Hatvanegy évvel ezelőtt egészen más kép fogadta az egri vár látogatóit, mint napjainkban. A történelmi falak között még egyszerű jegyárusító bódé működött, a turisták kisebb csoportokban várakoztak, a múzeum pedig csak néhány éve költözött be véglegesnek szánt otthonába. Bakó Ferenc 1965-ben készült fényképe nem csupán egy hétköznapi jegyváltást örökített meg: egy olyan korszakot idéz fel, amikor az egri vár múzeumi élete még formálódott.
Egy fénykép, amely visszarepít a hatvanas évek Egerébe
Az archív felvételen egy kisebb társaság várakozik az egri vár területén felállított jegyárusító bódé előtt. A látogatók között fiatalokat, gyermekeket és felnőtteket egyaránt felfedezhetünk. Öltözetük, hajviseletük, a környezet egyszerűsége mind az 1960-as évek hangulatát idézi.
A fénykép egyik legérdekesebb részlete maga a jegyárusító építmény. A könnyűszerkezetes, üvegezett bódé oldalán jól olvasható a „JEGYVÁLTÁS” felirat. A kiszolgálóablaknál egy férfi hajol előre, mögötte pedig türelmesen várakozik a társaság.
A háttérben Eger háztetői és a történelmi belváros egyik jellegzetes templomtornyos épületegyüttese látható. A füves területek, a kitaposott ösvények, a fák és a közeli épületek olyan környezetet mutatnak, amely jelentősen eltér a mai, rendezettebb múzeumi látogatótértől.
A felvételt Bakó Ferenc készítette 1965-ben. A Dobó István Vármúzeum online katalógusában „Jegyváltás a múzeumban” címmel szerepel, fekete-fehér negatívként és pozitív nagyításként.
Különös jelentőséget ad a képnek, hogy készítője nem egyszerű alkalmi látogató volt. Bakó Ferenc az egri múzeum történetének egyik legfontosabb alakja, az intézmény hosszú időn át meghatározó igazgatója volt.
A vár, amely néhány évvel korábban még katonai laktanyaként működött
Ma természetesnek vesszük, hogy az egri vár múzeumként fogadja a látogatókat. Ez azonban korántsem volt mindig így.
A második világháborút követő években a vár jelentős része katonai kezelésben állt. A honvédség 1957-ig laktanyaként használta a történelmi épületegyüttest, és a nagyközönség számára elsősorban a kazamaták voltak látogathatók.
A múzeum ekkor még nem a várban működött. Az egri Városi Múzeumot 1948-ban a Kossuth Lajos utcai Buttler-házban rendezték be. Az intézmény gyűjteménye fokozatosan bővült, ám a történelmi emlékek méltó elhelyezése egyre sürgetőbb feladattá vált.
A katonaság kivonulása után lehetőség nyílt arra, hogy a múzeum beköltözzön a várba. A döntés azonban nem volt magától értetődő.
A korabeli elképzelések között olyan javaslatok is szerepeltek, amelyek a vár egyes részeit raktárként vagy lakásként hasznosították volna. Bakó Ferenc és a műemlékvédelem támogatói viszont azért dolgoztak, hogy a történelmi falak között múzeum működhessen.
Végül ez az elképzelés valósult meg.
1958-ban megkezdődött a múzeum várbeli működése, és az intézmény ettől az évtől viseli a Dobó István Vármúzeum nevet.
A most bemutatott 1965-ös fénykép tehát mindössze hét évvel azután készült, hogy a múzeum beköltözött a várba.
Bakó Ferenc – aki nemcsak vezette, hanem meg is örökítette a múzeum életét
Bakó Ferenc 1917-ben született, és 1998-ban hunyt el. Néprajzkutatóként, muzeológusként és múzeumszervezőként maradandót alkotott Eger és Heves megye kulturális életében.
1952 decemberében került vissza Egerbe, ahol a Dobó István Múzeum igazgatójaként kezdte meg azt a munkát, amely közel három évtizeden keresztül meghatározta a megye múzeumi fejlődését.
