Jelentősen felgyorsult az agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizetése Magyarországon. 2026 első hat hónapjában már 666 milliárd forint jutott el a kedvezményezettekhez, és a pénz kétharmada vidékfejlesztési programokon keresztül érkezett. A változás Heves megyében is különösen fontos, ahol az idei aszály, a vízhiány, a gyenge gyümölcstermés és a növekvő termelési költségek komoly kihívás elé állították a gazdálkodókat.
666 milliárd forint fél év alatt
Az idei év első felében összesen 666 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatást fizettek ki Magyarországon. Ez közel 64 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi összeget.
A támogatások finanszírozási szerkezete is figyelemre méltó: 222,6 milliárd forint, vagyis az összeg 33,4 százaléka európai uniós forrásból származott, míg 443,4 milliárd forintot a hazai költségvetés biztosított.
A legnagyobb változás azonban nem egyszerűen a kifizetett összeg növekedése, hanem az, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak a vidékfejlesztési források.
Az első félévben 439,6 milliárd forintot, vagyis a teljes támogatási összeg 66 százalékát vidékfejlesztési és halászati intézkedések keretében fizették ki.
Ebből a korábbi Vidékfejlesztési Program intézkedéseire 86,6 milliárd forint jutott, az új Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervéhez kapcsolódó jogcímeken pedig már 352,9 milliárd forintot folyósítottak.
A vidékfejlesztési és halászati programokra fordított összeg egyetlen év alatt 42,8 százalékkal emelkedett.
Heves megyében különösen fontos kérdés, mire jut a fejlesztési pénzekből
Az országos adatokból önmagukban nem derül ki, hogy a 666 milliárd forintból pontosan mekkora összeg került Heves megyei gazdálkodókhoz, ezért ilyen megyei összeget felelősen nem lehet megadni.
Az viszont biztos, hogy a most futó országos támogatási konstrukciók a Heves megyei mezőgazdasági termelők előtt is nyitva állnak, amennyiben megfelelnek az adott pályázat feltételeinek.
Ennek jelentőségét tovább növeli, hogy 2026 rendkívül nehéz esztendőnek bizonyult a megye mezőgazdaságának több területén.
A tartós hőség és csapadékhiány nemcsak a szántóföldeket érintette, hanem a gyümölcsösöket, a szőlőket és a méhészeteket is. A Mátraalján különösen fontos a szőlő- és gyümölcstermesztés, míg a megye délebbi részein a szántóföldi növénytermesztés mellett több speciális kultúrának is komoly hagyománya van.
Kál és környéke például régóta ismert dinnyetermő vidék. Az idei nyáron azonban itt is egyre nagyobb jelentősége volt az öntözésnek, miközben maga a víz vált egyre értékesebb erőforrássá.
Az aszály megmutatta, mire lenne szükség
A támogatások növekedését ezért Heves megyében nem pusztán pénzügyi kérdésként érdemes nézni.
A 2026-os év ismét megmutatta, hogy a mezőgazdasági beruházások egyik kulcskérdése a szélsőséges időjáráshoz történő alkalmazkodás lehet.
A víztakarékos öntözési megoldások, a helyi vízmegtartás, a korszerűbb termesztéstechnológia, az energiahatékony gépek és épületek, valamint a termények tárolását és feldolgozását segítő beruházások egyre fontosabbá válhatnak.
Heves megye esetében mindehhez sajátos földrajzi adottságok társulnak.
A Mátra és a Bükk előterétől a Tarna völgyén keresztül a dél-hevesi síkságig jelentősen különböző mezőgazdasági területek találhatók. Más problémával szembesül egy mátraaljai szőlősgazda, egy gyümölcstermesztő, egy dél-hevesi szántóföldi gazdaság vagy éppen egy méhész.
A támogatási rendszer akkor jelent valódi segítséget, ha ezekhez a helyi adottságokhoz alkalmazkodó fejlesztések valósulhatnak meg.
A szántóföld és az állattenyésztés kapta a legtöbb támogatást
Az országos kifizetések ágazati megoszlása is érdekes.
2026 első felében a támogatások 28 százaléka a szántóföldi növénytermesztéshez került, míg az állattenyésztés részesedése 22,5 százalék volt. A kertészet 6,6 százalékot képviselt.
A termeléshez kötött támogatások közül 19,8 milliárd forint jutott a növénytermesztőknek és 21,3 milliárd forint az állattartóknak.
Az állattenyésztésen belül különösen jelentős volt a szarvasmarha-ágazat részesedése. Anyatehéntartásra 13,8 milliárd, tejhasznú tehenek után 2,7 milliárd, hízott bikákra pedig mintegy 600 millió forint támogatást fizettek ki. Az anyajuhtartók 4,2 milliárd forinthoz jutottak.
Ezek a támogatási formák Heves megye szempontjából sem közömbösek, hiszen a megye agrárgazdasága nem kizárólag szántóföldi növénytermesztésből áll. Az állattartás, a kertészet, a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint a méhészet egyaránt része a helyi mezőgazdaságnak.
Az időjárási károkra is tízmilliárdok mentek el
Különösen beszédes adat, hogy a 2025-ben bekövetkezett időjárási károk kompenzálására 2026-ban 45,1 milliárd forintot fizettek ki a jogosult termelőknek.
Ez azért is figyelemre méltó, mert az időjárási szélsőségek 2026-ban sem kímélték a mezőgazdaságot.
