Eger belvárosában, a Bazilika és az autóbusz-pályaudvar szomszédságában található a Pyrker tér. A ma ismert közterület történetében érseki birtok, régi vásártér, politikai névváltoztatások, szovjet emlékmű, országzászló és egykor népszerű vendéglátóhelyek egyaránt szerepet kaptak. A tér nemcsak Pyrker János László egri érsek emlékét őrzi, hanem a város huszadik századi átalakulásának is különleges helyszíne. Régi fényképek, helytörténeti feljegyzések és a Minden, ami Eger korábbi írásai segítségével ma már több olyan részlet is megismerhető, amelyre sok egri talán nem is emlékszik.
Egy tér, amelynek több neve is volt
A Pyrker tér története szorosan összekapcsolódik a Bazilika környezetének fejlődésével. A terület korábban az egri érsekség birtokához tartozott, és a város növekedésével fokozatosan alakult át közterületté.
Régebbi elnevezései között szerepelt a Vásár tér, amely a környék egykori kereskedelmi szerepére utal. A város történetének különböző időszakaiban Klebelsberg térként is ismerték, egyes részei pedig Szmrecsányi Miklós és Foglár nevét viselték.
Ezek a nevek különböző történelmi korszakokat idéznek. Klebelsberg Kunó a magyar oktatás- és kultúrpolitika meghatározó alakja volt, míg Foglár György egri kanonok neve a város oktatástörténetéhez kapcsolódik.
A második világháborút követően a tér elnevezése ismét megváltozott. Egy ideig Vorosilov nevét viselte, később pedig Felszabadulás térként szerepelt a város térképén.
A különböző elnevezések sorrendjét és pontos területi kiterjedését azért is érdemes megkülönböztetni, mert a mai Pyrker tér nem minden történelmi időszakban jelentette pontosan ugyanazt a közterületet.
A szovjet emlékmű, amely évtizedeken át meghatározta a tér képét
A régebbi egri fényképeken egy nagyméretű, félköríves emlékmű látható a mai Pyrker tér területén.
A Felszabadulási emlékművet 1968. november 7-én avatták fel. A szovjet katonák emlékére emelt alkotás Gulyás Zoltán építész terve alapján készült.
Az emlékmű félkörívben elhelyezett mészkőoszlopokból állt, amelyek magassága a középponttól kifelé fokozatosan csökkent. Előtte egy kisebb dombon vörös gránitból kialakított ötágú csillag és az 1945-ös évszám kapott helyet.
A kompozíció a szocialista korszak jellegzetes emlékműépítészetét képviselte.
A tér közlekedési szerepe miatt az emlékművet nemcsak a környéken élők, hanem a városba autóbusszal érkezők is gyakran láthatták.
Az 1970-es és 1980-as években készült felvételeken jól megfigyelhető, mennyire más volt akkor a tér arculata.
A helyszín 1975-ben újabb emlékezeti szerepet kapott. Április 4-én, a felszabadulás harmincadik évfordulóján a KISZ Heves megyei Bizottsága a tér egy részét emlékparkká alakította.
Az egykori szovjet emlékművet végül a rendszerváltás után, 1991-ben bontották le.
Amikor a Felszabadulás tér visszakapta a Pyrker nevet
A rendszerváltás idején Egerben is felülvizsgálták a korábbi politikai korszakhoz kötődő közterületi elnevezéseket.
A városi tanács 1990 júniusában lakossági javaslatokat kért az utcák és terek átnevezésével kapcsolatban.
A kezdeményezésre több száz javaslat érkezett, majd a tanács tizenhárom közterület átnevezéséről döntött.
A Felszabadulás tér 1991. január 1-jétől a Pyrker tér nevet viseli.
A döntés Pyrker János László egri érsek emlékének állított helyre egy korábbi történelmi kapcsolatot.
Ugyanebben az időszakban a közeli Szabadság tér is visszakapta az Eszterházy tér elnevezést.
A két névváltoztatás különösen érdekes, hiszen a Bazilika és a Líceum környezetében ismét azoknak a főpapoknak a neve jelent meg, akik Eger építészeti és kulturális fejlődésében meghatározó szerepet játszottak.
