Október 1-jén a világ számos országában a zenét ünneplik. A zene világnapja Egerben különösen otthonosan cseng: a város évszázados egyházzenei és polgári zenei hagyományaira az elmúlt évtizedekben erős zeneoktatás épült. A Kis-Dobó téren álló Panakoszta-házból ma is nap mint nap kiszűrődnek a hangszerek hangjai, próbálnak a kamaracsoportok, a zenekarok és a kórus, miközben újabb és újabb egri gyerekek ismerkednek meg a közös muzsikálás élményével.
Az Egri Farkas Ferenc Zeneiskola történetének hivatalos kezdete 1953-ra nyúlik vissza. Vagyis 2026-ban már 73 éve folyik intézményes zeneoktatás Egerben, és bár az iskola története során helyszínt is váltott, majd visszatért régi otthonába, a lényeg nem változott: egymást követő generációk tanultak itt hangszeren játszani, énekelni és együtt muzsikálni.
A zene világnapján pedig 2026. október 1-jén is a fiataloké lesz az egyik főszerep: a zeneiskola növendékhangversenyt rendez, és ezen a napon avatják fel a Miklovicz László-termet is.
Több mint hetven éve kezdődött a történet
Eger zenei múltja természetesen jóval régebbi az 1950-es éveknél. A város egyházi központként évszázadokon keresztül fontos szerepet játszott az egyházzene ápolásában, később pedig a polgári Eger kulturális életének is természetes részévé vált az otthoni és közösségi muzsikálás.
A szervezett zeneoktatás előzményei ugyancsak korábbra vezetnek. Már az 1930-as években működött zeneoktatás a városban. A kor egyik jelentős alakja Gáspárdi Katinka zongoraművész volt, akinek iskoláját később nevelt lánya, Fogelné Kaufmann Emmy hegedűművész és zenetanár vezette tovább.
Az igazi fordulópont azonban 1953-ban érkezett el.
Ekkor jött létre Egerben az Állami Zeneiskola, amely a mai Egri Farkas Ferenc Zeneiskola elődje volt. Az intézmény a Dobó István tér 13. szám alatt található Panakoszta-házban kapott helyet.
Azóta egri gyerekek ezrei találkozhattak itt először komolyabban a zenével.
Volt, aki néhány év után más pályát választott, mások egész életükben megőrizték a muzsikálás szeretetét, és olyan növendékek is kikerültek innen, akik később hivatásos zenészek, zenetanárok vagy a magyar zenei élet ismert szereplői lettek.
A Panakoszta-ház, ahonnan zene szűrődik ki az utcára
A zeneiskola otthona önmagában is Eger egyik érdekes történelmi épülete.
A Kis-Dobó téren álló Panakoszta-ház két korábbi épület összeépítésével alakult ki a XVIII. század elején, majd az évszázadok során többször átalakították. A ház 1791 és 1879 között a Thury, a Vasváry és a Panakoszta rokonság tulajdonában volt.
A Minden, ami Eger korábbi, a Dobó István tér történetét bemutató összeállításában is szerepel az épület, amely ma már szinte elválaszthatatlan a zeneiskolától.
Aki végigsétál a Kis-Dobó téren, gyakran maga is hallhatja, hogy a régi falak mögött folyik az oktatás. Zongora, hegedű, fúvós hangszer vagy éppen egy próbáló együttes hangja szűrődhet ki az ablakokon.
Ez mára ugyanúgy hozzátartozik a környékhez, mint a közeli Dobó tér, a vár látványa vagy a régi belvárosi házak sora.
Tizenhét évre el kellett hagyniuk régi otthonukat
A zeneiskola története azonban nem telt el változások nélkül.
A Panakoszta-ház állapota az 1970-es évekre, illetve az 1980-as évek elejére annyira leromlott, hogy az oktatás már nem maradhatott az épületben. 1981-ben a zeneiskolának ki kellett költöznie régi otthonából.
Az intézmény ezt követően a Kossuth Lajos utcai egykori ferences rendházban működött.
A száműzetés hosszúra nyúlt: 17 esztendő telt el, mire a zeneiskola visszatérhetett a Panakoszta-házba.
A város 1996-ban döntött az épület zeneiskolai célú visszaadásáról, a teljes felújítást követően pedig 1998-ban ismét birtokba vehették a régi-új otthont.
Ez az év más szempontból is mérföldkő lett.
1998 óta viseli Farkas Ferenc nevét
Az intézmény 1998. szeptember 18-án vette fel Farkas Ferenc zeneszerző nevét.
Az 1905-ben született és 2000-ben elhunyt Kossuth-díjas zeneszerző számos szállal kötődött Egerhez és az iskola zenei életéhez, a város pedig díszpolgárává választotta.
Nevét azóta egri gyerekek generációi ismerik.
A zeneiskola feladata azonban nem pusztán az, hogy megtanítsa a növendékeket egy-egy hangszer használatára. Az egyéni hangszeres oktatás mellett a közös zenélésnek is fontos szerepe van: fúvószenekar, szimfonikus zenekar, kórus és különböző kamaraegyüttesek adnak lehetőséget arra, hogy a fiatalok megtapasztalják, milyen érzés másokra figyelve együtt létrehozni valamit.
És talán éppen ebben rejlik a zeneiskola egyik legfontosabb értéke.
