1869. október 1-jén, éppen 157 évvel ezelőtt jelent meg az Osztrák–Magyar Monarchiában a világ első hivatalos postai levelezőlapja. Az egyszerű, kép nélküli lapból néhány évtized alatt megszületett a képeslap, amely Eger múltjának is különleges őrzőjévé vált. A régi egri lapokon ma már nemcsak üdvözleteket olvashatunk: segítségükkel megelevenedik a századforduló és a 20. század első felének városa is.
1869. október 1-jén kezdődött a történet
A 19. század második felében a levél volt a távol élő rokonokkal, barátokkal és üzleti partnerekkel való kapcsolattartás egyik legfontosabb eszköze. Egy rövid üzenet elküldéséhez azonban ugyanúgy levélpapírra, borítékra és postai feladásra volt szükség, mint egy hosszú levél esetében.
Ezen változtatott az 1869-ben bevezetett új postai küldemény.
Az Osztrák–Magyar Monarchia postája október 1-jén bocsátotta forgalomba a „Correspondenz-Karte”, magyarul levelezési lap néven ismert küldeményt. Az egyik oldalra a címzés, a másikra a rövid üzenet kerülhetett. Borítékra nem volt szükség.
Az újítás rendkívüli sikert aratott. Már az első napon mintegy tízezer levelezőlap fogyott el, az első hónapokban pedig milliós nagyságrendben kerültek forgalomba. Az egyszerű lap gyorsan bebizonyította, hogy az embereknek szükségük van a rövid, olcsón és egyszerűen elküldhető üzenetekre.
Magyarország külön érdekessége, hogy a Monarchián belül saját, magyar nyelvű változat készült. Ezeken a magyar címer is megjelent.
A levelezőlapból megszületett a képeslap
Az 1869-es levelezőlapokon még nem voltak városképek. A képes változatok később jelentek meg, majd a 19. század utolsó évtizedeiben valóságos divattá váltak.
A technikai fejlődés is segítette terjedésüket. A fényképezés és a sokszorosítás fejlődésével egyre olcsóbban lehetett nagy példányszámban városképeket, épületeket, fürdőhelyeket, vasútállomásokat és kirándulóhelyeket ábrázoló lapokat készíteni.
A századfordulóra a képeslap már jóval több volt egyszerű postai küldeménynél. Utazási emlék, üdvözlet, reklámhordozó és gyűjtési tárgy lett egyszerre.
Ekkor kezdődött a képeslap egyik legszebb időszaka – és ekkoriban vált Eger is gyakori képeslapmotívummá.
Eger ideális képeslapváros volt
Nem nehéz megérteni, miért szerették a korabeli kiadók Egert.
A város már messziről felismerhető épületekkel, történelmi emlékekkel és látványos panorámával rendelkezett. Az egri vár, a Főszékesegyház, a Líceum, a Minaret, a Minorita templom, a Széchenyi utca és a belváros számos részlete kiváló témát jelentett.
A képeslapokon gyakran nem is egyetlen fénykép szerepelt. Népszerűek voltak a több kisebb városképet egyetlen kompozícióban bemutató lapok is. Egy Egerből hazaküldött képeslapon így egyszerre jelenhetett meg a vár, a Bazilika, a Líceum és valamelyik belvárosi utca.
A lap tulajdonképpen apró idegenforgalmi reklámként is működött.
Aki Egerből képeslapot küldött Budapestre, Debrecenbe, Kassára, Bécsbe vagy akár egy távolabbi országba, egyúttal Eger képét is továbbította.
„Üdvözlet Egerből”
A régi képeslapok egyik legismertebb felirata az „Üdvözlet Egerből” volt.
Ma talán néhány szó kevésnek tűnik, de éppen ez volt a képeslap egyik vonzereje. Nem kellett hosszú levelet írni. Elég volt néhány mondat: szerencsésen megérkeztünk, jól érezzük magunkat, szép a város, holnap indulunk tovább, üdvözlet mindenkinek otthon.
A képeslap egyfajta korabeli gyorsüzenet volt.
Az üzenet ráadásul nem volt titkos. A postás, a családtagok és gyakorlatilag bárki elolvashatta, akinek a kezébe került. Éppen ezért általában rövid, hétköznapi közlések kerültek rá.
Ma viszont éppen ezek a néhány soros üzenetek teszik különösen személyessé a fennmaradt lapokat.
Egy több mint százéves egri képeslapot kézbe véve nemcsak azt látjuk, milyen volt akkoriban a város. A hátoldalon azt is megtudhatjuk, hogy valaki mikor járt itt, kinek írt, mit tartott fontosnak elmondani, mikor adta postára a lapot, és hová érkezett meg.
A régi képeslapokon egy másik Eger jelenik meg
Az egri képeslapok helytörténeti jelentősége ma már felbecsülhetetlen.
Olyan részleteket őriztek meg, amelyek azóta teljesen megváltoztak vagy eltűntek. Más volt az utcák burkolata, másképpen néztek ki a kirakatok, eltérő volt a közlekedés, és számos épület környezete is egészen más képet mutatott.
A Széchenyi utcáról készült régi felvételeken például nemcsak az épületeket érdemes figyelni. Az üzletfeliratok, az utcán álló emberek, a korabeli járművek, a járdák, a fák és az apró utcabútorok ugyanúgy mesélnek.
Hasonlóan izgalmasak a Dobó tér régi ábrázolásai. A tér mai képéhez szokott szem számára különösen érdekes látni, hogyan változott a környezet, milyen épületek, üzletek és közlekedési megoldások határozták meg egy-egy korszak arculatát.