Pyrker János László, akinek a szíve Egerben maradt
Pyrker János László 1772-ben született, és 1847-ben hunyt el. Ciszterci szerzetesként kezdte egyházi pályáját, később szepesi püspök, velencei pátriárka, majd 1827-től egri érsek lett.
Nevéhez fűződik Eger egyik legfontosabb építészeti alkotása, a főszékesegyház felépítése.
A Hild József tervei alapján készült klasszicista templomot 1837-ben szentelték fel.
Pyrker azonban nemcsak építtetőként hagyott maradandó nyomot Eger történetében.
1828-ban megalapította az első magyar tanítási nyelvű tanítóképző intézetet, amely az ország oktatástörténetében is jelentős kezdeményezésnek számított.
Műgyűjtőként szintén fontos szerepet vállalt. Festménygyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, hozzájárulva a magyar közgyűjtemények gyarapításához.
Halála után testét az ausztriai Lilienfeldben temették el, szívét azonban kívánságának megfelelően Egerben, a Bazilika altemplomában helyezték el.
Így a Pyrker tér közvetlen közelében található az a templom, amelynek felépítését ő kezdeményezte, és amely ma is őrzi szívét.
A Kazamata borozó – a Pyrker tér egy másik története
A tér múltja nem kizárólag az emlékművekről és az utcanévváltozásokról szól.
A Pyrker tér környékén működött az egykori Kazamata borozó és étterem, amelynek történetét a Minden, ami Eger blog egy korábbi írása is feldolgozta.
A vendéglátóhely az 1980-as évek Egerének egyik jellegzetes pincehangulatú borozója volt.
A fennmaradt archív felvételeken boltíves helyiségek, egyszerű faasztalok, boroshordók és palackozott egri borok láthatók.
A belső tér egyik érdekessége az „In Vino Veritas”, vagyis „Borban az igazság” felirat volt.
A Kazamata az egri borozók hagyományos világát képviselte, amikor a vendéglátóhelyek nemcsak étkezési lehetőséget, hanem találkozási pontot is jelentettek.
A hely történetének megismeréséhez különösen értékes Illés Zoltán 1980-ban készült fényképe, amelyen a főszékesegyház és a Kazamata borozó környezete látható.
A Fortepan gyűjteményében 300166-os azonosítóval szereplő felvétel a tér korábbi városképének megismeréséhez is segítséget nyújt.
A Minden, ami Eger blogon 2026 júniusában külön cikk foglalkozott a Kazamata borozó történetével.
Gödör Kávézó és egy új kulturális kezdeményezés
A Pyrker tér 3. szám alatt egy másik érdekes történet is kapcsolódik Eger kulturális életéhez.
A Minden, ami Eger blog 2015. január 25-én számolt be arról, hogy új művészeti-kulturális kezdeményezés indult a Gödör Kávézóban.
A TÉR Egyesület fiatal alkotók közösségeként kívánt lehetőséget teremteni különböző művészeti ágak találkozására.
A kezdeményezés a zenét, a táncot, a színházat, a képzőművészetet és a költészetet szerette volna közös térbe hozni.
A szervezők előadásokat, oktatásokat és kulturális rendezvényeket terveztek.
A korabeli blogbejegyzés szerint céljuk egy olyan közösségi hely kialakítása volt, ahol a különböző művészeti műfajok és az érdeklődők találkozhatnak.
Ez az epizód jól mutatja, hogy a Pyrker tér környéke nemcsak közlekedési és történelmi helyszín, hanem a város kulturális életében is szerepet kapott.
Országzászló a korábbi emlékmű helyén
A tér újabb jelentős változása 2014-ben következett be, amikor a korábbi szovjet emlékmű helyén országzászló-emlékhelyet alakítottak ki.
Az egri országzászló történetének azonban régebbi előzménye is van.
A két világháború közötti időszakban már állt országzászló Egerben, de nem a mai Pyrker téren, hanem a Deák Ferenc és a Törvényház utca találkozásának környezetében.
Az eredeti emlékhelyet a második világháború után megszüntették.
Az új országzászló kialakításának előkészítése 2013-ban kezdődött, amikor az önkormányzat ötletpályázatot írt ki.