Nemcsak zenészeket, hanem zeneszerető közönséget is nevelnek
Nem lesz minden zeneiskolás gyerekből hivatásos muzsikus – és nem is ez az egyetlen cél.
Aki éveken keresztül hangszert tanul, zenekarban játszik vagy kórusban énekel, másként hallgat később egy koncertet is. Megtanul figyelni a másikra, felismerni a dallamot, a ritmust és a harmóniát, miközben közösségi élményeket szerez.
Az elmúlt több mint hét évtizedben ezért az egri zeneiskola nem csupán muzsikusokat nevelt.
Közönséget is.
Azokat az egrieket, akik később elmennek egy hangversenyre, meghallgatják a városi ünnepségeken fellépő zenekarokat, elviszik gyermekeiket egy koncertre, vagy egyszerűen örömmel állnak meg néhány percre, amikor muzsika szól a Dobó téren.
A zeneiskola tanárai és növendékei ráadásul hosszú ideje rendszeres résztvevői Eger kulturális életének. Ünnepségeken, adventi programokon, fesztiválokon, templomi és szabadtéri hangversenyeken egyaránt találkozhat velük a közönség.
A Minden, ami Eger korábbi programjaiban is számos ilyen esemény szerepelt. Felléptek a zeneiskola fúvósai és kamaracsoportjai, a növendékek közreműködtek adventi rendezvényeken, a Panakoszta-ház pedig rendszeresen adott és ad otthont különböző hangversenyeknek.
A 2026-os nyár egyik látványos példája az „Egy ütős nap” volt, amikor ismét dobosok vették birtokba Eger főterét. Ez a rendezvény is jól mutatja, hogy a zeneiskola tevékenysége régen túlnőtt az iskola falain.
1975 óta október 1-je a zene ünnepe
A zene világnapjának története 1975-ben kezdődött.
Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész, aki akkor a Nemzetközi Zenei Tanács elnöke volt, kezdeményezte, hogy október első napját szenteljék a zenének. Elképzelésének fontos része volt, hogy ezen a napon a muzsika ne csak a hangversenytermekben szóljon.
A zene jelenjen meg az utcákon, tereken, iskolákban és közösségekben is.
Eger ebből a szempontból különösen jól illeszkedik az eredeti gondolathoz.
Itt ugyanis a zene valóban rendszeresen kilép az épületekből.
Megjelenik a Dobó téren, a templomokban, az Érsekkertben, a fesztiválokon és a városi ünnepségeken. Az egri advent során éppúgy találkozhatunk fiatal muzsikusokkal, mint egy nyári szabadtéri rendezvényen.
2026-ban emlékezéssel is összekapcsolódik a világnap
Az idei zene világnapja különleges eseményt is tartogat az Egri Farkas Ferenc Zeneiskolában.
2026. október 1-jén avatják fel a Miklovicz László-termet, amellyel az intézmény egykori igazgatójának állít emléket.
Miklovicz László fontos szerepet játszott az iskola történetében. Vezetése idején történt meg a ma is használt épület teljes körű megújítása, és nevéhez kapcsolódik az egri zeneiskolai népzeneoktatás elindítása is.
Így ezen az október 1-jén egyszerre tekintenek vissza és előre.
Emléket állítanak annak a pedagógusnak, aki sokat tett az intézményért, miközben azok a fiatalok lépnek közönség elé, akik már a zeneiskola következő nemzedékét képviselik.
Növendékhangversennyel ünnepelnek Egerben
A napot a zene világnapjához kapcsolódó növendékhangverseny teszi teljessé.
Talán nincs is ennél természetesebb módja az ünneplésnek.
Nem hosszú beszédekkel, hanem zenével.
Azoknak a gyerekeknek és fiataloknak a muzsikájával, akik ugyanabban az egri iskolában tanulnak, ahol előttük már szüleik, nagyszüleik nemzedékének tagjai is megismerkedhettek a hangszeres zenével.
1953 óta sok minden megváltozott Egerben. Átalakult a város, megváltozott a Dobó tér környéke, generációk nőttek fel, és maga a zeneiskola is költözött, majd visszatért eredeti otthonába.
Valami azonban megmaradt.
A Kis-Dobó téren álló régi házban továbbra is gyerekek tanulnak zenélni. Egyenként gyakorolják a hangokat, aztán leülnek vagy felállnak egymás mellé, és megpróbálnak együtt megszólalni.
A zene világnapján Egerben talán ezt is érdemes ünnepelni: több mint hét évtizede mindig érkezik egy újabb nemzedék, amely továbbviszi a város zenei hagyományait.
Kapcsolódó tartalom:
Az intézmény egykori igazgatójáról, Miklovicz Lászlóról neveztek el egy termet a zeneiskolában. – TV Eger – Eger Városi Televízió
Források
Minden, ami Eger – Dobó István tér elnevezés és története – fotók
Minden, ami Eger – Egri Advent 2017 – részletes program
Egri Farkas Ferenc Zeneiskola – Emlékezés és muzsika a zene világnapján
Egri Farkas Ferenc Zeneiskola – Iskolánkról
Egri Farkas Ferenc Zeneiskola – A zene világnapja
Eger város – 60 éves az egri zeneiskola
Borítókép: Eger, Kis-Dobó tér – az Egri Farkas Ferenc Zeneiskolának otthont adó Panakoszta-ház. Fotó: Szinok Gábor