Októberben ismét madarak tízezrei népesítik be a Hortobágy égboltját, miközben a Tisza-tó és Heves megye vizes élőhelyei is fontos szerepet töltenek be az őszi madárvonulásban. A darvak látványos gyülekezése minden évben különleges természeti élmény, ám a 2026-os ősz egy komoly problémára is ráirányítja a figyelmet: az aszály, a vízhiány és az élőhelyek átalakulása egyre nagyobb kihívás elé állítja a vonuló madarakat. Október 10-én, a költöző madarak világnapján különösen időszerű feltenni a kérdést: meddig őrizhetjük meg ezt a csodálatos természeti jelenséget?
Megérkeztek a darvak – már több mint ötvenezret számoltak
Az ősz egyik leglátványosabb természeti eseménye ismét kezdetét vette a Hortobágyon. A hatalmas csapatokban érkező szürke darvak évről évre ugyanazokat a fontos pihenő- és táplálkozóhelyeket keresik fel, mielőtt folytatnák útjukat dél felé.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának 2026-os megfigyelései szerint szeptember 10-én már mintegy tízezer daru tartózkodott a térségben. Egy héttel később számuk megközelítette a tizennyolcezret, szeptember 24-én pedig már több mint ötvenezer példányt regisztráltak.
Az október 1-jén közzétett beszámolók szerint a következő hetekben további jelentős csapatok érkezhetnek. A korábbi évek tapasztalatai alapján a vonulás csúcspontján akár százezres nagyságrendű gyülekezés is kialakulhat.
A darvak számát a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai rendszeresen, összehangolt számlálásokkal követik nyomon. A különböző éjszakázóhelyeken egy időben végzett megfigyelések segítenek elkerülni, hogy ugyanazokat a madarakat többször számolják meg.
A Hortobágy Európa egyik kiemelkedő darugyülekező területe. A 2023. október 20-án feljegyzett 194 750 példányos rekord jól mutatja, milyen rendkívüli jelentőséggel bír a magyar puszta a madarak hosszú vándorútján.
Október 10. – a költöző madarak világnapja
Az idei daruvonulás különleges időszakra esik, hiszen 2026. október 10-én tartják a költöző madarak világnapját.
Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a vonuló madárfajokra, az élőhelyek megőrzésére és azokra a veszélyekre, amelyekkel a madarak útjuk során találkoznak.
Az Origo október 10-én megjelent összeállításában dr. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója beszélt az őszi madárvonulás sajátosságairól.
A szakember szerint Magyarország földrajzi fekvése miatt rendkívül fontos szerepet tölt be az európai madárvonulásban. A kontinens közepén fekvő országon számos faj vonulási útvonala halad keresztül.
Az őszi madárvonulás már augusztus végén megkezdődik, és november végéig is eltarthat. Az egyes időszakokban azonban más-más fajok kerülnek előtérbe.
Október elejére a füsti fecskék és a fehér gólyák többsége már elhagyta Magyarországot. Ugyanakkor észak felől egyre több daru, seregély és más vonuló madár érkezik.
A vadludak nagyobb csapatai szintén megjelennek, bár vonulásuk leglátványosabb időszaka rendszerint november második felére esik.
A szakember arra is rámutatott, hogy az őszi megfigyelések során akár ritka, észak-európai vagy szibériai eredetű kóborló madárfajok is felbukkanhatnak hazánkban.
A Tisza-tó és Heves megye különleges szerepe
A Hortobágy és a Tisza-tó térsége földrajzilag közel helyezkedik el egymáshoz, természeti adottságaik pedig különösen értékessé teszik ezt a vidéket a madarak számára.
A Tisza-tó Heves megyei partszakasza, különösen Poroszló és Sarud környéke, kiterjedt nádasokkal, sekély vizű öblökkel és gazdag madárvilággal rendelkezik.
A tó különböző élőhelyei a költő madarak mellett számos átvonuló fajnak biztosítanak táplálkozási és pihenési lehetőséget.
