1893. október 3-án új újság került az egriek kezébe. Az Egri Híradó azonban nem a semmiből született: egy több mint három évtizedes helyi sajtóhagyomány folytatója volt. Hetente kétszer jelent meg, első szerkesztője Luga László, főmunkatársa Beleznay László lett. A lap történetén keresztül egy olyan Eger rajzolódik ki előttünk, ahol a nyomtatott újság a városi közélet egyik legfontosabb fóruma volt.
1893 őszén lezárult egy korszak
Az Egri Híradó történetéhez néhány nappal korábbra kell visszalépnünk.
1893 szeptemberében az Eger című újság olvasói megtudhatták, hogy az évtizedek óta megjelenő lap működése megszakad. Az Eger szeptember 12-i számában a kiadó már arról értesítette az előfizetőket, hogy szeptember 26-án jelenik meg az utolsó szám.
A búcsú azonban nem jelentette az egri sajtó történetének végét.
Mindössze egy héttel később, 1893. október 3-án megjelent az Egri Híradó első száma. A történeti szakirodalom egyértelműen az Eger folytatásaként tartja számon az új lapot. Intézményi Publikációk
Az Egri Híradó már sűrűbb megjelenést vállalt: hetente kétszer jutott el az olvasókhoz. Politikai és vegyes tartalmú lapként nem csupán országos ügyekkel foglalkozott, hanem a helyi társadalom életének eseményeit is követte.
Luga László állt az új lap élére
Az Egri Híradó első szerkesztője Luga László lett, főmunkatársként pedig Beleznay László dolgozott mellette. Magyar Elektronikus Könyvtár
Luga ekkor már korántsem számított kezdőnek az egri sajtó világában.
Pap és publicista volt, aki hosszú éveken keresztül meghatározó szerepet játszott a város nyomtatott sajtójában. 1869-ben ő alapította a Népujságot, amely később Egri Népujság néven működött, és különösen széles olvasóközönséghez jutott el. Luga az Irodalmi Szemle létrehozásában és szerkesztésében is részt vett. Kislexikon
Így amikor 1893 őszén az Egri Híradó elindult, egy több évtizedes szerkesztői és újságírói tapasztalattal rendelkező ember került az élére.
Egy hosszú egri „újságcsalád” egyik tagja volt
Az Egri Híradó történetének talán legérdekesebb része az előzménye.
Nem egyszerűen egy 1893-ban alapított újságról beszélhetünk, hanem egy olyan sajtótörténeti folyamat egyik állomásáról, amely egészen 1860-ig vezethető vissza.
A sorrend lényegében így alakult:
Egri Értesítő → Egri Posta → Eger → Egri Híradó
Az Egri Értesítő 1860-ban indult. 1862 januárjától Egri Posta néven folytatódott, majd 1863. július 2-án megszületett az Eger. Az Eger hosszú évtizedeken keresztül a város egyik meghatározó lapja maradt. Magyar Elektronikus Könyvtár
Ennek a folyamatnak lett új fejezete 1893. október 3-án az Egri Híradó.
Vagyis aznap nem egyszerűen egy új lap első számát vehették kezükbe az egriek: egy már 33 éve formálódó helyi sajtóhagyomány folytatódott más néven és részben más szerkesztési koncepcióval.
Hol készült az egri újság?
A történet szorosan összekapcsolódik az egri Líceummal és az Érseki Líceumi Nyomdával.
Az Eger kiadóhivatala 1893-ban a Líceumi Nyomdában működött, miközben a szerkesztőség címe a korabeli lap szerint Széchenyi utca 30., a Szabó-féle ház volt. Maga a nyomda ekkor már nagy múltú intézménynek számított. Az egri nyomdászat történetének különösen érdekes részlete, hogy 1892. április 28-án, vagyis alig másfél évvel az Egri Híradó indulása előtt egy korszerű, Bécsben készült új gyorssajtót helyeztek üzembe az Érseki Líceumi Nyomdában.
Ez már a nyomtatás iparosodó korszakának Egere volt.
