Heves megye erdőinek jövője szempontjából is jelentős eredményekkel zárul a kilenc éve indult LIFE4OakForests természetvédelmi program. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részvételével végzett erdőkezelések bizonyították, hogy néhány év alatt is kedvező változások indulhatnak el a tölgyesek élővilágában. A Bükk térségében, köztük Cserépfalu környékén, Felsőtárkányban és Bükkszéken is olyan módszereket alkalmaztak, amelyek az erdők természetes megújulását és biológiai sokféleségét segítik.
Kilenc év munkája, több mint kétezer hektárnyi erdő
A 2017-ben elindított LIFE4OakForests program Magyarország és Olaszország természetvédelmi szakembereinek együttműködésével valósult meg. Célja az európai tölgyerdők természetességének helyreállítása, az erdei élőhelyek változatosságának növelése és a veszélyeztetett fajok életfeltételeinek javítása volt.
A projekt keretében összesen mintegy 2066 hektáron végeztek természetvédelmi erdőkezeléseket. Ebből 1555 hektár Magyarországon, 511 hektár pedig Olaszországban található. A munkálatok 19 magyarországi és öt olaszországi mintaterületet érintettek.
A magyar résztvevők között a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mellett a Balaton-felvidéki és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a WWF Magyarország és az Érmelléki Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület is szerepelt.
A program 2026. október 6–7-én nemzetközi zárókonferenciával és terepbejárással mutatta be az elmúlt évek eredményeit.
Heves megye erdői is fontos szerepet kaptak
A program egyik jelentős hazai helyszíne a Bükk hegység és annak környezete volt. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több olyan erdőterületen dolgozott, ahol a természetvédelmi beavatkozások hosszabb távon is hozzájárulhatnak az őshonos erdei életközösségek fennmaradásához.
Heves megyében különösen fontos a bükkszéki Ortás, a felsőtárkányi Barát-erdő, valamint a Miklós-völgy és az Ostoros-völgy erdőterületeinek szerepe. A programhoz kapcsolódott a Cserépfalu környéki mintaterület is, amely már Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, de a déli-bükki erdők természetvédelmi rendszerének szerves része.
A Cserépfalu környéki projektterület közel 90 hektáros. Legnagyobb részét pannon cseres-tölgyesek alkotják, de molyhos tölgyesek, gyertyános-tölgyesek és más értékes természetes élőhelyek is megtalálhatók itt.
A terület jelentőségét az adja, hogy a különböző erdőtársulások változatos növény- és állatvilágnak biztosítanak otthont. A természetvédelmi kezelés célja nem egyszerűen a fák megőrzése, hanem az egész erdei életközösség állapotának javítása.
Miért van szükség a tölgyerdők helyreállítására?
A tölgyesek Magyarország legértékesebb erdei élőhelyei közé tartoznak. Az évszázadokon keresztül folytatott erdőgazdálkodás azonban sok helyen jelentősen átalakította természetes szerkezetüket.
A gazdasági célú erdőkben gyakran hasonló korú és méretű fák állnak egymás mellett. A természetes erdők ezzel szemben sokkal változatosabbak: fiatal facsemeték, középkorú és idős fák, kidőlt törzsek, korhadó faanyag és kisebb tisztások egyaránt megtalálhatók bennük.
Ez a változatosság alapvető feltétele annak, hogy minél több növény-, gomba-, rovar- és madárfaj találjon megfelelő élőhelyet.
A természetvédelmi szakemberek ezért nem minden esetben a hagyományos erdőgazdálkodási módszereket alkalmazták. Sokszor éppen azokat az elemeket igyekeztek visszaállítani, amelyeket korábban eltávolítottak az erdőkből.
A holtfa nem hulladék, hanem az erdő egyik legfontosabb értéke
A program egyik legérdekesebb eredménye a holtfa mennyiségének növekedése.
A magyarországi mintaterületeken a kezelt erdőkben a holtfa átlagos mennyisége hektáronként 25,3 köbméterről 40,4 köbméterre emelkedett.
Ez több mint 59 százalékos növekedést jelent.