A Poroszlói-medence, a Tisza-tavi Madárrezervátum és a környező vizes élőhelyek különösen fontosak a vízimadarak számára.
Ősszel gémeket, kócsagokat, récéket, vadludakat és különféle parti madarakat figyelhetünk meg a térségben.
A darvak esetében továbbra is a Hortobágy jelenti a legfontosabb tömeges gyülekezőhelyet, ugyanakkor a Tisza-tó környéke is része annak a tágabb alföldi tájnak, amelyen a vonuló madarak áthaladnak.
Heves megye természeti értékei azonban nem korlátozódnak a Tisza-tóra.
A Bükki Nemzeti Park területei, a Mátra erdőségei, az Eger környéki dombvidék és a megye kisebb vízfolyásai is számos madárfaj számára kínálnak megfelelő élőhelyet.
Az erdei énekesmadarak, a ragadozó madarak és a különböző vizes élőhelyekhez kötődő fajok vonulása egyaránt hozzátartozik az őszi természet képéhez.
A madárvonulás tehát nem csupán a nagy puszták látványossága. Aki figyelmesen járja Heves megye erdeit, mezőit vagy a Tisza-tó partját, maga is részese lehet ennek a különleges időszaknak.
Amikor az égbolt megtelik darvakkal
A szürke daru Európa egyik legnagyobb testű madara. Magassága elérheti a 120 centimétert, szárnyfesztávolsága pedig meghaladhatja a két métert.
Hosszú nyaka, nyújtott lába és jellegzetes, messzire hangzó krúgatása könnyen felismerhetővé teszi.
A darvak gyakran V alakban vagy hosszú, hullámzó sorokban repülnek. A csapatok folyamatos hangkapcsolatot tartanak egymással, amely segíti az együtt maradást a hosszú vándorút során.
Napközben elsősorban a környező mezőgazdasági területeken táplálkoznak. A betakarított kukoricatáblák különösen fontosak számukra, hiszen az ott maradt szemek jelentős energiaforrást jelentenek.
Alkonyatkor azonban egészen különleges esemény veszi kezdetét.
A darvak fokozatosan elhagyják a táplálkozóhelyeket, és visszatérnek a sekély vizű éjszakázóhelyekre.
Először kisebb csapatok jelennek meg a távolban, majd egyre több madár érkezik. A levegőt betölti jellegzetes hangjuk, miközben a lenyugvó nap fényében hosszú sorokban ereszkednek a víz fölé.
Ez a daruhúzás, amely minden ősszel természetkedvelők és fotósok ezreit vonzza a Hortobágyra.
A hajnali kihúzás legalább ilyen különleges látvány. A pirkadat első fényeiben a madarak fokozatosan elhagyják pihenőhelyeiket, majd a táplálkozóterületek felé indulnak.
Az aszály egyre nagyobb veszélyt jelent
A 2026-os ősz egyik legfontosabb természetvédelmi kérdése a vízhiány.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága az idei darulesek meghirdetésekor külön felhívta a figyelmet arra, hogy az aszály a darvak vonulására is hatással lehet.
A szárazság következtében kevesebb táplálék állhat rendelkezésükre, ezért előfordulhat, hogy egyes csapatok a megszokottnál korábban továbbindulnak.
A megfelelő vízborítású éjszakázóhelyek szintén meghatározóak.
A darvak ugyanis előszeretettel pihennek sekély vízben, ahol a szárazföldi ragadozók nehezebben tudják megközelíteni őket.
Ha ezek a területek kiszáradnak, a madarak kénytelenek más helyeket keresni.
Az Origo által megszólaltatott Halmos Gergő szerint a vizes élőhelyek eltűnése a madárvonulás egyik legsúlyosabb veszélyforrása.
A madarak számára ezek a területek nélkülözhetetlen megállóhelyek. Itt pihenhetnek, táplálkozhatnak és gyűjthetnek energiát a következő útszakaszhoz.
Ha egy ilyen élőhely megszűnik, az nemcsak az adott terület madárvilágát érinti, hanem a teljes vonulási útvonal működésére is hatással lehet.
