Hetvenkét évvel ezelőtt egészen különleges látvány fogadta az egrieket a város utcáin. 1954 szeptemberében az 1552-es várvédelem emlékére nagyszabású ifjúsági béketalálkozót rendeztek Egerben. A többnapos eseménysorozat egyik leglátványosabb része a szeptember 25-i szüreti felvonulás volt. Lajos György MTI-fotója ennek a forgatagnak egy pillanatát őrizte meg.
Egy egész hét szólt az egri vár hőseiről
Az 1954-es rendezvény jóval több volt egyetlen felvonulásnál. A fennmaradt dokumentumok szerint szeptember 19. és 26. között kultúrhetet rendeztek Egerben az egri vár 1552-es hősies megvédésének emlékére.
A programok között táncestek, könnyű- és komolyzenei műsorok, filmvetítések, várséták és múzeumi foglalkozások szerepeltek. A rendezvényre nemcsak az egrieket várták: a környező településekről is sokan érkeztek a városba.
Az esemény hátterét természetesen az 1552-es diadal emlékezete adta. Dobó István és az egri vár védőinek helytállása ekkorra már régóta a város történelmi identitásának meghatározó része volt. Az ötvenes években azonban a történelmi megemlékezést a korszak politikai szóhasználatához igazodva „béketalálkozóként” szervezték meg.
A kor sajátosságai tehát erősen jelen voltak a rendezvényben, miközben a programok jelentős része Eger régebbi városi és szüreti hagyományaira épült.
1954. szeptember 25-én megindult a szüreti menet
A korszak egyik legérdekesebb dokumentuma a most bemutatott fénykép.
A Lajos György által készített MTI-felvételen a szüreti felvonulás résztvevőit láthatjuk. Feldíszített kocsik, népviseletbe öltözött szereplők és hatalmas tömeg tölti meg az utcát.
A kép első pillantásra egyszerű életképnek tűnhet, valójában azonban egy nagyszabású városi ünnepség dokumentuma.
A kutatások szerint a felvonulást 1954. szeptember 25-én, az ifjúsági béketalálkozó keretében tartották. Erről nemcsak sajtófotók maradtak fenn: Bakó Ferenc néprajzkutató is fényképezte a rendezvényt. Egyik felvételén szüreti kocsi látható, amely ugyanezen a felvonuláson vett részt.
Ez azért különösen értékes, mert a különböző fotósok képei együtt már sokkal részletesebben megmutatják, milyen lehetett aznap Eger belvárosa.
A szüretet is bemutatták a kocsikon
A felvonulás nem egyszerűen díszes menet volt.
A fennmaradt néprajzi leírás szerint vidéki hagyományőrző csoportok érkeztek népviseletben, és megjelentek a hagyományos szüreti mulatság jellegzetes szereplői is.
Az utcákon végighaladó laposkocsikon magát a szüreti munkát elevenítették meg. Bemutatták többek között a szőlőszedést és a szőlődarálást, vagyis tulajdonképpen mozgó életképek vonultak keresztül Egeren.
A menet végén honvédzenekar haladt.
A most előkerült MTI-fotón is jól érzékelhető, hogy nem néhány szereplős rendezvényről volt szó. Az út mindkét oldalán emberek állnak, a kocsikon és mellettük népviseletes résztvevők láthatók, a háttérben pedig szinte teljesen összefüggő tömeggé válik a felvonulás.
A mai Dobó tér is átalakult
A menet egyik központi helyszíne a korabeli Kossuth tér, vagyis a mai Dobó tér volt.
A teret az ünnepség idejére szüreti hangulatú közösségi térré alakították. Borkóstoló bódékat állítottak fel, és szőlőlugasokat idéző dekorációkkal díszítették a környezetet.
A Minden, ami Eger korábbi összeállításában már részletesen bemutattuk a tér történetét. Eger mai főtere évszázadokon keresztül piac- és vásártérként is szolgált, később pedig a városi ünnepségek, felvonulások és közösségi események egyik legfontosabb helyszínévé vált.
Az 1954-es béketalálkozó és szüreti felvonulás is ebbe a hosszú történetbe illeszkedik.
