Több mint egy évtizede járjuk és mutatjuk be a Minden, ami Eger oldalán Eger és a Bükkalja különleges helyeit. Már a blog első éveitől kezdve újra és újra előkerültek azok a furcsa formájú sziklák, kőtornyok, barlanglakások, pincék és kőbe vájt helyiségek, amelyek annyira jellemzőek erre a vidékre. Közülük talán a kaptárkövek a legismertebbek.
A témával az évek során többször is foglalkoztunk. Bejártuk a szomolyai kaptárköveket, bemutattuk Egerszalók kőbe vájt emlékeit, Cserépváralja különleges világát, és 2019-ben két filmen keresztül is végigjártuk a magyarországi kaptárkövek világát. Később már a teljes bükkaljai kőkultúrával együtt mutattuk be őket.
Kőfülkék a Nagykúp nevű kaptárkövön a Mangó-tetőn, Cserépváralja közelében. A védetté nyilvánított magyarországi kaptárkövek közé sorolt 16,2 méter magas tufakúp oldalán 25 megkopott fülke látható
Fotó: MTI/Komka Péter
Érdemes most újra elővenni ezeket a korábbi írásokat és filmeket, mert közben a kutatás és a nyilvántartás is továbbhaladt. Új kaptárköveket fedeztek fel, pontosabb lett a számuk, és ma már még világosabban látszik, hogy nem néhány elszigetelt szikláról, hanem egy Eger környékét is meghatározó különleges kultúrtáj emlékeiről beszélünk.
2014 óta törvény által védett természeti emlékek
A kaptárkövek különleges helyet foglalnak el természeti örökségünkben. 2014 óta valamennyi kaptárkő a törvény erejénél fogva védett természeti emlék.
Két évvel később újabb fontos mérföldkő következett: 2016-ban a „Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra” bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe.
A Kiskúp nevű kaptárkő a Mangó-tetőn, Cserépváralja közelében, amelynek oldalán öt fülke látható
Fotó: MTI/Komka Péter
Ez azért fontos, mert a hungarikum nem csupán magukat a kaptárköveket jelenti.
A Bükkalján évszázadokon keresztül szoros kapcsolat alakult ki az ember és a kő között. A könnyen megmunkálható vulkáni tufába lakásokat, pincéket, istállókat, hodályokat, bújókat és más gazdasági helyiségeket vájtak. A kőből házak épültek, tornácoszlopokat, ablakkereteket, vályúkat, sírköveket, kereszteket és szobrokat faragtak.
Ennek a különleges kőkultúrának a legősibb rétegét képviselik a kaptárkövek.
Nem az ember építette a kőtornyokat
A kaptárkövek esetében két külön történetről beszélünk.
Az egyik maga a szikla.
Riolittufába vágott mélyedés a Nyerges-hegyen, Eger közelében
Fotó: MTI/Komka Péter
A Bükkalja földtani múltját több millió évvel ezelőtti heves vulkáni működés határozta meg. A vulkáni eredetű riolit- és dácittufát később a víz, a fagy, a szél és az erózió formálta. Így alakultak ki azok a különleges sziklavonulatok és kúp alakú kőtornyok, amelyeket ma is láthatunk.
A másik történet már az emberé.
A természet által kialakított sziklák oldalába emberek faragták azokat a jellegzetes fülkéket, amelyek miatt ezeket a képződményeket kaptárköveknek nevezzük.
A fülkék átlagosan körülbelül 60 centiméter magasak, 30 centiméter szélesek és 25–30 centiméter mélyek. A jobb állapotban fennmaradt példányokon keretszerű bemélyedés, néhol pedig kisebb lyukak is megfigyelhetők. Ezek arra utalnak, hogy a fülkéket valamilyen módon lezárhatták.
Egerben vakablakos köveknek nevezték őket
Maga a kaptárkő elnevezés sem volt mindenütt általános.
A szomolyai lakosság nevezte ezeket a képződményeket kaptárköveknek, Eger környékén viszont a „vakablakos kövek” elnevezést használták. Másutt köpüs köveknek, bálványköveknek vagy éppen tündérszikláknak is nevezték őket.
Az Eger közelében lévő Nyerges-kő riolittufa-oszlopának teteje nyereg alakú, felületén 24 kőfülke található
Fotó: MTI/Komka Péter
Egyes szikláknak saját nevük is kialakult. Ilyen a Nyerges, a Királyszéke vagy a Cserépfalu határában álló Ördögtorony.
A különböző elnevezések önmagukban is mutatják, milyen erősen beépültek ezek a sziklák a környék településeinek hagyományaiba.
Eger határában is megtalálhatók
A kaptárkövekért nem feltétlenül kell messzire utaznunk Egertől.
A város határában régóta ismertek kaptárkövek a Nyerges-hegy, a Mész-tető és a Cakó-tető környezetében. A Nyerges különösen jellegzetes sziklaalakzat, amely Eger egyik kevésbé ismert természeti és kultúrtörténeti értéke.
