Van Egerben egy fa, amely mellett könnyű úgy elsétálni, hogy az ember nem is sejti, milyen különleges történet rejtőzik a hatalmas lombkorona mögött. Az Egri Termálfürdő területén álló platán évszázadok óta része a város életének. Generációk fürdőzői pihentek az árnyékában, miközben a fa lassan Eger egyik legnagyobb és legismertebb természeti értékévé vált.
A Szima Györgyné által készített fényképek talán minden adatnál jobban érzékeltetik a méreteit. A föld közelében szinte szétterülő törzs, az óriási ágak és a messzire nyúló lombkorona mellett az ember egészen kicsinek érzi magát.
A története azonban még a látványnál is érdekesebb.
Egy fa, amely már a barokk Egerben is itt állhatott
A platán pontos életkorát természetesen nem lehet évre meghatározni. Eger városi értéktárának ismertetése levéltári adatok alapján mintegy 260 évesre tette a fát, és az 1750-es évekre helyezte az ültetését. Más városi források napjainkban már körülbelül 275 éves faként említik.
A lényeg azonban ugyanaz: története a 18. századi Egerhez, Eszterházy Károly püspök korszakához vezet vissza.
Ebben az időszakban Eger arculata alapvetően átalakult. A barokk város számos ma is meghatározó épülete és kertje ekkor született vagy formálódott, és a források szerint platánokat is telepítettek a városban.
Az öreg fa tehát jó eséllyel már akkor növekedett, amikor a ma ismert barokk Eger még kialakulóban volt.
Egy régi egri legenda, amely túl szép ahhoz, hogy igaz legyen
A platánhoz különös helyi történet is kapcsolódik.
Az egri szájhagyomány szerint az 1552-es ostrom idején Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír ennek a fának az árnyékából irányította a vár ellen támadó török sereget.
Csakhogy van egy komoly probléma.
A fa akkor még nem létezett.
A levéltári adatok alapján a platán csak mintegy két évszázaddal az ostrom után kerülhetett erre a területre. A történet ezért legenda, nem történelmi tény.
Mégis érdemes megőrizni, mert jól mutatja, milyen régen része ez a fa Eger kollektív emlékezetének. Olyan hatalmasnak és ősinek tűnik, hogy korábban könnyen hozzákötötték a város legismertebb történelmi eseményéhez.
Miért éppen itt nőtt ekkorára?
Az egyik kevésbé ismert érdekesség, hogy az óriási méret nem pusztán a fa korának köszönhető.
A termálfürdő környékének sajátos mikroklímája, az Eger-patak közelsége és a kedvező talajvízellátottság kiváló körülményeket biztosított a platán számára.
A platánok nagy lombkoronájuk miatt jelentős vízigényű fák. A régi kertészek ezért jó érzékkel választották számukra a víz közeli területeket.
A fa méreteiről különböző időpontokban némileg eltérő adatok jelentek meg, de a 2012-es nevezés idején a TV Eger 8,5 méteres törzskerületről és mintegy 40 méteres magasságról számolt be.
Nyolc és fél méter.
Ez azt jelenti, hogy több embernek kell egymás kezét megfogva körbeállnia ahhoz, hogy „átölelhesse” a törzset.
2012-ben ezt egri óvodások ki is próbálták: a Szivárvány óvoda gyermekei körbeölelték az óriást, sőt az egyik hatalmas, alacsonyan húzódó ágát is birtokba vették.
Amit talán még sok egri sem tud: nem egyetlen különleges platán él itt
Az egri értéktár egy különösen érdekes részletet is megőrzött.
A termálfürdő területén a híres platán mellett egy másik platánfaj képviselője is megtalálható. Az értéktári leírás szerint a keleti és a nyugati platán egymás melletti előfordulása Magyarországon is ritkaságnak számít.
Vagyis a strand dendrológiai szempontból sem csupán egyetlen öreg fa miatt érdekes.
A fürdő különleges mikroklímája más, nagyra nőtt növényeknek is kedvezett. A 2012-es Év Fája-nevezés ismertetője például két tekintélyes virginiai mocsárciprust is megemlített a területen.
A strand tehát egyfajta rejtett városi arborétumként is szemlélhető.
A fa, amely mögé egész Eger felsorakozott
2012-ben Eger úgy döntött, hogy a platánt benevezi az Ökotárs Alapítvány Év Fája versenyébe.
Nem akármilyen mezőny gyűlt össze: hatvan nevezett fa közül mindössze tizenhárom jutott a döntőbe.
Az egri platán bekerült közéjük.
Ezután következett a közönségszavazás, amelyben összesen mintegy 25 ezer voksot adtak le.
