A tavalyi burgonyatúltermelés után 2026-ban fordulat következett be az európai piacon. A nyári aszály, a hőség és a vetésterület csökkenése miatt jelentősen kevesebb burgonya kerülhet a tárolókba, ami a következő hónapokban áremelkedést okozhat. Magyarország helyzete különösen érzékeny, hiszen a hazai burgonyatermesztés az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaszorult, így egyre nagyobb szerepet kap az import. Az egri piacon is érdemes figyelni, hogyan alakul a mindennapi bevásárlás egyik alapvető termékének ára.
A Minden, ami Eger októberben már foglalkozott a magyar burgonyatermesztés visszaszorulásával. Akkor a hazai termőterületek csökkenését és a termelők nehézségeit mutattuk be. A novemberi piaci hírek alapján most egy újabb probléma került előtérbe: az európai terméskiesés és az ebből következő ellátási, illetve árkockázat.
Európában akár negyedével is csökkenhet a burgonyatermés
A Világgazdaság november 9-i beszámolója szerint az európai burgonyatermés a tavalyihoz képest 15–25 százalékkal is visszaeshet. A változás különösen azért jelentős, mert 2025-ben még a túltermelés okozott gondot: a nagy készletek és az alacsony felvásárlási árak miatt sok gazdálkodó önköltség alatt értékesítette a termését.
A kedvezőtlen piaci helyzet miatt több országban csökkentették a burgonya vetésterületét. Ezt követően a nyári hőség és aszály a megmaradt állományok termésmennyiségét is visszavetette.
Belgiumban a vetésterület 17 százalékkal csökkent, egyes gazdaságok pedig 25–30 százalékos hozamveszteségről számoltak be. Franciaországban szintén gyengébb termést takarítottak be. Spanyolországban a szárazság és a hőség okozott komoly károkat.
A mennyiségi visszaesés mellett a minőség is problémát jelenthet. A kisebb méretű gumók és a tárolhatóság romlása különösen a feldolgozóipar számára okozhat nehézséget, ahol megfelelő méretű és minőségű alapanyagra van szükség.
A német piacon már megjelent a drágulás: a tárolt burgonya termelői ára több mint kétszeresére emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztói árak szeptemberben 11,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
Magyarországon egyre kevesebb burgonya terem
A hazai burgonyatermesztés visszaszorulása nem új keletű folyamat. A Minden, ami Eger októberi cikke is bemutatta, milyen jelentős változások történtek az ágazatban.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000-ben még 46,7 ezer hektáron termesztettek burgonyát Magyarországon. 2015-re a betakarított terület 18,7 ezer hektárra csökkent, 2025-ben pedig már csak 7719 hektár volt.
A 2026-os szántóföldi vetésterület ágazati adatok alapján mindössze ötezer hektár körül alakult. A különböző évek vetési és betakarított területei eltérő adatfogalmakat jelentenek, de a hosszú távú csökkenés egyértelmű.
A visszaesés hátterében több tényező áll. A burgonya vízigényes növény, ezért a szárazabb, forróbb nyarak egyre nagyobb kockázatot jelentenek a termelőknek. Az öntözés költsége, a tárolás feltételei és a külföldi termelőkkel folytatott árverseny szintén nehezíti a hazai gazdaságok helyzetét.
A magyar piac ezért egyre inkább a külföldről érkező burgonyára támaszkodik.
Közel tizennégyszer annyi burgonya érkezett, mint amennyit exportáltunk
A hazai importfüggőség mértékét jól mutatják az Agrárközgazdasági Intézet adatai, amelyeket az Agro Napló november 8-i összefoglalója ismertetett.
2026 első hat hónapjában Magyarország 41,4 ezer tonna burgonyát importált, miközben a kivitel mindössze 3 ezer tonnát tett ki. Vagyis a behozatal közel tizennégyszerese volt az exportnak.
A legnagyobb beszállító Franciaország volt, ahonnan mintegy 28 ezer tonna burgonya érkezett. Szlovákia, Hollandia és Németország szintén fontos partnernek számított.
A magyar burgonya legfontosabb exportpiacai Lengyelország, Horvátország és Románia voltak.
Az adatokból látható, hogy a hazai fogyasztás ellátásában már meghatározó szerepet tölt be a külföldi áru. Ez különösen akkor jelenthet problémát, amikor a legfontosabb beszállító országokban is visszaesik a termés.
A tavalyi túltermelés idején az olcsó nyugat-európai burgonya leszorította az árakat, most azonban a kisebb kínálat miatt a behozatal is drágábbá válhat.
Mennyibe kerül a burgonya? A nagybani árak már támpontot adnak
A vásárlók számára természetesen az egyik legfontosabb kérdés, hogy mindez mennyiben jelenik meg a boltokban és a piacokon.