Az elmúlt időszak ráadásul bebizonyította, hogy még Eger környezetében sem feltétlenül ismerünk minden kaptárkövet.
2025-ben egy addig nyilvántartásban nem szereplő, egyfülkés kaptárkövet fedeztek fel Eger külterületén. Zachar Tamás térképész, geodéta munkája közben figyelt fel egy távoli sziklacsoportra. A helyszínt később a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei is ellenőrizték és regisztrálták.
Ez különösen érdekes annak fényében, hogy ezeket a sziklákat több mint egy évszázada kutatják.
Ma már 44 lelőhelyen 86 kaptárkövet ismerünk
A régebbi cikkeinkben még azok az adatok szerepeltek, amelyek szerint a Bükkalján 41 lelőhelyen 82 kaptárkövet tartottak számon, összesen 479 fülkével.
Ez azóta megváltozott.
Nemcsak Egerben került elő új kaptárkő. 2021-ben Noszvaj külterületén két korábban nem ismert faragott sziklát találtak, Cserépfalu külterületén, az Ördögtorony közelében pedig újabb, négy fülkenyomot hordozó kaptárkövet regisztráltak.
Az új felfedezések után a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatai szerint a Bükkalján már 44 lelőhelyen 86 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokon összesen 487 fülkével.
Vagyis még napjainkban is változik az a kép, amelyet erről a különleges örökségről ismerünk.
Szomolya – 117 fülke egyetlen kaptárkőcsoportban
Ha kaptárkövekről beszélünk, Szomolya megkerülhetetlen.
A Minden, ami Eger oldalán már 2018-ban külön bejárást szenteltünk a szomolyai kaptárköveknek. A Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben található terület Magyarország egyik legkülönlegesebb kaptárkő-együttese.
A riolittufa-vonulat nyolc nagyobb fülkés sziklára, sziklavonulatra és kőkúpra tagolódik, rajtuk összesen 117 fülkével.
Ezzel ez hazánk legtöbb fülkével rendelkező kaptárkőcsoportja.
Különösen látványos a Királyszéke néven ismert sziklavonulat. Ez önmagában 48 fülkét őriz.
A szomolyai kaptárkövek jelentőségét már jóval korábban felismerték: a 4,8 hektáros területet 1960-ban nyilvánították védetté. Ma a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll, a kiépített tanösvény szabadon látogatható.
Cserépváralja – ahol egész tájat formálnak a tufasziklák
A korábbi blogbejegyzéseinkben és a 2019-ben bemutatott filmekben Cserépváralja kaptárkövei is fontos szerepet kaptak.
Nem véletlenül.
A Mangó-tető Nagy- és Kis-kúpja, a Csordás-völgy, a Furgál-völgy és a Kő-völgy környéke a Bükkalja egyik leggazdagabb kaptárköves területe.
A Mangó-tető Nagykúpja különösen látványos. A magas tufakúp szinte szabályos toronyként emelkedik ki környezetéből, oldalán számos faragott fülkével.
Cserépváralja azért is érdekes, mert itt különösen jól megfigyelhető a bükkaljai kőkultúra sokfélesége. A kaptárkövek mellett barlanglakások, pincék és kőbe vájt gabonásvermek is fennmaradtak.
Egyetlen település környezetében szinte teljes keresztmetszetét láthatjuk annak, hogyan használta az ember évszázadokon keresztül a Bükkalja könnyen faragható kőzetét.
Egerszalók kaptárkövei is hozzátartoznak ehhez a világhoz
A Minden, ami Eger oldalán Egerszalókot is számos alkalommal bejártuk, gyalogosan és kerékpárral egyaránt.
A település legtöbb látogatója elsősorban a sódombra és a termálvízre gondol, pedig Egerszalók régi barlanglakásai és kaptárkövei ugyanannak a bükkaljai kőkultúrának az emlékei.
A Menyecske-hegy környékén, valamint a Kőbojtár és a Betyárbújó sziklaalakzatain is találunk fülkéket.
A barlanglakások pedig megmutatják, hogy a kő használata nem valamiféle távoli őskori történetként maradt fenn. A kőbe vájt helyiségek használata egészen a közelmúltig része volt a környék mindennapi életének.
Siroktól Kácsig húzódik a kaptárkövek vidéke
A kaptárkövek elterjedése jóval nagyobb területet ölel fel, mint a legismertebb szomolyai és cserépváraljai helyszínek.
A Bükkalja területén Sirok Vár-hegyétől egészen a kácsi Kecske-kőig találkozhatunk velük.
Eger, Egerbakta, Egerszalók, Ostoros, Noszvaj, Szomolya, Bogács, Cserépfalu, Cserépváralja, Tibolddaróc és Kács környékén egyaránt fennmaradtak ilyen sziklaalakzatok.
