Eger belvárosának egyik legjellegzetesebb épülete a Klapka György utcában álló egykori Korona Szálló. A sárga homlokzatú, zöld spalettás, barokkos megjelenésű épület közel egy évszázada része a város életének. Az 1929-ben megnyitott szálloda egykor Eger idegenforgalmi fejlődésének jelképe volt, később pedig több néven is ismertté vált. Falai között a két világháború közötti elegáns vendéglátás, a szocialista korszak szállodaipara és a modern turizmus története találkozik.
Amikor Eger modern szállodát álmodott magának
Az 1920-as évek második felében Eger jelentős fejlődésen ment keresztül. A város vezetése felismerte, hogy a történelmi látnivalók, a gyógyvizek és a környék természeti adottságai komoly idegenforgalmi lehetőséget jelentenek. Ehhez azonban megfelelő szálláshelyekre is szükség volt.
A városban ekkor már működtek vendégfogadók és kisebb szálláshelyek, de egy korszerű, nagyobb befogadóképességű, reprezentatív szálloda hiányzott a kínálatból.
A városvezetés ezért új szálloda építéséről döntött. A beruházás nem egyszerűen egy vendéglátóhely létrehozását jelentette, hanem Eger modernizációs törekvéseinek egyik fontos állomása lett.
A Korona Szálló építését 1927-ben kezdték meg, és az épületet 1929-ben adták át. Az új szálloda a korabeli dr. Szmrecsányi Lajos utcában, a mai Klapka György utca környezetében kapott helyet.
Az átadás idején Trak Géza volt Eger polgármestere, akinek hivatali időszakában több jelentős városi fejlesztés is megvalósult.
A Korona megnyitása így egy olyan korszakhoz kapcsolódott, amikor Eger igyekezett a történelmi örökségét korszerű városi szolgáltatásokkal kiegészíteni.
Wälder Gyula, az építész, aki formálta Egert
A Korona Szálló terveit Wälder Gyula műegyetemi tanár, a korszak jelentős magyar építésze készítette.
Wälder neve nem ismeretlen Eger építészettörténetében. A 20. század első évtizedeiben több olyan épület tervezésében vállalt szerepet, amely ma is meghatározza a város arculatát.
A Minden, ami Eger korábbi, az egri posta történetét bemutató írásában már foglalkoztunk azzal, hogy Wälder munkássága milyen fontos szerepet játszott a város két világháború közötti fejlődésében.
A Korona Szálló esetében az építész olyan épületet alkotott, amely a modern szállodai funkciókat a történelmi városhoz illeszkedő megjelenéssel ötvözte.
A kétemeletes épület barokkos formavilága, tagolt tetőszerkezete, harmonikus homlokzata és gondosan kialakított ablakai elegáns, mégsem hivalkodó megjelenést biztosítottak.
A sárga homlokzat és a zöld spaletták ma is különleges karaktert adnak az épületnek. A környező fák lombjai között előbukkanó szálloda különösen ősszel mutatja meg hangulatos arcát.
Negyven szoba, két étterem és söröző
A Korona Szálló megnyitásakor a korabeli Eger egyik legkorszerűbb vendéglátó létesítményének számított.
Az épületben negyven vendégszobát alakítottak ki, amelyek mellett két étterem és egy söröző is várta a látogatókat.
Ez a szolgáltatáskínálat már önmagában is jelezte, hogy a város nem csupán átutazó vendégekre számított. Olyan szállodát kívánt létrehozni, amely hosszabb tartózkodásra, társasági eseményekre és elegáns étkezésekre egyaránt alkalmas.
A város tulajdonában álló szállodát Unterreiner János bérelte, aki korábban több ismert magyarországi szállodában szerzett vezetői tapasztalatot.
Dolgozott a budapesti Palace Szállóban, valamint Balatonföldváron és Tátrafüreden is.
A tapasztalt szállodás kiválasztása azt mutatja, hogy a városvezetés komolyan gondolta a Korona idegenforgalmi szerepét.
A szálloda működtetésével Eger a korabeli magyar vendéglátás magasabb színvonalához kívánt felzárkózni.
A Fehér terem és a Sárga terem – az egykori elegancia emlékei
A Korona Szálló történetének különösen érdekes részleteit őrzik a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményéből digitalizált korabeli fényképek.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívumban fennmaradt egy, a Pesti Naplóban megjelent képes összeállítás, amely az épület mellett a szálloda belső tereit is bemutatja.
A felvételeken látható az úgynevezett Fehér terem, a Sárga terem, az éttermek és a nagyméretű terasz.
A Fehér terem díszes kialakítása különösen jól érzékelteti a korabeli vendéglátás hangulatát. Az elegáns berendezés, a gondosan megtervezett belső terek és a reprezentatív helyiségek mind azt szolgálták, hogy az ideérkezők kellemes környezetben tölthessék idejüket.
A szálloda tehát nem pusztán szobákat kínált, hanem a városi társasági élet számára is megfelelő helyszínt biztosított.
Érdekesség, hogy a Fehér teremről 1936-ban képeslap is készült. A fennmaradt példány postai bélyegzője 1936. március 10-i dátumot őriz.
Az ilyen apró dokumentumok ma különösen értékesek, mert segítségükkel nemcsak az épület külsejét, hanem egykori mindennapjainak részleteit is megismerhetjük.
