a magyar normál nyomtávú vasutak között is figyelemre méltó érték.
Innen már a Szalajka-völgy világa következik.
A Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóhely különösen kedvelt a kirándulók körében, hiszen innen rövid sétával elérhető a völgy bejárata, ahol újabb vasútra lehet átszállni – ezúttal a Szilvásváradi Állami Erdei Vasútra.
Így akár egyetlen kirándulás alatt két egészen különböző vasúti világot is megtapasztalhatunk.
És mi a helyzet 2026-ban?
A legfontosabb változás az eredeti vasút történetéhez képest, hogy ma már nem lehet végigutazni Egerből Putnokig.
A Szilvásvárad–Putnok szakaszon 2009 decemberében szűnt meg a személyforgalom.
A sínek ugyan sok helyen továbbra is megvannak, de az elmúlt közel tizenhét évben a természet egyre nagyobb területet hódított vissza. A Minden, ami Eger oldalán 2026-ban mi is végigjártuk az elfeledett szakasz még megközelíthető részeit.
Különösen érdekes volt összevetni a mai állapotokat egy 2006-ban készült vezetőállás-felvétellel.
Ahol húsz évvel ezelőtt még vonat közlekedett, 2026-ban több helyen rozsdás sínek, benőtt pálya és az egykori vasúti élet lassan eltűnő emlékei láthatók.
Eger és Szilvásvárad között azonban más a helyzet.
A vasút 2026-ban is él.
A jelenlegi menetrendi rendszerben naponta négy személyvonat közlekedik irányonként, nagyjából háromórás ütemben, Egerben pedig az Agria InterRégió vonatokhoz is biztosított a kapcsolat.
Ez különösen fontos, mert a vonal ma már elsősorban nem teherszállítási útvonal, hanem a térség településeinek közlekedési kapcsolata és egyben turisztikai érték.
A hegyi pálya azonban ma is érzékeny
A Bükkben futó vasút sajátosságait 2026 eseményei is megmutatták.
Áprilisban Szarvaskőnél kidőlt fa miatt kellett ideiglenesen leállítani a forgalmat Eger-Felnémet és Bélapátfalva között. Júniusban ismét fakidőlés okozott fennakadást, szeptember 28-án pedig újabb kidőlt fa miatt szünetelt átmenetileg a vonatközlekedés Eger-Felnémet és Bélapátfalva között.
Ezek az esetek jól mutatják, milyen különleges környezetben vezet a pálya.
Ami az utas számára a vonal egyik legnagyobb vonzereje – az erdő közelsége, a szűk völgyek és a hegyoldalak –, az az üzemeltetés szempontjából folyamatos kihívást is jelent.
Ezért indulás előtt ma is érdemes ellenőrizni az aktuális menetrendet és a közlekedési információkat.
A Bükk egyik legszebb „országútja” ma is síneken vezet
Több mint száz év telt el azóta, hogy 1908 szeptemberében megindult a forgalom Eger és Putnok között.
Eltűntek a szénnel megrakott tehervonatok. Bezárt a bélapátfalvai cementgyár. Megszűnt a közlekedés Szilvásvárad és Putnok között. Az egykori iparvágányok és rakodók jelentős része már csak emlék.
De Egerből még mindig el lehet indulni vonattal észak felé.
Elhaladni az egri vár mellett.
Átgurulni Felnémeten és Almáron.
Befordulni az Eger-patak völgyébe.
Áthaladni Szarvaskő sziklái között.
Megpillantani a Bél-kőt.
Majd megérkezni Szilvásváradra, a Bükk-fennsík lábához.
Talán éppen ez adja a 87-es vasútvonal igazi értékét.
Nem egyszerűen A pontból B pontba visz.
Útközben megmutatja Eger és a Bükk több mint száz évének történetét.
Források
Minden, ami Eger – Hegymenetben: az Eger–Putnok vasútvonal története 1908-tól napjainkig
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/09/hegymenetben-az-egerputnok-vasutvonal.html
Turista Magazin – Zakatolás a Bükk országútján
https://www.turistamagazin.hu/hir/zakatolas-a-bukk-orszagutjan
MÁV-csoport – 2025–2026. évi belföldi vasúti menetrend
https://www.mavcsoport.hu/mav-szemelyszallitas/belfoldi-utazas/2025-2026-evi-belfoldi-vasuti-menetrend
MÁV-csoport – Bükk, turisztikai kerékpárszállítás
https://www.mavcsoport.hu/mav-szemelyszallitas/szolgaltatasok/kerekparszallitas/belfold/turisztikai-kerekparszallitas/bukk
EGERERDŐ Zrt. – Erdei vasutak
https://www.egererdo.hu/erdei-vasutak
MÁVINFORM – Változások az Eger–Szilvásvárad vonalon
https://www.mavcsoport.hu/mavinform/delelotti-valtozasok-eger-es-szilvasvarad-kozt
Borítókép: Gulyás Attila / Turista Magazin