Ezért a kaptárkövek nem néhány különálló kirándulóhelyet jelentenek.
Egy egész tájegység történetének részei.
És mire használták a fülkéket?
Ezt a kérdést nem érdemes sem „megfejtett titokként”, sem szenzációs rejtélyként kezelni.
Több elmélet született.
Bartalos Gyula egri történész-régész pap síremlékeknek tartotta a kaptárköveket, és úgy gondolta, hogy a fülkékben az elhunytak hamvait tartalmazó urnákat helyezhették el.
Más kutatók bálványtartó vagy áldozati szerepet feltételeztek.
A legismertebb elmélet szerint a fülkéket méhészkedésre használhatták, vagyis valamiféle középkori sziklaméhészet emlékei lehetnek.
Régészeti kutatások is történtek. Cserépváralján és Szomolyán az 1960-as években végzett feltárások során 11–14. századi leletek kerültek elő, ezek azonban egyik feltevést sem bizonyították egyértelműen.
A méhészeti magyarázattal kapcsolatban is vannak kérdések. Egyes fülkék fekvése, mérete vagy nehéz megközelíthetősége nem igazán illik ehhez a használathoz.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság legújabb összefoglalása ezért már „jeles kövekként” is értelmezi a kaptárköveket: olyan sziklaalakzatokként, amelyekhez szakralizáló hagyományok, mondák kapcsolódnak, illetve amelyeket az ember valamilyen hitbéli vagy vallási indíttatásból alakított át.
A pontos eredeti funkció kérdésében tehát továbbra is indokolt az óvatosság.
A régi filmek ma már egy korszak dokumentumai is
Amikor 2019-ben a Minden, ami Eger oldalán bemutattuk a kaptárkövekről készült filmeket, még más adatokkal dolgoztunk.
Azóta új sziklákat találtak, változott a nyilvántartás, és egyre nagyobb figyelem irányul a Bükkalja teljes kőkultúrájára.
Éppen ezért érdekes ma újranézni ezeket a felvételeket.
A sziklák természetesen ugyanott állnak, de közben a róluk alkotott tudásunk folyamatosan bővül.
És talán ez a kaptárkövek egyik legérdekesebb tulajdonsága.
Évezredekkel ezelőtti vulkáni működés hozta létre a kőzetet. A természet különleges sziklatornyokat formált belőle. Valamikor később az ember fülkéket faragott a falukba. Évszázadokkal később történészek, régészek, néprajzkutatók és természetvédelmi szakemberek kezdték kutatni őket.
A történet pedig még 2025-ben is folytatódott, amikor Eger külterületén újabb kaptárkő került elő.
A Bükkalja kőbe írt története tehát korántsem lezárt múlt.
Ott van körülöttünk Eger határában, Szomolya dombjain, Egerszalók szikláin, Cserépváralja völgyeiben és a Bükk déli előterének számos más pontján.
És több mint tíz év blogos barangolás után is van mit felfedezni belőle.
Források
Minden, ami Eger – A rejtélyes Magyarországi kaptárkövek (2019)
https://mindenamieger.blogspot.com/2019/09/a-rejtelyes-magyarorszagi-kaptarkovek.html
Minden, ami Eger – Ősi titkok útján – A szomolyai kaptárkövek mesélnek (2018)
https://mindenamieger.blogspot.com/2018/06/osi-titkok-utjan-szomolyai-kaptarkovek.html
Minden, ami Eger – A titokzatos kaptárkövek – A bükkaljai kőkultúra 2016 óta hungarikum (2025)
https://mindenamieger.blogspot.com/2025/05/a-titokzatos-kaptarkovek-bukkaljai.html
Minden, ami Eger – A Bükk déli lábánál izgalmas tufaalakzatok rejtőznek az erdőkben (2025)
https://mindenamieger.blogspot.com/2025/06/a-bukk-deli-labanal-izgalmas.html
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Kaptárkövek
https://www.bnpi.hu/hu/cikk/kaptarkovek
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Új kaptárkövet fedeztek fel Eger külterületén
https://www.bnpi.hu/hu/hir/uj-kaptarkovet-fedeztek-fel-eger-kulteruleten
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szomolyai kaptárkövek Természetvédelmi Terület
https://www.bnpi.hu/hu/szomolyai-kaptarkovek-termeszetvedelmi-terulet
Hungarikumok Gyűjteménye – Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra
https://www.hungarikum.hu/content/kapt%C3%A1rk%C3%B6vek-%C3%A9s-b%C3%BCkkaljai-k%C5%91kult%C3%BAra
YouTube – az első, 2019-es cikkben is szereplő film
https://www.youtube.com/watch?v=rALf5io0lB0
YouTube – a második, 2019-es cikkben is szereplő film
https://www.youtube.com/watch?v=2lPpc87G4QY