Az egri fa ebből 7115 szavazatot kapott, és megnyerte a 2012-es magyarországi Év Fája címet.
A győzelem nem egyszerűen egy szép fa sikere volt. A verseny éppen azt kereste, milyen történetek, közösségek és emberi kötődések kapcsolódnak az öreg fákhoz.
Az egri platán mögött pedig ott állt egy egész város.
A következő évben már Európa szavazott rá
A magyar győzelem egyben azt jelentette, hogy 2013-ban az egri platán képviselhette Magyarországot az Európai Év Fája versenyen.
És ott még nagyobb sikert ért el.
Az európai döntőben Bulgária, Csehország, Szlovákia, Írország, Lengyelország és Magyarország fái versenyeztek egymással.
A küzdelem szoros volt, egy ideig a lengyelországi platán vezetett.
Végül azonban több mint 14 ezer szavazattal az egri platán győzött.
2013-ban tehát az Egri Termálfürdő fája lett Európa Év Fája.
Egy Egerben álló, több mint két és fél évszázados fa egyszer csak nemzetközileg ismert természeti értékké vált.
Helyi védelem alatt áll
A fényképek egyikén látható tábla ma is jelzi, hogy nem egyszerű strandfáról van szó.
„Helyi jelentőségű védett természeti emlék” – olvasható rajta.
A táblán a fa „Közönséges platán” néven, Platanus × hispanica megjelöléssel szerepel. Ez azért is érdekes, mert a korábbi Év Fája-anyagok rendszeresen keleti platánként említették. A különböző elnevezések tehát a forrásokban valóban megtalálhatók, ezért a történeti cikkek megnevezéseit érdemes elkülöníteni a jelenlegi helyszíni táblán szereplő botanikai megjelöléstől.
A védettség nagyon is gyakorlati feladatokat jelent.
Egy ekkora fa fenntartása már komoly szakmai munka. Az egri értéktár szerint állapotát folyamatosan figyelemmel kísérik, növényvédelmi munkákat végeznek rajta, a hatalmas méret miatt pedig korábban olyan fakezelési munkák is előfordultak, amelyeknél a tűzoltóság segítségét vették igénybe.
Egy élő darab Eger történetéből
Ha elfogadjuk a 18. század közepére tett ültetési időpontot, érdemes belegondolni, mi minden történt körülötte.
Átalakult Eger barokk belvárosa. Megépült a Líceum és a Bazilika. Háborúk, forradalmak és rendszerváltozások követték egymást. Megjelent a vasút, az automobil, majd a modern város. A fürdő környezete is többször teljesen megváltozott.
A platán pedig maradt.
Talán éppen ettől különleges.
Nem múzeumi tárgy, amelyet üveg mögött őrzünk, hanem ma is növekvő, változó élőlény. Nyáron árnyékot ad a strand vendégeinek, ősszel leveleit hullatja, tavasszal ismét kizöldül – ugyanazon a helyen, ahol már egri nemzedékek hosszú sora láthatta.
A fényképeken különösen jól érzékelhető, milyen monumentális lett az évszázadok során. Egyes ágai már-már önálló fatörzsnek tűnnek, és szinte vízszintesen nyúlnak messzire a törzstől.
Nem kell messzire mennünk a különleges természeti értékekért
Eger történetéről legtöbbször a vár, a barokk épületek, a templomok, a pincék vagy a régi utcák jutnak eszünkbe. Pedig a város történetének élő tanúi is vannak.
A strand platánja ezek egyik legszebb példája.
Nem látta az 1552-es ostromot – bármennyire szeretné ezt a legenda –, de valószínűleg már a 18. századi barokk Eger világában gyökeret eresztett. Túlélte az azóta eltelt évszázadokat, 2012-ben Magyarország, 2013-ban pedig Európa Év Fája lett.
És ami ennél is fontosabb: ma is ott áll Egerben.
Legközelebb, amikor valaki az Egri Termálfürdőben jár, érdemes néhány percre nem a medencék felé nézni, hanem felfelé.
Az óriási lombkorona alatt ugyanis Eger egyik legöregebb, ma is élő története húzódik.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó egri helytörténeti írások
Az Év Fája – Platánfa az egri Termálfürdő területén, 2012
Eger városi értéktár – az Egri Termálfürdő platánfájának leírása
TV Eger – A strand platánját jelölik az Év Fája versenyre
TV Eger – Az egri platán lett az Év Fája Európában
Eger.hu – Ismét indul Eger a Magyarország Év Fája versenyen
Magyar Faápolók Egyesülete – Az Év Fája 2012
Borítókép: Az Egri Termálfürdő védett, több évszázados platánfája. Fotó: Szima Györgyné