A nyertes terv Wild László építészmérnök és munkatársai nevéhez kapcsolódott.
Az elképzelés szerint a központi zászlórúd környezetében négy kisebb obeliszk is helyet kapott.
A beruházás során a tér burkolatait, gyalogoskapcsolatait és növényzetét is rendezték.
A megújítás tehát nem csupán egy új emlékmű elhelyezését jelentette, hanem a közterület átalakítását is.
Az országzászló a későbbiekben Eger nyilvántartott közterületi képzőművészeti alkotásai között is szerepelt.
A Minden, ami Eger blog 2025 szeptemberében közölt erről egy összefoglalót, amelyben a Pyrker téri országzászló is megtalálható.
A Bazilika és környéke egy 1985-ös fényképen
A Pyrker tér korábbi arculatának megismeréséhez különösen érdekesek a magasból készült régi egri felvételek.
A Minden, ami Eger blog 2026 szeptemberében egy 1985-ös városképet is bemutatott, amely a Bazilika környezetét örökítette meg.
Az ilyen fényképek azért értékesek, mert egyszerre látható rajtuk az egykori közlekedési rendszer, a környező épületek elhelyezkedése és a belváros korábbi beépítése.
A Pyrker tér történetét így nemcsak a régi térképek és utcanévjegyzékek alapján lehet megismerni.
A fényképek segítségével az is összehasonlítható, hogyan változott meg a Bazilika környezete az elmúlt évtizedekben.
A Pyrker tér és a belváros zöldfelületei
A tér története napjaink városfejlesztési kérdéseihez is kapcsolódik.
A Minden, ami Eger blog 2026 szeptemberében külön írásban foglalkozott Eger zöldfelületeinek elmúlt húsz évével.
A cikk a Pyrker tér és az egykori Domus környékének tervezett fejlesztéseit is érintette.
A tér jövője szempontjából fontos kérdés, hogyan lehet összehangolni a történelmi környezetet, a gyalogosforgalmat, a közlekedési kapcsolatokat és a növényzet megőrzését.
A Pyrker tér ugyanis nem elszigetelt park, hanem a belváros egyik fontos közlekedési és gyalogoskapcsolatokkal rendelkező területe.
A Bazilika, az Eszterházy tér, a Deák Ferenc utca és az autóbusz-pályaudvar közelsége miatt a terület kialakítása a környező városrészek használatára is hatással van.
Egyetlen téren Eger több történelmi korszaka
A Pyrker tér különlegessége abban rejlik, hogy történetének különböző rétegei ma is jól elkülöníthetők.
Az egykori érseki birtok és a vásártér a régi Eger világát idézi.
A Klebelsberg és a Felszabadulás tér elnevezések a huszadik század különböző politikai korszakaira emlékeztetnek.
Az 1968-ban felavatott, majd 1991-ben lebontott szovjet emlékmű egy letűnt időszak jelképe volt.
A 2014-ben kialakított országzászló már más történelmi emlékezetet képvisel.
A Kazamata borozó és a későbbi kulturális kezdeményezések pedig a tér környékének hétköznapi életéből őriznek meg részleteket.
A Pyrker tér így sokkal több egy közterületi elnevezésnél. Története az egri városfejlődés, a vendéglátás, a kultúra és a történelmi emlékezet változásainak egyaránt része.
Aki ma végigsétál a Bazilika mellett, talán már nem is gondol arra, hogy ugyanazon a helyen egykor szovjet emlékmű állt, a közelben borozók fogadták a vendégeket, a tér neve pedig több alkalommal is megváltozott.
Pedig ezek a történetek mind hozzátartoznak Eger múltjához.
Források
A Kazamata borozó és étterem Egerben – egy korszak hangulata az 1980-as években – Minden, ami Eger
Új kulturális TÉR Egerben – Minden, ami Eger
Ilyen volt Eger szíve 1985-ben – a Bazilika és környéke a magasból – Minden, ami Eger
Eger egyik legnagyobb klasszicista épülete – Minden, ami Eger
Borítókép: A Pyrker tér mai látképe, - Fotü: Szinok Gábor