A Budapesti Nagybani Piac 2026. november 6-i tájékoztató árjegyzéke szerint a hazai első osztályú burgonya kínálati árai a következők voltak:
Sárgahéjú burgonya: 250–350 Ft/kg.
Piroshéjú burgonya: 200–300 Ft/kg.
Kifliburgonya: 300–400 Ft/kg.
Ezek nagykereskedelmi kínálati árak, nem pedig a fogyasztók által fizetendő piaci vagy bolti árak. A kiskereskedelmi értékesítés során a beszerzési, szállítási és egyéb költségek is megjelennek az árban.
Mi a helyzet az egri piacon?
Eger egyik fontos mindennapi bevásárlóhelye a Katona István téri Egri Piaccsarnok. A csarnokban zöldségek, gyümölcsök és más élelmiszerek mellett helyi őstermelők és kistermelők portékái is megtalálhatók.
A piac különösen fontos szerepet tölt be azok számára, akik közvetlenül a termelőktől vagy a piaci árusoktól szeretnék beszerezni a mindennapi élelmiszereket.
A burgonya esetében azonban nem mindegy, hogy milyen fajtáról, származási helyről és minőségről van szó. Az árusok kínálata és az árak standonként is eltérhetnek.
november 10-re nem áll rendelkezésre hitelesen ellenőrizhető, nyilvános egri burgonyaár, ezért a budapesti nagybani árakat nem tekinthetjük az egri piacon érvényes fogyasztói árnak.
A következő hetekben különösen érdekes lesz megfigyelni, hogy az országos és európai piaci változások mennyire jelennek meg a Katona téri piaccsarnok kínálatában. A helyi termelők és kereskedők árai jól mutathatják majd, milyen hatással van a nemzetközi burgonyapiac a Heves megyei vásárlók mindennapjaira.
Egy 2016-os érdekesség: A, B vagy C – milyen krumplit veszünk?
A burgonya nemcsak az ára, hanem a felhasználási módja miatt is megérdemel egy kis figyelmet. A Minden, ami Eger már 2016 szeptemberében foglalkozott azzal, hogy új jelölések segítik a vásárlókat a megfelelő burgonya kiválasztásában.
A 2016. szeptember 1-jétől alkalmazott A, B és C jelölések azt mutatják meg, hogy az adott burgonya milyen konyhai felhasználásra alkalmas.
A típus: főzés közben nem esik szét, ezért olyan ételekhez megfelelő, amelyeknél fontos, hogy a burgonya megtartsa az alakját.
B típus: átmenetet képező burgonyatípus, amelyet többek között sütéshez ajánlanak.
C típus: főzés közben könnyebben szétesik, ezért elsősorban püré, tésztafélék és chips készítéséhez használható.
A jelöléseknek a csomagolt burgonya csomagolásán, az ömlesztve árusított termékeknél pedig jól látható helyen kell szerepelniük.
A kilenc évvel ezelőtti bejegyzés ma is hasznos emlékeztető: vásárláskor nemcsak a kilogrammonkénti árat, hanem a burgonya felhasználási tulajdonságait is érdemes figyelembe venni.
2027 elején derülhet ki, mekkora lesz a drágulás
Az európai burgonyapiac következő kritikus időszaka 2027 januárja és februárja lehet. Addigra jobban láthatóvá válik, hogy a betakarított termésből mennyi maradt megfelelő minőségben a tárolókban, és mekkora mennyiség áll még rendelkezésre a téli ellátáshoz.
A magyar vásárlók számára azért különösen fontos ez az időszak, mert a hazai termelés visszaesése miatt az ország egyre inkább a külföldi beszállítók kínálatától függ.
A burgonya továbbra is a magyar konyha egyik legfontosabb alapanyaga. Legyen szó paprikás krumpliról, rakott burgonyáról, krumplis tésztáról, püréről vagy egyszerű köretről, sok háztartásban rendszeresen kerül az asztalra.
A következő hónapok egyik kérdése tehát az lesz, hogy a nemzetközi terméskiesés mennyire emeli meg a hazai árakat, és mindebből mit érzékelnek majd az egri piacon vásárlók.
Források
Minden, ami Eger – Eltűnőben a magyar krumpli – Heves megye is érintett (2026. október)
Minden, ami Eger – Mostantól tudhatjuk, milyen krumplit veszünk és eszünk (2016. szeptember 11.)
Budapesti Nagybani Piac – Tájékoztató kínálati árak (2026. november 6.)
EVAT Zrt. – Egri Piaccsarnok, piacüzemeltetés
Borítókép: Burgonyatermesztés – Fotó: Orbán Orsolya (Forrás: Krónika)