Még a régi „szőlőlopás” szokását is felelevenítették
Az ünnepség szervezői egy olyan régi szüreti szokást is visszahoztak, amely már a 20. század eleji egri mulatságokon is ismert volt.
Ez volt a játékos szőlőlopás.
A feldíszített szőlőlugasokról megpróbálták elcsenni a fürtöket, miközben az őrök figyelték a „tolvajokat”. Ha valakit rajtakaptak, annak a korabeli szabály szerint három deciliter bort kellett meginnia. Ha az árát nem fizette ki, zálogot kellett adnia, amelyet később válthatott ki.
A történet ma már mosolyt csalhat az ember arcára, de éppen az ilyen apró részletek teszik igazán érdekessé az 1954-es felvonulást.
Nem pusztán egy hivatalosan megszervezett rendezvény zajlott a városban: tudatosan elővették a régebbi egri szüreti mulatságok több elemét is.
Este utcabál zárta a napot
A felvonulással ráadásul még nem ért véget az ünneplés.
Este utcabált rendeztek, így a szeptemberi nap végül valódi városi mulatsággá alakult. A történelmi megemlékezés, a korszak politikai rendezvénye, a népművészet és Eger szőlő- és borkultúrája meglehetősen sajátos módon találkozott egymással.
Ez az 1954-es esemény egyik legérdekesebb vonása.
Az egri vár hőseinek emléke szolgáltatta az alkalmat, a „béketalálkozó” elnevezés az ötvenes évek világát tükrözte, miközben a felvonulás látványát és hangulatát évszázados szüreti hagyományok határozták meg.
Egerben a szüret mindig több volt egyszerű munkánál
A Minden, ami Eger régi fényképeket bemutató összeállításaiban többször előkerült már, mennyire meghatározó volt a szőlő Eger mindennapi életében.
Az 1958-as Tetemváron készült fényképen például még szekerekkel érkezett a szőlő a pincékhez. Más korabeli felvételeken puttonyosok, hordós szekerek és a szőlőhegyeken dolgozó emberek őrizték meg a régi szüretek világát.
Az 1954-es kép azonban ettől eltérő pillanatot mutat.
Itt nem a szüret hétköznapi munkáját látjuk, hanem annak ünnepi változatát.
A szőlő, a bor, a népviselet, a feldíszített kocsik, a zene és az utcabál egyetlen nagy városi eseménnyé állt össze.
Egyetlen fényképen az ötvenes évek Egere
Lajos György felvétele ezért jóval több egy régi szüreti fotónál.
Ott vannak rajta az emberek, akik az út széléről figyelik a menetet. Ott vannak a népviseletbe öltözött fiatalok, a feldíszített kocsik és a tömeg. A háttérben pedig felsejlik az ötvenes évek Egere, amelynek utcaképe azóta jelentősen megváltozott.
A kép megőrizte azt is, milyen fontos közösségi eseménynek számított egy ilyen felvonulás.
Hetvenkét év elteltével már egészen más szemmel nézzük ezt a fényképet. A korszak politikai keretei történelemmé váltak, a felvételen látható szüreti hagyományok közül azonban sok tovább élt.
Egerben ma is hozzátartozik az őszhöz a szőlő, a must, a bor és a szüreti ünnep.
Az 1954-es felvétel pedig arra emlékeztet, hogy amikor egykor feldíszített kocsik vonultak végig a városon, az utcák megteltek emberekkel, és egy szeptemberi napon szinte egész Eger együtt ünnepelt.
Források
Minden, ami Eger – Dobó István tér elnevezés és története – fotók
Minden, ami Eger – 474 éve ezen a napon kezdődött Eger történetének leghíresebb ostroma
Ethnographia – Szüreti mulatságok Egerben a 19. századtól napjainkig
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – Hallgatói emlékek az egri történelemszakos képzésről
Nemzeti Archívum – Eger hősei és krónikása
Borítókép: Eger, 1954. szeptember – az egri vár hős megvédésének emlékére rendezett ifjúsági béketalálkozó szüreti felvonulása. Fotó: Lajos György / MTI Fotó.