A Korona név mögött egy egész korszak áll
A szálloda elnevezése ma már történelmi hangulatot idéz, de az építés időszakában a korona szó még különös jelentőséggel bírt.
Magyarország fizetőeszköze 1927-ig a korona volt, amelyet a pengő váltott fel.
A szálloda építése éppen ebben az átmeneti időszakban kezdődött. A Korona név így egy olyan korszak emlékét is megőrizte, amelyben a magyar gazdaság és a városok mindennapi élete jelentős átalakuláson ment keresztül.
Az épület története szorosan kapcsolódott Eger turisztikai törekvéseihez is.
A város már a két világháború között igyekezett kihasználni történelmi emlékeinek, fürdőinek és borainak vonzerejét.
A Korona megnyitása ebben a folyamatban fontos előrelépést jelentett.
Táncsics, Egri Csillag, Park – egy épület több néven
A második világháborút követően a magyar szállodaipar jelentős változásokon ment keresztül.
Az egri Korona Szálló sem kerülhette el ezeket az átalakulásokat.
Az épület az évtizedek során több elnevezést is viselt. Ismerték Táncsics Szállóként, Egri Csillag Szállóként, majd Park Szállóként is.
A különböző nevek egy-egy történelmi korszakhoz kapcsolódnak, és jól mutatják, hogyan változott a város vendéglátása.
Az idősebb egriek közül sokan már elsősorban Park Szállóként emlékezhetnek az épületre.
A Park név a környező zöldterülethez és az Érsekkert közelségéhez is jól illeszkedett.
Az épület azonban a névváltoztatások ellenére megőrizte eredeti karakterének jelentős részét.
A barokkos tetőforma, a homlokzat tagolása és az épület tömege ma is felismerhetővé teszi a közel százéves szállodát.
Régi képeslapokon is megőrizték
A Korona Szálló már a megnyitását követő években megjelent az Egert bemutató képeslapokon.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum több, az 1930-as évekből származó levelezőlapot is őriz, amelyeken a szálloda utcai homlokzata látható.
Egyes képeslapokat az Egri Keresztény Sajtószövetkezet adott ki.
Ezek a felvételek ma fontos várostörténeti dokumentumok.
Nemcsak magát az épületet mutatják meg, hanem azt is, milyen volt a Klapka György utca környezete a két világháború között.
A régi képeken még más léptékű városi környezet látható. A későbbi évtizedekben új épületek jelentek meg, megváltozott a közlekedés, és a környék idegenforgalmi szerepe is átalakult.
A Korona Szálló azonban továbbra is a városrész egyik meghatározó épülete maradt.
A régi Korona és a mai Hotel Eger & Park
Az egykori Korona Szálló napjainkban a Hotel Eger & Park épületegyütteséhez tartozik.
A történelmi épületszárny így továbbra is a vendéglátást szolgálja, miközben a modern szállodai szolgáltatások már egészen más igényekhez igazodnak, mint 1929-ben.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum adatai szerint a régi épületszárnyat 2007-ben is felújították.
A régi és az új épületrészek együttese jól példázza, hogyan lehet egy történelmi szálloda funkcióját megőrizni és a mai idegenforgalom igényeihez igazítani.
Fontos megkülönböztetni az egykori Korona Szállót a ma Hotel Korona néven működő másik egri szállodától. Utóbbi 1990-ben nyitotta meg kapuit, és külön történettel rendelkezik.
Az 1929-ben megnyílt városi Korona örökségét a mai Hotel Eger & Park történelmi épületszárnya őrzi.
Egy épület, amely Eger változásairól mesél
A Korona Szálló története jóval több egy szálloda múltjánál.
Az épület megjeleníti azt az időszakot, amikor Eger a történelmi városképet megőrizve igyekezett modern idegenforgalmi központtá válni.
Megidézi a két világháború közötti elegáns vendéglátást, a régi éttermek és társasági helyiségek világát, valamint azokat az évtizedeket, amikor az épület már Park Szállóként volt ismert.
Különlegessége, hogy miközben a város számos régi vendéglátóhelye eltűnt vagy teljesen átalakult, az egykori Korona ma is eredeti rendeltetéséhez hasonló szerepet tölt be.
A Klapka György utcában sétálva érdemes néhány pillanatra megfigyelni az épület részleteit. A zöld spalettákat, a magas tetőzetet, a barokkos formákat és a környező fák között megbúvó homlokzatot.
Különösen ősszel szép ez a városrész, amikor a sárguló lombok szinte keretbe foglalják a régi szállodát.
A Korona Szálló 2029-ben ünnepelheti megnyitásának századik évfordulóját. Addig is Eger egyik olyan építészeti emléke marad, amely nemcsak a város múltjáról mesél, hanem ma is része annak a mindennapi életnek, amelyet közel egy évszázaddal ezelőtt szolgálni kezdett.
Források
Minden, ami Eger – 475 éve indult el az egri posta története, Wälder Gyula egri munkássága
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Korona Szálló, Eger, az 1920-as évek vége
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Korona Szálló, Eger, az 1930-as évek eleje
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – A Korona Szálló éttermei, Fehér és Sárga terem
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Korona Szálló, képeslap az 1930-as évekből
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – A Korona Szálló Fehér terme, 1936
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Korona Szálló, 1930
HEOL – A Hotel Eger & Park története
Borítókép: Az egykori Korona Szálló, a mai Hotel Eger & Park történelmi épületszárnya őszi napsütésben, Egerben. Fotó: Szinok Gábor.