A Bükk és a Mátra találkozásának vidékén egymástól nem túl nagy távolságra sorakoznak azok a középkori várak és várromok, amelyekhez évszázadok történelme, különös néphagyományok és olykor egészen meghökkentő legendák kapcsolódnak. Eger, Sirok, Kisnána, Szarvaskő és Cserépváralja erősségei ma is felfedezhetők, bár egészen különböző állapotban maradtak fenn. Van közöttük országosan ismert történelmi emlékhely, helyreállított várkastély és olyan rom is, amelynek falait már szinte visszahódította a természet. A 2026-os őszi kirándulási szezonban is érdemes felkeresni őket, különösen akkor, ha a történelmi események mellett a régi mondákra is kíváncsiak vagyunk.
Az egri vár – ahol a történelem és az irodalom találkozik
Eger vára nemcsak Heves megye, hanem Magyarország egyik legismertebb történelmi emlékhelye. Hírnevét elsősorban az 1552-es ostromnak köszönheti, amikor Dobó István vezetésével a várvédők sikeresen ellenálltak az oszmán túlerőnek.
A vár története azonban jóval korábban kezdődött. A Várhegy már az Árpád-korban az egri püspökség központja volt, és a középkori székesegyház maradványai ma is az egykori egyházi központ jelentőségére emlékeztetnek.
A 16. században a várat fokozatosan korszerűsítették, hogy megfeleljen a tüzérségi hadviselés követelményeinek. A bástyák, védőfalak és föld alatti járatok nem csupán látványos építmények voltak, hanem a védelem nélkülözhetetlen részei.
Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye különleges helyet biztosított a várnak a magyar irodalomban. Bornemissza Gergely és Cecey Éva története, a várvédők küzdelme, valamint az ostrom drámai eseményei nemzedékek számára tették személyessé az egri történelmet.
A regény ugyanakkor irodalmi alkotás, ezért egyes szereplői, párbeszédei és eseményei nem tekinthetők szó szerinti történelmi dokumentációnak.
Mit kínál az egri vár 2026 őszén?
A Dobó István Vármúzeum kiállításai között továbbra is megtalálható a vártörténeti bemutató, a Hősök terme, a börtönkiállítás és az Egri csillagok Panoptikum.
Az aknafigyelő folyosók kizárólag tárlatvezetés keretében látogathatók. A kazamatákban a történelmi bemutatók mellett a szőlőművelés örökségével foglalkozó kiállítás is helyet kapott.
A múzeum 2026-os tájékoztatása szerint októberben a várkapu mindennap 6 és 20 óra között tart nyitva, a pénztárak 9 és 18:30 között működnek. November 2-től a várkapu nyitvatartása 9 és 18 óra közé módosul.
A vár területén az állagvédelmi munkák és az esetleges lezárások miatt egyes útvonalak megközelíthetősége változhat.
Kisnána – a vár, amelynek kútjában sárkány alszik
Egertől délnyugatra, a Mátra lábánál található Kisnána vára. Az épületegyüttes különlegessége, hogy nem egy meredek sziklaszirten magasodik, hanem közvetlenül a településen áll.
A középkori erősség története szorosan összefügg az Aba nemzetségből származó Kompolti családdal.
A 15. században kialakult várkastély nemcsak védelmi feladatokat látott el, hanem főúri lakóhelyként is szolgált. A palota, a kápolna, a gazdasági épületek és a kettős falgyűrű a késő középkori nemesi élet emlékei.
A vártemplom gótikus falai ma is láthatók, és a régészeti feltárások több építési korszakot azonosítottak.
A szerencsét hozó sárkány legendája
Kisnána egyik legismertebb mondája szerint a vár uraihoz egy barátságos, szerencsét hozó sárkány kötődött.
Amikor a Kompolti család utolsó férfitagja meghalt, a sárkány a vár kútjába húzódott, hogy egykori gazdája közelében maradhasson.
A legenda szerint ezeréves álomba merült, és amikor egyszer felébred, új aranykor köszönt a várra.
A néphagyomány úgy tartja, hogy az alvó sárkány időnként ásít. Aki ilyenkor megérzi a leheletét, szerencsés lehet.
Egy másik változat szerint a kútba dobott pénzérme árulhatja el, hogy a sárkány éppen ásít-e. Ha nem hallatszik koppanás, az érme állítólag a szájába hullott.
A történet természetesen a néphagyomány része, nem történelmi esemény. A vár kútjába a műemlék védelme érdekében nem ajánlott pénzt vagy más tárgyat dobni.
Móré László és az elveszett kincs
Kisnána történetéhez egy másik, történelmi alapokon nyugvó legenda is kapcsolódik.
A Minden, ami Eger 2026 szeptemberében külön cikkben foglalkozott Móré László elveszett kincsével.