A természetes erdőkben az elhalt fák nem felesleges akadályok. Ellenkezőleg: rendkívül fontos szerepet töltenek be az élővilág fenntartásában.
A korhadó fatörzsekben számtalan rovarfaj fejlődik, amelyek a harkályok és más madarak táplálékául szolgálnak. A holtfákon gombák telepednek meg, amelyek részt vesznek a faanyag lebontásában és a tápanyagok körforgásában.
Az elhalt törzsek és ágak emellett nedvességet őriznek, különleges mikroélőhelyeket teremtenek, és segítik az erdei talaj természetes folyamatait.
A Bükk erdeiben járva ezért egy kidőlt, mohával borított fatörzsre már nem pusztán az erdő öregedésének jeleként tekinthetünk. Az ilyen faanyag egy egész apró élővilág otthona lehet.
Már öt-hat év alatt kimutatható változások
A LIFE4OakForests program egyik legfontosabb tanulsága, hogy a természetvédelmi célú erdőkezelés kedvező hatásaira nem feltétlenül kell évtizedeket várni.
A vizsgálatok szerint már öt-hat év alatt mérhető változások következtek be a kezelt erdőterületeken.
A beavatkozások során kisebb nyílásokat, úgynevezett lékeket alakítottak ki a lombkoronában. Ezeken keresztül több napfény jut az erdő talajára, ami elősegítheti a fiatal fák, cserjék és lágyszárú növények fejlődését.
Másutt álló és fekvő holtfákat, facsonkokat és különböző mikroélőhelyeket hoztak létre.
A szakemberek figyelmet fordítottak az idegenhonos, inváziós fafajok visszaszorítására is. Ahol szükséges volt, az erdei vadállomány okozta károk mérséklése érdekében kerítéseket létesítettek.
A projekt egészében mintegy 95 hektárnyi erdőrészletet kerítettek körbe, hogy elősegítsék a természetes felújulást.
Mindez azért fontos, mert egy erdő jövőjét nemcsak a jelenleg álló idős fák, hanem az alattuk fejlődő új nemzedék is meghatározza.
A harkályok is jelzik az erdő állapotát
A természetvédelmi kutatások során külön figyelmet kaptak az erdei madarak, mindenekelőtt a harkályok.
A felmérések a harkályok táplálkozóüregeinek és más fontos mikroélőhelyeknek a gyarapodását is kimutatták.
A harkályok szerepe messze túlmutat azon, hogy a fák kérge alatt élő rovarokkal táplálkoznak. Az általuk készített odúkat később más madarak, kisebb emlősök és különböző erdei élőlények is használhatják.
A kutatások arra is rámutattak, hogy az idős, vastag törzsű fák különösen fontosak a változatos madárközösségek fennmaradásához.
Ez Heves megye erdeiben is lényeges szempont. A Bükk és a Mátra idős erdőállományai számos odúlakó és erdőhöz kötődő madárfaj számára biztosítanak élőhelyet.
A természetvédelmi erdőkezelés ezért nem csupán a fák állapotának javításáról szól. A teljes erdei táplálékhálózat és az egymással összefüggő életközösségek megőrzését szolgálja.
Felsőtárkány, Bükkszék és a Bükk erdőinek jövője
A Heves megyei mintaterületek különösen jó lehetőséget biztosítanak annak vizsgálatára, hogyan lehet a természetvédelmi szempontokat a gyakorlati erdőkezelésben érvényesíteni.
Felsőtárkány környékén az erdők természetvédelmi jelentősége régóta ismert. A település a Bükki Nemzeti Park egyik fontos kapuja, ahonnan számos turistaút vezet a hegység belsejébe.
A Barát-erdő és a környező völgyek erdőállományai azonban nemcsak a természetjárás szempontjából értékesek. Az itt található erdei élőhelyek megőrzése a térség biológiai sokféleségének fenntartásában is szerepet játszik.
Bükkszék térségében az Ortás erdőterülete ugyancsak a programhoz kapcsolódó helyszínek között szerepel.
Ezeken a területeken a természetvédelmi kezelés tapasztalatai hosszabb távon is hasznosíthatók lehetnek, különösen az erdők természetes szerkezetének helyreállításában és az őshonos fajok megőrzésében.
