Egerben vannak épületek, amelyek nem méretükkel vagy díszes homlokzatukkal hívják fel magukra a figyelmet, hanem azzal a történettel, amelyet évszázadok óta őriznek. Ilyen a Széchenyi István utca és a Kováts János utca találkozásánál álló régi földszintes ház is.
Itt született 1807. szeptember 7-én Lenkey János, az 1848–49-es szabadságharc későbbi honvédtábornoka.
A ház azonban már Lenkey születése előtt is régi épületnek számított, környezete pedig Eger történetének különösen érdekes területe. A Széchenyi utca északi szakasza, a Rác hóstya, a Rác templom és az egykori Rác kapu története mind összekapcsolódik ezen a néhány száz méteren.
A Minden, ami Eger oldalán több alkalommal jártunk már ezen a környéken. Bemutattuk a Széchenyi utca történetét és nevezetes épületeit, külön foglalkoztunk a Rác hóstyával, valamint azzal is, mit jelent Egerben a ma is használatos „hóstya” elnevezés. Lenkey szülőháza ezeknek a történeteknek az egyik fontos találkozási pontja.
Egy több mint három évszázados egri ház
Lenkey János szülőházának pontos építési évét nem ismerjük. A helytörténeti kutatások szerint valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc utáni években épülhetett.
Breznay Imre kutatásai szerint első ismert lakója Deák András volt, aki 1721-ig lakott itt. Már ez az adat is mutatja, milyen régi épületről beszélünk.
Amikor Lenkey János 1807-ben megszületett, a ház tehát feltehetően már közel egy évszázada állt.
A földszintes, L alakú barokk épület nem tartozik Eger látványos palotái közé. Egyszerű megjelenése sokkal inkább azt a polgári várost idézi, amely a 18–19. században a főúri és egyházi épületek mellett szintén meghatározta Eger képét.
A házat régebbi leírások a Széchenyi utca 31. szám alatt említik. Mai címe Kováts János utca 2., de hosszú homlokzata a Széchenyi István utca felé néz, ezért története szorosan összekapcsolódik Eger történelmi főutcájával.
Korábbi, a Széchenyi utca nevezetes épületeit bemutató cikkünkben már felidéztük a ház múltját. Akkor azt is megemlítettük, hogy a falán elhelyezett emléktábla hosszú időn keresztül jelezte az arra járóknak: ebben az épületben született Lenkey János.
A Széchenyi utca északi része
A ház környékének története legalább olyan érdekes, mint maga az épület.
A mai Széchenyi István utca nyomvonala már a középkorban jelentős útvonal volt. Észak felé vezetett tovább a bányavárosok irányába, így kereskedelmi és közlekedési szerepe évszázadokkal a ma ismert barokk utcakép kialakulása előtt megvolt.
A Minden, ami Eger 2026 szeptemberében részletesen bemutatta, miként alakult ki a Széchenyi utca mai arculata. A középkorban még jóval ritkább volt itt a beépítés. Kertek, rétek és vizenyős területek váltották egymást, a nehezen járható részeket pedig földhányásokkal és rőzsekötegekkel próbálták használhatóvá tenni.
A 18. századtól aztán egyre határozottabban kialakult a ma ismert utcaszerkezet.
A Széchenyi utca neve sem volt mindig ugyanaz. Különböző korszakokban Hosszú, Széles és Fő utcaként is említették, egyes szakaszai pedig külön neveket viseltek.
Az északi rész történetében különösen fontos a Rác utca elnevezés.
Innen már a Rác hóstya világa következett
A Lenkey-háztól észak felé haladva fokozatosan a történelmi Rác hóstya területére érkezünk.
A Minden, ami Eger 2022-ben külön cikkben mutatta be ezt a városrészt. Eger négy klasszikus történelmi hóstyája közé a Cifra, a Hatvani, a Maklári és a Rác hóstya tartozott. Ezek a történelmi városmagon kívül kialakult külvárosi településrészek voltak.
A Rác hóstya nevét az itt élő szerb – korabeli szóhasználattal rác – lakosság emléke őrzi.
A városrész legismertebb épülete természetesen a Rác templom, vagyis a Szent Miklós Görögkeleti Szerb templom.
A mai templom helyén már a középkorban templom állt. A jelenlegi épület 1784 és 1788 között nyerte el alapvető formáját, miután II. József engedélyezte az Egerben élő görögkeleti közösség templomépítését.
A Rác templom magas tornya ma is meghatározza a környék látványát.
Nem véletlen tehát, hogy az 1972-es, Lenkey szülőházát megörökítő fényképen is a Rác templom tornya látható a háttérben.
A Rác kapu is a közelben állt
Ha a régi Széchenyi utcán innen továbbindult valaki észak felé, rövidesen a város egyik egykori kapujához érkezett.
A mai Ráckapu tér környékén állt a Rác kapu.
A Minden, ami Eger történeti adatokat összegyűjtő korábbi cikkében is szerepel, hogy ezt a kaput egykor Szent Miklós kapunak nevezték. Később Martalóc-kapu, majd Rác kapu néven is ismerték.
A Szent Miklós elnevezés a környék régi templomára vezethető vissza.
Ez volt tehát az a történelmi környezet, amelyhez Lenkey János szülőháza is tartozott: a város északi kijárata felé vezető főút, a Rác hóstya, a Szent Miklós-templom emléke, majd a Rác templom és a Rác kapu.