A vár környékéről készült lapok pedig azt is megmutatják, hogyan változott az egyik legfontosabb egri történelmi emlék környezete.
A vasút is segítette a képeslapok terjedését
A képeslapok népszerűsége szorosan összefüggött az utazás tömegessé válásával.
A vasút fejlődésével egyre többen kelhettek útra, és az utazók természetes igényévé vált, hogy valamilyen emléket vigyenek vagy küldjenek haza.
Egerben ennek különös jelentősége volt. A város vasúti kapcsolatainak fejlődésével könnyebben elérhetővé vált az ország más részeiből érkezők számára. A látogatók pedig ugyanúgy vásároltak képeslapot, mint ahogyan ma fényképet készítünk a telefonunkkal.
A pályaudvar maga is képeslaptémává válhatott. Ez jól mutatja, mennyire másként tekintettek akkoriban a modern közlekedés új építményeire: a vasútállomás nem csupán praktikus létesítmény volt, hanem a fejlődés egyik jelképe is.
Nem mindig pontosan azt látjuk, amit a fényképezőgép látott
A régi képeslapokat ugyanakkor nem szabad minden esetben egyszerű fényképként kezelni.
A kiadók gyakran retusálták a felvételeket. Eltüntettek zavaró részleteket, kiemeltek épületeket, átrajzolták az eget vagy éppen emberekkel, kocsikkal tették mozgalmasabbá a képet.
Külön világot képviselnek a színezett képeslapok.
A fekete-fehér fényképeket sokszor utólag színezték ki, ezért az épületek, tetők, ruhák vagy növények színe nem feltétlenül felelt meg teljesen a valóságnak. Egy száz évvel ezelőtti színes egri képeslap tehát rendkívül látványos lehet, de a színeket történeti bizonyítékként csak óvatosan érdemes kezelni.
A részletek ettől még nagyon értékesek.
Amikor még a kép mellé írták az üzenetet
A legkorábbi képeslapok között találhatunk olyanokat, amelyek ma első pillantásra szokatlannak tűnnek.
A hátoldalt ugyanis kezdetben teljes egészében a címzésnek tartották fenn. A feladó ezért sokszor a képes oldal szabadon hagyott részeire írta rövid üzenetét.
Ezért maradtak fenn olyan régi lapok, amelyeken a városkép mellett, fölött vagy körül kézzel írott sorok olvashatók.
A 20. század elején terjedt el az a ma is ismerős elrendezés, amelyben a hátoldal egyik felére kerülhetett az üzenet, a másikra pedig a címzés.
Ezzel a képes oldal teljes egészében a látványé lehetett.
Egy apró papírlap, amely túlélte a feladóját
A képeslap különös tárgy.
Megírásakor általában senki sem gondolta, hogy száz vagy százhúsz évvel később valaki helytörténeti dokumentumként fogja vizsgálni.
A feladó néhány perc alatt megírta, felragasztotta vagy már rajta találta a megfelelő postai értékjelzést, bedobta egy postaládába, majd a lap megkezdte útját.
A címzett elolvasta, talán eltette egy fiókba vagy albumba.
És néhány ilyen lap túlélte mindkettőjüket.
Ma pedig egy régi egri képeslapból megtudhatjuk, milyen üzlet működött egy ház földszintjén, hogyan nézett ki egy utca, hol álltak fák, milyen volt egy tér burkolata, milyen ruhát viseltek az emberek vagy milyen járművek közlekedtek a városban.
Olyan részleteket is megőrizhetett, amelyeket annak idején senki sem tartott különösebben fontosnak.
Eger múltjának apró képes dokumentumai
A Minden, ami Eger oldalán is rendszeresen előkerülnek régi fényképek, képeslapok és olyan városképek, amelyek segítségével összehasonlíthatjuk a régi és a mai Egert.
A képeslapok ebben különösen értékesek, hiszen a legismertebb műemlékek mellett hétköznapi városi részleteket is megörökítettek.
Nemcsak a vár vagy a Főszékesegyház érdekes.
Ugyanilyen fontos lehet egy egykori üzletportál, egy régi villanyoszlop, egy eltűnt kerítés, egy korabeli utcatábla vagy akár néhány járókelő a háttérben.
A történelem ugyanis nemcsak a nagy eseményekből áll.
Eger története ott van ezekben az apró részletekben is.
157 év alatt a levelezőlaptól az azonnali üzenetig
1869-ben forradalmi újításnak számított, hogy valaki néhány soros üzenetet küldhetett egy egyszerű kartonlapon.
Ma néhány másodperc alatt küldhetünk fényképet Egerről a világ másik felére. Nem kell bélyeg, postaláda, postakocsi vagy vonat, és nem kell napokat várni a válaszra.
Mégis van valami, amit a digitális üzenetek nehezen tudnak pótolni.
A régi képeslap tárgy maradt.
Valaki kiválasztotta, megfogta, ráírta az üzenetét, megcímezte és feladta. Végigutazta az országot, majd évtizedeken át megőrizték.
Ezért lehet ma egy százéves „Üdvözlet Egerből” feliratú lap egyszerre személyes emlék és történelmi dokumentum.
A levelezőlap 157 éve született meg, de az egri képeslapok története ma sem ért véget. A régi lapok továbbra is mesélnek – arról a városról, amelyet elődeink láttak, és amelyből a mai Eger megszületett.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó egri képeslapos és helytörténeti bejegyzések
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – képeslapgyűjtemény és helytörténeti anyagok
Hungaricana – történeti képek, képeslapok és közgyűjteményi dokumentumok
Fortepan – Eger archív fényképeken
Borítókép: Eger; | Képcsarnok | Hungaricana