Van Egerben néhány hely, ahol elég egyetlen pillantás ahhoz, hogy évszázadok kerüljenek egymás mellé. Bartus János felvétele éppen egy ilyen pontot mutat meg. A várból lenézve előttünk húzódik a Várköz, feltűnik a Tinódi Sebestyén tér, innen indul tovább az Almagyar utca, miközben néhány lépésnyire már a Kossuth Lajos utca történelmi házsora kezdődik. A kép előterében pedig ott van a vár déli részéhez tartozó Törökkert.
Nem egyszerű városkép ez. Szinte Eger történetének egy kisebb térképe.
A Várköz – ahol ma is a vár felé visz az út
A Várköz neve talán mindennél pontosabban elmondja, hol járunk. A vár főbejáratához vezető meredekebb, macskaköves szakasz ma turisták megszokott útvonala, de évszázadok óta szorosan kapcsolódik az erősséghez.
A mai utcakép természetesen sokat változott. Régi fényképeken egészen más környezetben látjuk ugyanezt a helyet. A Fortepan gyűjteményében például fennmaradt egy 1982-es felvétel, amelyet éppen a vár kapujától készítettek a Várköz és az akkori Dózsa György tér irányába.
A mai fényképen már a rendezett burkolat, a felújított házak és a turisztikai belváros képe jelenik meg, de az útvonal alapvető szerepe változatlan maradt: innen érkezünk meg a várhoz, illetve innen tekinthetünk vissza a történelmi városra.
Talán éppen ezért különleges a Várköz. Néhány perc alatt összeköti Eger legismertebb erődítményét a belvárossal.
A Törökkert – egy sokáig elzárt várrész
A kép előterében látható falszakasz és a mögötte fekvő terület a vár déli részének érdekes pontja, a Törökkert.
A ma rendezettnek és természetes módon a várhoz tartozónak tűnő terület hosszú ideig nem volt szabadon bejárható. Az egri vár nagyszabású fejlesztése során a Törökkert várfalát helyreállították, régészeti munkákat is végeztek, majd a területet ismét bekapcsolták a látogatható várrészek közé.
A város 2015-ben arról számolt be, hogy a Törökkert több mint harminc év után nyílhatott meg ismét. A várfal felújítása után a terület bejárhatóvá vált, az egykori kapuvédő bástya környékéről pedig új kilátás nyílt Eger belvárosára.
Ez azért is érdekes, mert a várat sokan elsősorban belülről ismerik: a Dobó-bástyával, a kazamatákkal, a gótikus palotával vagy a Szép-bástyával azonosítják. Pedig az erősség külső kapcsolatai, kapui, felvezető útjai és a várfalak alatti területek legalább ennyire fontosak ahhoz, hogy megértsük, miként kapcsolódott a vár a körülötte élő városhoz.
Bartus János fényképe ebből a szempontból különösen beszédes: egyszerre mutatja a vár falát és azt a várost, amely közvetlenül alatta folytatódik.
Tinódi tér – kicsi tér, hatalmas történelemmel
A Várköz aljánál érkezünk a Tinódi Sebestyén térhez.
A Minden, ami Eger már korábban külön bejegyzésben is foglalkozott vele. A kis tér a Kossuth Lajos, az Almagyar és a Dobó utca találkozásánál fekszik, és története során több nevet is viselt.
Ismerték Mekcsei térként, XI. Ince pápa térként, később Dózsa György térként is.
Mai nevét Tinódi Lantos Sebestyénről kapta. Pusztai Ágoston Tinódit ábrázoló szobrát 2002-ben, az 1552-es egri diadal 450. évfordulójának évében avatták fel. A lantos egy terméskövön ülve jelenik meg, hangszerével a kezében.
Tinódi és Eger kapcsolata természetesen jóval több egy köztéri szobornál.
Az 1552-es ostrom egyik legfontosabb krónikása lett. Az „Eger vár viadaljáról való ének” olyan részletességgel örökítette meg a várat és az ostrom eseményeit, hogy műve máig nélkülözhetetlen forrása az egri harcok történetének.
Különös érzés belegondolni: ma ott áll a szobra néhány lépésre attól a vártól, amelynek hőseit évszázadokra megőrizte az emlékezet számára.
Egészen más volt itt az élet néhány évtizeddel ezelőtt
A Minden, ami Eger egyik korábbi, személyes visszaemlékezése még egy másik Tinódi teret – pontosabban az akkori Dózsa György teret – idéz fel.