A szerkesztők megírták a híreket, a szedők betűről betűre összeállították a szöveget, majd a nyomdagépek elkészítették azokat a lapszámokat, amelyek rövidesen az egri otthonokba, hivatalokba, vendéglőkbe és olvasókörökbe kerültek.
Hetente kétszer érkeztek a hírek
Ma, amikor néhány másodperc alatt értesülhetünk egy helyi eseményről, nehéz elképzelni, milyen jelentősége lehetett annak, hogy egy újság hetente kétszer jelent meg.
A 19. század végének Egerében azonban ez már viszonylag gyors hírszolgáltatást jelentett.
Az Egri Híradó politikai és társadalmi lapként működött. Az országos politika mellett helyi közügyek, társadalmi események és a város mindennapi életének történései is helyet kaphattak benne.
Ráadásul az Egri Híradó nem egyedül volt jelen a helyi sajtópiacon. Egerben ekkoriban több újság versengett az olvasókért. Az Eger és Vidéke, majd az abból kialakuló Egri Ujság, valamint az 1893-ban indult Hevesvármegyei Hírlap is része volt ennek a sokszínű helyi sajtóéletnek. Magyar Elektronikus Könyvtár
Ez önmagában is sokat elárul a korabeli Egerről: a város méretéhez képest meglepően élénk újságírói és nyomdai kultúrával rendelkezett.
A politika is megjelent a lap hasábjain
Az Egri Híradó politikai irányultsága sem maradt változatlan.
A századforduló körüli összefoglalások szerint kezdetben nemzeti párti irányultságot képviselt, majd a Nemzeti Párt megszűnését követően függetlenségi és 48-as irányba fordult. Magyar Elektronikus Könyvtár
Ez jól mutatja, hogy a helyi lapok akkoriban nem pusztán híreket közvetítettek. A politikai közélet szereplői is voltak, és a különböző egri újságok eltérő politikai irányzatokat képviselhettek.
Az Egri Híradó szerkesztésében is történt változás. 1895. december 1-jétől Csutorás László, az egri jogakadémia tanára vette át a szerkesztői feladatokat. Magyar Elektronikus Könyvtár
Nem néhány hónapos próbálkozás volt
Sok 19. századi vidéki lap csak rövid ideig tudott fennmaradni. Az Egri Híradó azonban jóval hosszabb életűnek bizonyult.
A sajtóbibliográfiai adatok szerint 1893. október 3-tól 1910. június 4-ig jelent meg. Hetente kétszer látott napvilágot, és az Érseki Líceumi Nyomdához kötődött.
Ez közel tizenhét esztendő.
Ez idő alatt egy egész korszak változott meg Egerben és az országban. Az újság hasábjai így ma már nem csupán híreket jelentenek: apró lenyomatai annak, hogyan éltek, gondolkodtak és vitatkoztak az akkori egriek.
Egy október 3-i első szám emléke
133 évvel ezelőtt, 1893. október 3-án tehát egy új cím jelent meg az egri sajtóban: Egri Híradó.
Mögötte azonban már ott állt az Egri Értesítő, az Egri Posta és az Eger öröksége, valamint az a különleges helyi nyomdai kultúra, amelynek egyik központja a Líceum volt.
Ezért az évforduló jóval több egy régen megszűnt újság születésnapjánál.
Emlékeztet arra az időre, amikor a helyi hírekért még várni kellett a következő lapszámra, amikor a nyomdafesték illata hozzátartozott a hírolvasáshoz, és amikor Eger történéseit betűről betűre szedték ki a Líceum falai között.
Az Egri Híradó ma már történelem.
De az igény, amely 133 évvel ezelőtt életre hívta – hogy az egriek tudjanak arról, mi történik Egerben – aligha változott.
Források
Magyar sajtóbibliográfia 1850–1867 – Magyar Elektronikus Könyvtár
Az Eger című politikai hetilap története – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Az egri Líceumi Nyomda – A múltnak kútja
Borítókép: Löser-féle gyorssajtó (jobbra) egy korabeli nyomdában. Fotó: Klösz György.