A hírhedt főúr a 16. században került kapcsolatba a várral. A törökök 1543-ban elfoglalták Kisnánát, Mórét pedig fogságba hurcolták.
Istvánffy Miklós történetíró beszámolója szerint a várúr az ostrom során pénzt szórt a támadók közé, hogy elterelje figyelmüket, és így próbáljon megszökni.
A helyi legenda szerint vagyonának egy részét a vár alatt rejtette el, ám ennek létezésére nincs hiteles bizonyíték.
Móré alakja Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is felbukkan, így a kisnánai történet az egri irodalmi örökséghez is kapcsolódik.
A vár 2026 őszén is látogatható, de a nyitvatartás szezonálisan változik, ezért indulás előtt érdemes tájékozódni.
Sirok – szerelmesek, kővé vált alakok és föld alatti járatok
A Mátra keleti peremén, a Tarna völgye fölött emelkedik a siroki vár.
A meredek hegytetőn álló erősség nemcsak falmaradványairól és panorámájáról ismert, hanem különleges föld alatti járatairól is.
A vulkáni eredetű riolittufába egykor termeket, folyosókat és lépcsőket vájtak. Ezek az építmények a vár védelmi rendszerének sajátos részei voltak.
A siroki vár egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy építői nem elégedtek meg a hegy tetejével: magát a sziklát is felhasználták az erődítés kialakításához.
A helyreállításoknak köszönhetően ma a vár alsó és felső része, valamint több sziklába vájt helyisége is megtekinthető.
A Barát és az Apáca szikla története
A vár közelében két különös sziklaalakzat magasodik, amelyeket Barát és Apáca sziklaként ismernek.
A hozzájuk kapcsolódó mondák közös eleme a tiltott szerelem.
Az egyik történet szerint egy szerzetes és egy apáca egymásba szeretett, ám kapcsolatukat tiltották. Büntetésük az lett, hogy kővé változtak.
Egy másik mondaváltozat egy várúr lányáról és annak kedveséről szól.
A féltékeny apa meg akarta ölni a fiatalembert, ám lánya szerelme elé ugrott. A tragédia után a két szerelmes alakja a hagyomány szerint sziklává változott.
A különböző történetek nem egységesek, de mindegyik ugyanahhoz a látványos természeti képződményhez kapcsolódik.
A vár úrnőjének tragédiája
Sirok mondavilágában egy kísérteties történet is fennmaradt.
A legenda szerint a vár egyik úrnője elveszítette szerelmét egy bajvívás során. A tragédia után bosszút állt a vitézeken, majd a vár legmagasabb pontjáról a mélybe vetette magát.
A történetnek nincs igazolt történelmi alapja, de jól mutatja, miként alakultak ki a középkori várakhoz kapcsolódó romantikus és tragikus mondák.
A Törökasztal különleges sziklái
A vár közelében található Törökasztal a környék egyik legérdekesebb sziklaalakzata.
A természetes sziklafelszínről látványos kilátás nyílik a várra és a Mátra keleti részére.
A Törökasztal és a Barát–Apáca sziklák felkeresése külön kirándulási programként is ajánlható, de a meredek sziklaszegélyek miatt fokozott óvatosság szükséges.
A siroki vár közzétett 2026-os szezonális rendje szerint október végéig általában 10 és 18 óra között látogatható, a téli időszakban rövidebb nyitvatartással.
Szarvaskő – az egri püspökök egykori vára
Egertől északra, a Bükk hegyei között található Szarvaskő.
A település fölötti meredek sziklacsúcson egykor középkori vár állt, amely az egri püspökség birtokaihoz tartozott.
Az erősség helyének kiválasztása nem volt véletlen. A szűk völgyben vezető út ellenőrzésére kiválóan alkalmas magaslatról jól belátható volt a környező terület.
A vár a középkorban az egri püspöki birtokrendszer egyik kisebb erőssége volt.
Napjainkra csak szerény falmaradványok maradtak fenn, ezért Szarvaskő egészen más élményt kínál, mint Eger vagy Kisnána.
Itt nem kiállítótermek és helyreállított várfalak várják a látogatót, hanem egy történelmi helyszín és a környező táj.
A név, amely régebbi a falunál
Szarvaskő nevének eredetét a helyi hagyomány a sziklás hegyhez kapcsolja.
Az egykori várhegyet Szarvas-sziklaként, illetve Szarvaskőként is emlegették, és a név később a település megnevezésében is fennmaradt.
A környék történelmi helynevei között szerepel az Akasztódomb is, amelynek elnevezése a régi igazságszolgáltatás emlékét őrzi.