Heves megyében a hőség, az aszály és a piaci problémák egyszerre jelentkeztek. A méhészek helyzete ugyancsak nehézzé vált. A szárazság ugyanis nemcsak a növénytermesztésre hat: ha kevesebb és rövidebb ideig tartó virágzás áll rendelkezésre, annak következményeit a méhészetek is megérzik.
A vízhiány pedig őszre már a térség folyóinak állapotán is látványosan megmutatkozott. A rendkívül alacsony vízhozamok ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy a Tarna–Zagyva vízrendszerben és általában Heves megye területén a vízmegtartás hosszú távú stratégiai kérdéssé válhat.
A kisebb gazdaságok előtt is vannak lehetőségek
A nagy országos támogatási összegek mellett a kisebb gazdaságok számára különösen fontosak azok a pályázatok, amelyek nem kizárólag nagyüzemi beruházások megvalósítását segítik.
A mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának tervezett keretösszege 15 milliárd forint. A konstrukció célja, hogy a kisebb gazdaságok is fejleszthessék termelési és technológiai hátterüket.
Ez Heves megyében is fontos lehet, ahol sok családi és kisebb gazdaság működik. Számukra egy gépbeszerzés, technológiai korszerűsítés, tároló kialakítása vagy más beruházás saját forrásból komoly terhet jelenthet.
A fiatal mezőgazdasági termelők támogatása ugyancsak jelentős terület. A program egyik alapvető célja a mezőgazdasági generációváltás segítése.
Heves megye kisebb településein ez nem csupán agrárpolitikai kérdés. A mezőgazdaság jövőjét az is meghatározza, hogy lesznek-e olyan fiatalok, akik helyben maradnak, átveszik a családi gazdaságokat, vagy új vállalkozást indítanak.
Tíz Heves megyei település egy új vidékfejlesztési programban
A mezőgazdasági támogatások mellett 2026 őszén egy másik, kifejezetten helyi jelentőségű vidékfejlesztési folyamat is elindult.
A Szent István Vidékfejlesztési Program első szakaszába Heves megyéből tíz település került be: Erk, Halmajugra, Ludas, Nagyfüged, Nagyút, Tarnabod, Tarnaörs, Tarnazsadány, Visznek és Zaránk.
A program célja, hogy a helyi közösségek, önkormányzatok és szakemberek bevonásával olyan fejlesztési elképzelések szülessenek, amelyek az adott települések tényleges problémáira és lehetőségeire épülnek.
A tíz település bevonása azért is figyelemre méltó, mert jelentős részük mezőgazdasági jellegű térségben található. Ezeken a településeken a vidékfejlesztés, a helyi gazdaság megerősítése, a munkahelyteremtés és a mezőgazdaság jövője szorosan összekapcsolódik.
Nemcsak támogatásról, hanem beruházásokról is szó van
A mostani országos adatokból egy másik változás is kirajzolódik.
A támogatásokhoz kapcsolódó beruházások már a mezőgazdasági hitelezésben is megjelentek. Az agrár operatív programokhoz kapcsolódó hitelállomány 2026 első negyedévének végén 67,6 milliárd forint volt, június végére pedig 72,3 milliárd forintra emelkedett.
Ez három hónap alatt 4,7 milliárd forintos, közel 7 százalékos növekedést jelentett.
Az élelmiszeriparban még nagyobb volt az emelkedés: az operatív programokhoz kapcsolódó hitelállomány 9 milliárdról 11,5 milliárd forintra nőtt.
Mindez arra utal, hogy a támogatási programok egy része már tényleges beruházásokat indít el, amelyek a következő évek mezőgazdasági teljesítményére is hatással lehetnek.
Heves megyében a víz lehet az egyik legfontosabb kérdés
A 2026-os esztendő tapasztalatai alapján Heves megye mezőgazdaságának egyik meghatározó kérdése egyre inkább a víz.
Az aszály, a kiszáradó talaj, az alacsony folyóvízhozamok, a gyümölcsösök és szántóföldek növekvő öntözési igénye ugyanannak a problémának különböző oldalai.
Ezért a következő évek vidékfejlesztési forrásainak jelentősége messze túlmutathat az egyszerű gépvásárlásokon.
A kérdés az lesz, sikerül-e olyan beruházásokat megvalósítani, amelyek hosszabb távon ellenállóbbá teszik a Heves megyei gazdaságokat: több vizet tartanak helyben, csökkentik az energiafelhasználást, korszerűbb technológiát honosítanak meg, illetve segítik a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek tárolását, feldolgozását és értékesítését.
A 666 milliárd forintos országos támogatási összeg hatalmas szám. Heves megye szempontjából azonban végső soron nem az lesz a legfontosabb, hogy országosan hány százmilliárd forintot fizettek ki, hanem az, hogy ebből milyen tartós fejlesztések valósulnak meg a megye gazdaságaiban és vidéki településein.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó agrár- és vidékfejlesztési cikkek
Minden, ami Eger – kapcsolódó aszályról szóló cikkek
Világgazdaság – Dőlt a pénz a mezőgazdaságba, látványosan megugrottak a vidékfejlesztési kifizetések
Közös Agrárpolitika – hivatalos pályázati és támogatási információk
Magyarország Kormánya – Vidékfejlesztési információk
Borítókép: Heves megye. Fotó: Behaviour