A klímaváltozás miatt mindez egyre fontosabbá válik. A szárazabb időszakok, a hőhullámok és az időjárási szélsőségek új kihívások elé állítják az erdei életközösségeket.
A változatos korú, szerkezetű és fajösszetételű erdők megőrzése ezért a természetvédelem egyik hosszú távú feladata.
A Bükk erdeinek megőrzése korábban is fontos téma volt
A Minden, ami Eger blog korábbi természetvédelmi és erdőtörténeti írásaiban is visszatérő témaként jelent meg a Bükk természeti értékeinek megőrzése.
A bükki erdőkről, az erdőgazdálkodás történetéről, a természetjárásról és a védett élőhelyekről szóló korábbi bejegyzések egyaránt azt mutatják, hogy a hegység erdői a térség természeti örökségének meghatározó részét alkotják.
A most lezáruló LIFE4OakForests program ehhez a témakörhöz újabb, tudományos vizsgálatokkal alátámasztott eredményeket kapcsol.
Különösen fontos, hogy a természetvédelmi munka nem kizárólag elméleti kutatásokra épült. A szakemberek a gyakorlatban is kipróbálták azokat a módszereket, amelyek segítségével az erdők természetes folyamatai erősíthetők.
A tapasztalatok a következő évtizedekben is hasznosíthatók
A kilencéves program eredményeit szakmai kiadványokban is összefoglalták.
2026-ban jelent meg a Természetvédelmi erdőkezelés – Útmutató az erdei diverzitás helyreállításához, tölgyesekben szerzett tapasztalatok alapján című munka, amely részletesen ismerteti a kipróbált módszereket és azok ökológiai hátterét.
A projekt keretében a WWF Magyarország külön figyelmet fordított az ország legértékesebb, idős erdőinek bemutatására is.
A Szentélyerdők Magyarországon című kiadvány és a hozzá kapcsolódó interaktív térképes adatbázis 87 különösen értékes hazai erdőterületet ismertet.
Ezek az erdők azért is jelentősek, mert megmutatják, milyen összetett és gazdag élővilág alakulhat ki ott, ahol a természetes folyamatok hosszú időn keresztül érvényesülhetnek.
A LIFE4OakForests projekt legfontosabb üzenete, hogy a természetvédelmi célú beavatkozások és a tudatosan megválasztott erdőkezelési módszerek viszonylag rövid idő alatt is kedvező változásokat indíthatnak el.
Több mint fák összessége
Amikor a Bükk őszi erdeiben járunk, elsősorban a színes lombkoronát, a hatalmas fatörzseket és a hegyvidéki táj szépségét látjuk.
Pedig az erdő ennél sokkal több.
A talajban, a korhadó fákban, az odúkban, a lehullott levelek között és a lombkorona különböző szintjein élő szervezetek bonyolult kapcsolatrendszert alkotnak.
Egy idős tölgy akár évszázadokon keresztül is meghatározó része lehet ennek az életközösségnek. Amikor pedig elpusztul, szerepe nem ér véget: holtfaként újabb élőlények számára biztosít életfeltételeket.
A most bemutatott természetvédelmi eredmények azt bizonyítják, hogy ezeknek a folyamatoknak a támogatása már néhány év alatt is érzékelhető változást hozhat.
Heves megye és a Bükk térségének erdői szempontjából ez különösen fontos tanulság.
Az erdők jövőjét ugyanis nemcsak az határozza meg, hogy hány fa áll bennük, hanem az is, mennyi életnek képesek otthont adni.
Források
Minden, ami Eger – Korábbi írások a Bükk erdeiről és természetvédelméről
Turista Magazin – Már néhány évnyi odafigyelés is gazdagabbá teheti a tölgyerdőket
LIFE4OakForests – A projekt hivatalos honlapja
LIFE4OakForests – Cserépfalu környéki erdők
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – A Bükk hegység és peremterületei Natura 2000 fenntartási terve
FATÁJ – LIFE4OakForests projekt-záró, 2026. október 6.
Borítókép: A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság cserépfalui mintaterületén található tölgyerdő. Fotó: Kozma Attila.