A szarvaskői várromhoz vezető kirándulás egyik legnagyobb értéke a kilátás. A magaslatról a település, a völgy és a környező hegyek is megfigyelhetők.
A várrom nem kiépített múzeumi látványosság, ezért megfelelő túracipő és körültekintés ajánlott.
Cserépvár – ahol már csak a romok emlékeztetnek a középkorra
Cserépváralja közelében, a Bükkalja erdős dombjai között találhatók Cserépvár maradványai.
Az egykori erősség története a középkorig nyúlik vissza, de a várból ma már csak kevés falmaradvány és a terepen felismerhető építészeti nyomok maradtak fenn.
A vár a késő középkorban és a kora újkorban is szerepet játszott a térség történetében.
A Rákóczi-szabadságharc idején különös esemény kapcsolódott hozzá: Telekessy István egri püspök fogva tartásának története.
A 18. századra az erősség fokozatosan elveszítette jelentőségét, épületei pusztulásnak indultak.
Kaptárkövek és sziklába vájt tárolók
Cserépváralja környéke nemcsak a várrom miatt érdekes.
A Bükkalja egyik jellegzetessége a könnyen faragható vulkáni tufa, amelybe az emberek évszázadokon át különféle üregeket, pincéket és gazdasági helyiségeket vájtak.
A település környékén kaptárkövek is találhatók. Ezek olyan sziklaalakzatok, amelyek felületén emberkéz által kialakított fülkék láthatók.
A fülkék eredeti rendeltetéséről több elmélet született, de valamennyi kérdésre ma sincs egyértelmű válasz.
A település barlanglakásos emlékei szintén a helyi tufakőzet felhasználásának történetét mutatják be.
A várromhoz vezető kirándulás így a középkori történelem mellett a Bükkalja sajátos földtani és néprajzi örökségével is megismerteti a látogatót.
Öt vár, öt különböző kirándulási élmény
Az Eger környéki várak közös történelmi múltjuk ellenére egészen eltérő élményt kínálnak.
Az egri vár múzeumi kiállításokkal és az 1552-es ostrom emlékeivel várja a látogatókat.
Kisnána a középkori főúri élet, a sárkánymonda és Móré László története miatt különleges.
Sirok a sziklába vájt járatokkal, a panorámával és a szerelmi legendákkal tűnik ki.
Szarvaskő elsősorban rövidebb természetjáró kirándulásként érdekes, míg Cserépváralja a várrom mellett kaptárköveket és barlanglakásos emlékeket is kínál.
Aki valamennyi helyszínt szeretné alaposabban felfedezni, annak érdemes több napot szánnia a kirándulásokra.
A várak látogatásakor különösen fontos figyelembe venni, hogy a kiépített műemlékek és a természetben található romok megközelítése eltérő felkészültséget igényel.
Őszi vártúrák 2026-ban
Az október végi időszak különösen alkalmas lehet a várak és várromok felkeresésére.
A Bükk és a Mátra erdőinek őszi színei látványos környezetet teremtenek a történelmi helyszínekhez.
A rövidülő nappalok miatt azonban a kirándulásokat célszerű úgy megtervezni, hogy a várromoktól még világosban vissza lehessen térni.
A kiépített váraknál a belépőjegyek, a nyitvatartás és a látogatható területek aktuális rendje indulás előtt ellenőrzendő.
A kevésbé kiépített romoknál a csúszós sziklák, a meredek lejtők és az esetleges omlásveszély jelenthetnek kockázatot.
Eger környékének várromjai nemcsak a történelmi események miatt érdemelnek figyelmet. A hozzájuk kapcsolódó mondák arról is mesélnek, hogyan próbálták a régi korok emberei megmagyarázni a különös sziklaformákat, az elhagyott falakat és az egykor itt élők sorsát.
A kisnánai sárkány, a siroki szerelmesek és Móré László elveszett kincse nem ugyanúgy részei a múltnak, mint Dobó István várvédelme vagy a középkori püspöki várak története.
Mégis hozzátartoznak a vidék kulturális örökségéhez.
A történelem megőrizte a várak építőinek, birtokosainak és ostromlóinak egy részét. A néphagyomány pedig azokat a történeteket, amelyek évszázadokkal később is tovább élnek a környező falvakban.
Források
Minden, ami Eger – Szerelmi drámákról és barátságos sárkányokról regélnek az egri körüli várromok
Minden, ami Eger – Móré László elveszett kincse – vajon ma is a kisnánai vár alatt rejtőzik?
Minden, ami Eger – Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára
Dobó István Vármúzeum – Nyitvatartás, 2026
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Kisnánai várrom és népi műemlék
Sirok község – Hasznos információk, várnyitvatartás
Kulturális Örökség Napjai – Siroki vár
Borítókép: Az egri vár – Dobó István Vármúzeum