A „Gyerekkorunk az egri várban” című írás szerint azon a helyen, ahol ma Tinódi szobra áll, egykor a környékbeli gyerekek fociztak. A kis teret alacsony fagyalbokor szegélyezte, amely még arra is jó volt, hogy megfogja az elguruló labdát. Az utcákon jóval kisebb volt az autóforgalom, miközben a Dobó és az Almagyar utca közlekedése is másként működött.
Ez az apró emlék sokat hozzátesz a tér történetéhez.
Mert Eger múltját nemcsak ostromok, királyok, püspökök és műemlékek jelentik. Ugyanúgy hozzátartoznak azok a gyerekek, akik évtizedekkel ezelőtt a vár tövében fociztak.
Az Almagyar utca már a középkorban fontos út volt
A Tinódi térről délkelet felé az Almagyar utca vezet tovább.
Ez Eger egyik igen régi utcája. Az Almagyar név középkori eredetű: az utca első ismert említése 1331-ből származik „Olmagari” formában.
A környék közlekedési jelentősége sem új keletű. Erre vezetett az út Maklár irányába, majd tovább az ország déli és keleti területei felé.
A 18. században a környék egy részét Német utcának, illetve Tímárok utcájának is nevezték. Ez utóbbi elnevezés az itt dolgozó mesterekre utalt.
Az utca mai képében számos 18. századi eredetű épület őrzi ezt a régi városszerkezetet. Barokk lakóházak, egykori kézművesek otthonai és műhelyei sorakoznak azon az útvonalon, amelyen már évszázadokkal ezelőtt is Egerbe érkeztek az utazók.
A Minden, ami Eger 2025-ben a Maklári hóstya történetén keresztül részletesen bemutatta az Almagyar utcát és több műemlékét is.
A Kossuth utca felől évszázadokon át a várhoz érkeztek
A Tinódi tér másik oldalán Eger egyik leggazdagabb történelmű utcája, a Kossuth Lajos utca található.
Erről a blogon nemrég, 2026 szeptemberében is részletesen írtunk.
A mai Kossuth utca nyomvonala már a középkorban fontos közlekedési út volt. A Buda felől érkező hadiút a Hatvani-kapun keresztül lépett be Egerbe, majd az Eger-patakot átszelve haladt tovább a vár irányába.
Vagyis aki ma végigsétál a Kossuth utcán, a Tinódi téren keresztül pedig felindul a Várközön, lényegében egy évszázadok óta létező városi kapcsolatot követ.
A Kossuth utca később Eger egyik reprezentatív utcájává vált. Kanonoki házak, paloták, egyházi épületek és polgárházak alakították ki azt a történelmi környezetet, amelynek jelentős része ma is meghatározza az utcaképet.
Egyetlen fényképen Eger évszázadai
Bartus János felvételének talán éppen ez a legnagyobb értéke.
Nem egyetlen műemléket mutat.
Az előtérben ott van az egri vár és a Törökkert fala. Alatta lefut a Várköz. Néhány méterrel távolabb találkozik a Tinódi Sebestyén tér, az Almagyar, a Dobó és a Kossuth utca környéke.
Ha gondolatban továbbmegyünk a képen, szinte végigsétálhatunk Eger történetén.
A várból elindulunk lefelé azon az útvonalon, amely évszázadokon át összekötötte az erődítményt a várossal. Megérkezünk arra a térre, amelynek neve többször megváltozott, ahol valaha gyerekek fociztak, ma pedig Tinódi Lantos Sebestyén ül lantjával a kezében. Innen az egyik irányban a középkori eredetű Almagyar utca, a másikban a régi hadiút részét képező Kossuth Lajos utca folytatódik.
Kevés olyan pontja van Egernek, ahol ennyire kis területen ennyi korszak találkozik.
Talán ezért érdemes néha a várban nemcsak magát a várat nézni.
Érdemes kihajolni a falak fölött, és lenézni a városra is.
Mert odalent ugyanannak a történetnek a folytatása látható.
Források
Minden, ami Eger – Tinódi Sebestyén tér
Minden, ami Eger – Kossuth Lajos utca, amelyben régen a kanonokok rezidenciái voltak
Minden, ami Eger – Maklári hóstya – Almagyar utca
Minden, ami Eger – Gyerekkorunk az egri várban
Eger város – Bemutatkozik a megújuló Egri Vár
Fortepan – Várköz a Tinódi Sebestyén térnél, 1982
Fortepan – Kilátás a várból a Tinódi Sebestyén tér és az Almagyar út felé, 1942
Borítókép: Bartus János felvétele az egri várból, előtérben a Törökkerttel, alatta a Várközzel, a Tinódi Sebestyén tér, az Almagyar és a Kossuth Lajos utca környékével.