A környék történetének egyik nevezetes eseménye 1705. február 28-án történt, amikor Telekessy István egri püspök a városnak ezen a részén fogadta II. Rákóczi Ferencet.
Alig több mint száz évvel később pedig néhány száz méterrel délebbre megszületett egy másik magyar szabadságharc későbbi katonája.
1807. szeptember 7-én megszületett Lenkey János
Lenkei és zádorfalvi Lenkey János Nepomuk 1807. szeptember 7-én született Egerben.
Édesapja Lenkey Károly, édesanyja Keszlerffy Terézia volt.
Lenkey katonai pályára lépett, és hosszú éveken keresztül a császári hadseregben szolgált. Az 1848-as forradalom kitörésekor a 6. Württemberg-huszárezred századosaként Galíciában állomásozott.
Itt kezdődött életének legismertebb története.
Magyar huszárjai 1848 májusában elhatározták, hogy hazatérnek Magyarországra. Lenkey végül katonái mellé állt, és velük együtt indult haza.
A század hazatérése hamarosan országosan ismert történetté vált.
Petőfi Sándort is megihlette, aki „Lenkei százada” című versében örökítette meg a huszárokat.
Lenkey a honvédseregben folytatta katonai szolgálatát, és 1849. március 15-én tábornokká nevezték ki.
Az aradi per vádlottja lett
A szabadságharc bukása után Lenkey János is fogságba került.
A világosi fegyverletételt követően előbb orosz, majd osztrák fogságba jutott, végül Aradra került. Ő is azok közé a honvédtábornokok közé tartozott, akik ellen hadbírósági eljárást indítottak.
Lenkey tehát az aradi vértanúk perének egyik vádlottja volt.
Sorsa azonban eltért az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztétől.
Pszichés betegsége egyre súlyosabbá vált. Állapota miatt az ellene indított eljárást nem folytatták le úgy, mint társai esetében.
Az aradi vár börtönében halt meg 1850 februárjában.
Halálának napját a régebbi források nem egységesen közlik. Február 7., 8. és 9. is előfordul, a mai történeti feldolgozások jelentős része azonban 1850. február 9-ét fogadja el.
Lenkey végül hazatért Egerbe
Lenkey Jánost Aradon temették el.
Az 1930-as évekre azonban az aradi Ótemető helyzete miatt veszélybe került nyughelye. Egerben mozgalom indult azért, hogy a honvédtábornok földi maradványait hazahozzák szülővárosába.
Hosszadalmas egyeztetések után sikerült megszervezni az exhumálást és a hazaszállítást.
Lenkey földi maradványai 1936. május 29-én érkeztek meg Egerbe.
Másnap ünnepélyesen helyezték örök nyugalomra az egri Kisasszony temetőben. Sírja ma is megtalálható ott, és a Nemzeti Sírkert része.
Különös módon így zárult be Lenkey életének köre.
Egerben született, katonaként messz került szülővárosától, Aradon halt meg, majd 86 évvel később végleg hazatért Egerbe.
A szülőház megmenekült
A Széchenyi utca mellett álló ház közben tovább élte a maga történetét.
A 20. század folyamán állapota fokozatosan romlott, és hosszú ideig nem volt biztos, hogy mikor sikerül méltó módon helyreállítani.
Eger önkormányzata végül megvásárolta az ingatlant, majd megkezdődhetett a műemlék épület megmentésének előkészítése.
A teljes helyreállítás során nem csupán egy régi egri házat újítottak fel. Az volt a cél, hogy az épület ismét Lenkey János történetének és az egri 1848–49-es emlékezetnek egyik központi helyszíne legyen.
Ez végül meg is valósult.
Ma már a Szabadság Háza
A felújított épület Lenkey-ház – a Szabadság Háza néven nyitotta meg kapuit.
Az egykori szülőház ma a Dobó István Vármúzeum kiállítóhelye. A falak között Lenkey János életútja mellett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egri szereplőivel és helyi emlékeivel is találkozhatunk.
Így az egyszerű földszintes ház több mint három évszázados történetének új fejezete kezdődött.
Megmaradt maga az épület, megmaradt a Széchenyi utca történelmi vonala, és nem messze innen ma is ott magasodik a Rác templom tornya.
Ha pedig tudjuk, mit keressünk ezen a környéken, néhány száz méteren belül Eger történetének több évszázada tárul elénk.
Ott van a régi főutca, a Rác hóstya emléke, a Rác templom, az egykori városkapu helye – és az a régi ház, ahol 1807 szeptemberében megszületett egy fiú, akiből később az 1848–49-es szabadságharc honvédtábornoka lett.
Lenkey János története messz vezetett Egertől.
De a történet kezdete és végül a nyughelye is itt maradt szülővárosában.
Források
Minden, ami Eger – Nevezetes épületek a Széchenyi utcában
Minden, ami Eger – Eger történelmi főutcája – így alakult ki a Széchenyi István utca mai arculata
Minden, ami Eger – A Rác hóstya, egykor itt volt a város egyik kapuja
Minden, ami Eger – Mi az a hóstya?
Minden, ami Eger – Történeti adatok Eger városról, hóstyáiról, kapuiról, elnevezésükről
Magyar Nemzeti Levéltár – Lenkey János tábornok földi maradványainak Egerbe hozatala
Nemzeti Örökség Intézete – Lenkey János
Borítókép: Lenkey János szülőháza a Széchenyi István utcában, háttérben a Rác templom, Eger, 1972 – fotó: Molnár István Géza.