A probléma Heves megyében is különösen fontos.
A Tisza-tó vízállása, a környező vizes élőhelyek állapota és a kisebb természetes vízfelületek fennmaradása mind hozzájárulnak a térség ökológiai egyensúlyához.
A vízhiány nemcsak a madarakat érinti, hanem a halállományt, a kétéltűeket, a vízi gerincteleneket és a vízparti növényzetet is.
Ezért a vizes élőhelyek megőrzése jóval többet jelent egy-egy látványos madárfaj védelménél.
A klímaváltozás a madarak belső óráját is megzavarhatja
A madárvonulás időzítése rendkívül összetett természeti folyamat.
A nappalok hosszának változása, az időjárás, a táplálék elérhetősége és a madarak öröklött viselkedési mintái egyaránt befolyásolják az indulás és az érkezés időpontját.
A klímaváltozás azonban egyre inkább megváltoztatja ezeket a feltételeket.
Halmos Gergő az Origo interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a hosszú távú vonuló fajok különösen nehezen alkalmazkodhatnak a gyors környezeti változásokhoz.
Előfordulhat például, hogy tavasszal a rovarok tömeges megjelenése hetekkel korábbra tolódik, miközben a vonuló madarak érkezése nem változik ugyanilyen ütemben.
Ennek következtében a fiókák kikelése idején már kevesebb megfelelő táplálék állhat rendelkezésre.
A változás a költés sikerességét és hosszabb távon a madárállományok fennmaradását is befolyásolhatja.
A darvak esetében az őszi gyülekezés időtartamát és a továbbindulás időpontját a helyi időjárás, a vízellátottság és a táplálék mennyisége is alakítja.
Ezért különösen fontosak a rendszeres madárszámlálások és a hosszú távú természetvédelmi megfigyelések.
Nemcsak az időjárás veszélyezteti a vonuló madarakat
A madarak hosszú vándorútja számos kockázattal jár.
A természetes élőhelyek eltűnése mellett komoly problémát jelent az illegális madárpusztítás is.
A mediterrán térség és a Közel-Kelet egyes részein még mindig előfordul a vonuló madarak tömeges befogása, csapdázása vagy lelövése.
A hosszú távú vonuló fajok gyakran több országon haladnak keresztül, ezért védelmük nem oldható meg kizárólag egyetlen állam természetvédelmi intézkedéseivel.
Nemzetközi együttműködésre, a fontos élőhelyek megőrzésére és a vonulási útvonalak biztonságának javítására van szükség.
Magyarország ebben különösen fontos szerepet tölthet be, hiszen a Kárpát-medence számos európai madárfaj számára jelent nélkülözhetetlen állomást.
Mit tehetünk a madarakért Heves megyében?
A madárvédelem nem kizárólag a nemzeti parkok és természetvédelmi szakemberek feladata.
Saját kertünkben, udvarunkban vagy akár egy kisebb zöldterületen is sokat tehetünk azért, hogy a madarak megfelelő élőhelyet találjanak.
A természetközeli kertek, az őshonos növények, a bokrok és a változatos növényzet táplálékot, búvóhelyet és fészkelési lehetőséget biztosíthatnak.
A rovarokban gazdag környezet különösen fontos az énekesmadarak számára.
A mesterséges odúk megfelelő kihelyezésével több odúköltő faj megtelepedését is segíthetjük.
A hidegebb hónapokban a szakszerű madáretetés szintén hasznos lehet.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ajánlásai szerint a fekete napraforgómag az egyik legmegfelelőbb téli eleség.
Kenyeret, sós vagy fűszerezett élelmiszereket azonban nem szabad a madaraknak adni.
Legalább ilyen fontos az itatás.
A sekély, rendszeresen tisztított itatók nemcsak nyáron, hanem a hidegebb időszakban is segíthetik a madarakat. Ügyelni kell arra, hogy a kisebb állatok biztonságosan ki tudjanak jutni a vízből.
