Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

Eger egyik legismertebb közlekedési létesítménye 1967. november 7-én kezdte meg működését. A Barkóczy utcai autóbusz-pályaudvar nem csupán egy újabb közlekedési állomás volt: különleges kör alakú kialakításával, sajátos mérnöki megoldásaival és a kor követelményeihez igazodó forgalomszervezésével országosan is figyelemre méltó építménynek számított. Az azóta eltelt évtizedekben generációk indultak innen munkába, iskolába, kirándulni vagy éppen a környező településekre.

Új autóbusz-pályaudvarra volt szüksége a városnak

Az 1960-as években Eger közlekedése jelentős változásokon ment keresztül. A város lakosságának és gazdasági szerepének növekedésével párhuzamosan az autóbuszos személyszállítás iránti igény is egyre nagyobb lett. A környező településekkel való kapcsolattartásban, a munkába járásban és a távolsági közlekedésben mind fontosabb szerepet kaptak az autóbuszok.

A korábbi autóbusz-állomás a Fellner utcában működött, ahol 1955-ben korszerűsített létesítményt adtak át. A forgalom azonban tovább növekedett, ezért szükségessé vált egy nagyobb befogadóképességű, korszerűbb pályaudvar kialakítása.

Az új állomás helyéül a Barkóczy utcai területet választották. A beruházás nemcsak a közlekedési infrastruktúrát fejlesztette, hanem a környék városképét is jelentősen átalakította.

Dianóczki János különleges terve

Az új egri autóbusz-pályaudvar tervezése az Út- és Vasútépítési Tervező Vállalathoz, az UVATERV-hez kapcsolódott. A létesítmény tervezőjeként Dianóczki János nevét őrizte meg a Nemzeti Fotótár korabeli fényképének leírása. A Buszcentrikus világkép közlekedéstörténeti feldolgozása Dianóczki János mellett Detre Dezsőt is megnevezi a tervezők között.

A tervezőknek nem volt egyszerű feladatuk. A kijelölt terület domborzati adottságai, a városközpont felé lejtő terep és a rendelkezésre álló hely egyaránt különleges műszaki megoldásokat követelt.

A kör alakú kialakítás nem pusztán látványos építészeti ötlet volt. A gazdaságos területfelhasználást és az autóbuszok biztonságos közlekedését is szolgálta. A járművek számára biztosítani kellett a megfordulás lehetőségét, miközben a peronoknál az utasok kényelmes és biztonságos közlekedéséről is gondoskodni kellett.

A körpálya egy része hídszerkezetre épült, ami az építmény egyik legkülönlegesebb mérnöki megoldása lett. A kivitelezést a Heves Megyei Építőipari Vállalat végezte.

1967. november 7-én indult meg a forgalom

Eger város településfejlesztési dokumentációja pontos dátumot rögzít: az autóbusz-állomást 1967. november 7-én adták át a menetrend szerinti forgalomnak.

Az új pályaudvar az akkori közlekedésszervezési elvek szerint kifejezetten korszerűnek számított. Az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy az autóbuszok és az utasok közlekedési útvonalai ne keresztezzék egymást.

A peronok és a gyalogos közlekedés kialakítása lehetővé tette, hogy az utasok a pályaudvar belső területéről induló lépcsőkön keresztül érjék el a környező utcákat. A megoldás különösen a domborzati viszonyok miatt volt fontos.

A helyi járatok ekkor még a Széchenyi utcában közlekedtek, miközben a Barkóczy utcai állomás elsősorban a helyközi és távolsági autóbusz-forgalom központjaként működött.

Milyen buszok közlekedtek Egerben az új pályaudvar megnyitásának idején?

A pályaudvar történetéhez hozzátartozik az a korszak is, amikor az egri utakon még egészen más autóbuszok közlekedtek, mint napjainkban.

Az 1960-as évek helyi közlekedésének meghatározó járművei az Ikarus különböző típusai voltak. A korábbi években Ikarus 30-as, 60-as és 31-es autóbuszok is szolgálták az utasokat, majd megjelentek az Ikarus 620-as városi változatai.

A városi buszok világoskék és vajszínű fényezése messziről felismerhető volt. Ezek a járművek egészen más hangulatot adtak Eger utcáinak, mint a mai, korszerű autóbuszok.

A város közlekedése közben folyamatosan fejlődött. A növekvő utasforgalom miatt pótkocsis, majd csuklós autóbuszok is megjelentek. A helyi járatok egyre több városrészt kapcsoltak be a közösségi közlekedésbe.

Érdekes adat, hogy 1968 elején a 4. számú AKÖV összesen 110 autóbusszal látta el feladatait. A vállalat állományához 113 kalauz, 38 forgalmista és 371 gépkocsivezető tartozott. Ezek az adatok nem kizárólag az egri helyi járatokra, hanem a vállalat teljes működésére vonatkoztak.

Régi fényképek őrzik a pályaudvar első éveit

A megnyitás utáni időszakból különösen értékesek a korabeli fényképek. A Nemzeti Fotótár gyűjteményében megtalálható Kunkovács László 1968. január 1-jére datált felvétele, amelyen már az új egri autóbusz-pályaudvar látható.

A fénykép leírása szerint az épület a Barkóczy utcánál áll, a háttérben pedig a Páduai Szent Antal-templom, vagyis az egri minorita templom magasodik.

A Fortepan gyűjteményében szintén találhatók 1967-es felvételek az autóbusz-állomásról. Ezek különösen értékesek, mert megmutatják, milyen volt az építmény közvetlenül az átadás időszakában.

A régi és az új képek összehasonlítása jól érzékelteti, hogy a pályaudvar alapvető formája mennyire időtállónak bizonyult.

Közel hat évtizede Eger mindennapjainak része

Az 1967-ben átadott Barkóczy utcai autóbusz-pályaudvar az évtizedek során Eger egyik meghatározó közlekedési csomópontjává vált. A környék, az utasforgalom, az autóbuszok és az építmény részletei is változtak, de a jellegzetes kör alakú kialakítás máig felismerhető.

A pályaudvar története egyúttal Eger fejlődésének története is. A régi Ikarusok, a kalauzok, a papírmenetrendek, a várakozó utasok és a vidéki járatok indulásai mind hozzátartoznak ahhoz a korszakhoz, amelynek egyik fontos emléke ez a különleges építmény.

  1. november 7-én egy új közlekedési létesítmény nyitotta meg kapuit, amely azóta is meghatározó része a város életének. Az egri buszpályaudvar nemcsak egy hely, ahonnan autóbuszok indulnak, hanem egy olyan városi építmény, amelyet az itt élők generációi ismernek, és amelynek történetében Eger egykori mindennapjai is tovább élnek.

Források

Minden, ami Eger – Eger különleges buszpályaudvara – közel hatvan éve a város egyik legfontosabb közlekedési csomópontja (2026. szeptember 15.)

Buszcentrikus világkép – Az egri városi autóbusz-közlekedés története, 3. rész

Eger város településfejlesztési dokumentációja – Közlekedés

Nemzeti Fotótár – Városkép, egri új buszpályaudvar, 1968. január 1.

Fortepan – Eger régi fényképei

Borítókép: Az egri Barkóczy utcai autóbusz-pályaudvar korabeli látképe - Fotó: Mávaut autóbusz állomás | egykor.hu

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
 
Top