Egy egri, mikófalvi, felsőtárkányi vagy bármely más Heves megyei kert is lehet apró, de értékes természetes élőhely.
Darulesek és őszi kirándulások a Hortobágyon
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2026-ban is szervezett programokkal várja a daruvonulás iránt érdeklődőket.
A szeptember végén kezdődött túrasorozat november elejéig tart.
A látogatók szakemberek vezetésével figyelhetik meg az alkonyati daruhúzást, illetve egyes időpontokban a hajnali kihúzást is.
A meghirdetett októberi programok egy része már betelt, ugyanakkor október végére és november elejére további alkalmak is szerepelnek a kínálatban.
A túrákra előzetes jelentkezés szükséges, az aktuális időpontokat és szabad helyeket indulás előtt ellenőrizni kell.
Október 24-én a Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnep és Darufesztivál is különleges programot kínál a Hortobágyra látogatóknak.
A rendezvény a pusztai pásztorhagyományokat, az őshonos magyar állatfajtákat és a térség kulturális örökségét mutatja be.
Egerből és Heves megye településeiről a Hortobágy és a Tisza-tó egyaránt vonzó célpont lehet egy őszi természetjáró kiránduláshoz.
A madármegfigyeléshez azonban elengedhetetlen a természet nyugalmának tiszteletben tartása.
A madarakat nem szabad megközelítéssel vagy zajkeltéssel felriasztani, a védett területeken pedig mindig be kell tartani a látogatási szabályokat.
A Minden, ami Eger korábbi beszámolói
Blogunk már korábban is foglalkozott a hortobágyi daruvonulással, valamint a Tisza-tó természeti értékeivel.
A 2026. szeptemberi összeállításunkban bemutattuk az idei darulesek lehetőségeit, a várható őszi gyülekezést és azokat a környezeti tényezőket, amelyek befolyásolhatják a madarak mozgását.
Az október 10-én megjelent korábbi beszámolónk már a szeptember végi, ötvenezret meghaladó darulétszámról is hírt adott.
A mostani összeállítás ezt egészíti ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakmai megállapításaival, különös tekintettel az élőhelyek megőrzésére és a klímaváltozás következményeire.
A Tisza-tó vízállásával, a térség madárvilágával és a természetvédelmi kérdésekkel foglalkozó korábbi írásaink szintén arra mutatnak rá, hogy a természetben zajló változások Heves megyében is közvetlenül érzékelhetők.
A természet egyik legszebb őszi üzenete
Amikor a darvak ezrei egyszerre emelkednek a magasba, az ember könnyen megfeledkezik a mindennapok zajáról.
A hajnali párába burkolózó puszta, az aranyló nádasok, a vízben tükröződő madarak és a távolból hallatszó krúgatás olyan élményt nyújtanak, amelyet nehéz szavakkal visszaadni.
A daruvonulás évről évre visszatér, mégsem ugyanolyan.
Más a fény, más az időjárás, más a madarak száma, és egyre inkább változnak azok a környezeti feltételek is, amelyek lehetővé teszik ezt a különleges vándorlást.
A Hortobágy és a Tisza-tó madárvilága ezért nemcsak gyönyörű természeti látványosság, hanem olyan érték, amelynek megőrzése közös felelősségünk.
Mert az ősz nemcsak a lehulló levelekről, a színes erdőkről és a ködös reggelekről szól.
Hanem a magasban útra kelő madarakról is, amelyek minden évben emlékeztetnek bennünket arra, milyen csodálatos és milyen sérülékeny a természet világa.
Források
Darvak ezrei az őszi égbolton – megkezdődött a természet egyik leglátványosabb vándorlása
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság – Vezetett túrák a darvak nyomában 2026
Szoljon – 50 ezren telepedtek le a Tisza-tónál, százezrek követik őket hamarosan
Hortobágyi Nemzeti Park – A gyülekező darvak rekordja
Borítókép: Darvak tömeges gyülekezése egy őszi vizes élőhelyen. Fotó: Kőhegyi Dániel