Az ő vezetésével gyarapodtak a régészeti, történeti, néprajzi, képzőművészeti és irodalomtörténeti gyűjtemények. Különösen fontosnak tartotta a népi kultúra tárgyi emlékeinek és a települések hagyományainak dokumentálását.
Munkásságának jelentős része a fényképezéshez is kapcsolódott.
A múzeum online gyűjteményében számos olyan felvétel található, amelyet Bakó Ferenc készített Heves megye településein. Fényképezett falusi házakat, népviseletet, szüreti felvonulásokat, használati tárgyakat és mindennapi életképeket.
Ezek a fényképek napjainkban már önálló történeti értéket képviselnek.
Az 1965-ös jegyváltást ábrázoló felvétel is ebbe a dokumentáló munkába illeszkedik. Egy hétköznapi jelenetet örökített meg, amelyről akkor talán kevesen gondolták volna, hogy évtizedekkel később a múzeum történetének különleges emléke lesz.
1965 – fontos év az egri vármúzeum történetében
A fénykép készítésének éve nemcsak a múzeum mindennapjai, hanem az intézmény fejlődése szempontjából is figyelemre méltó.
1965-ben a helyreállított gótikus püspöki palota emeletén új történeti kiállítás nyílt meg.
A tárlat Eger középkori történetét, az 1552-es várvédelmet, a török uralom időszakát és a Rákóczi-szabadságharc eseményeit mutatta be.
A kiállítás létrejöttét hosszú előkészítő munka előzte meg. A gótikus püspöki palota helyreállítása már az 1950-es évek végén megkezdődött, és az egri vár műemléki rekonstrukciójának egyik fontos állomásává vált.
A múzeum ekkoriban egyszerre volt tudományos kutatóhely, történelmi emlékhely és turisztikai látványosság.
A látogatók nem csupán az 1552-es ostrom történetével ismerkedhettek meg, hanem olyan műtárgyakkal is találkozhattak, amelyek Eger és Heves megye évszázados múltját idézték fel.
Az Egri Képtár már 1958-ban megnyílt. Első állandó kiállításán 137 alkotást mutattak be, elsősorban a korábbi érseki képtár anyagából.
Mindez jól érzékelteti, milyen jelentős átalakuláson ment keresztül a vár az 1950-es évek végétől az 1960-as évek közepéig.
A kis jegyárusító bódé története
A múzeum hatvanéves történetét bemutató archív gyűjteményben egy másik, szintén 1965-ben készült fénykép is fennmaradt.
Sz. Kovács Éva felvételén a Dobó István Vármúzeum igazgatósági épületének homlokzata látható.
A fénykép leírása szerint az épület kapubejárata felett a múzeum neve szerepelt, a bejárat mellett pedig a nyitvatartást jelző tábla állt.
A múzeum akkoriban mindennap reggel 8 órától este 6 óráig fogadta a látogatókat.
A katalógus külön megemlíti, hogy a bejárat előtt, bal oldalon álló bódéban lehetett megvásárolni a múzeumi belépőjegyeket.
Ez a részlet különösen értékessé teszi Bakó Ferenc felvételét.
A két archív fénykép együtt már nemcsak a jegyváltás hangulatát, hanem a korabeli múzeumi látogatás egyik fontos helyszínét is dokumentálja.
A mai látogatók számára szinte elképzelhetetlen, hogy a múzeumi belépés egy ilyen egyszerű kis építménynél kezdődött.
A hatvanas években azonban ez teljesen természetes megoldás volt.
Amikor az egri vár még a helyi gyermekek játszóhelye is volt
Az egri vár történetének van egy másik, kevésbé ismert oldala is.
A Minden, ami Eger blogon korábban megjelent „Gyerekkorunk az egri várban” című visszaemlékezés különleges betekintést enged abba, milyen volt az élet a történelmi falak között az 1950-es és 1960-as években.
A visszaemlékezésből kiderül, hogy a vár területén és közvetlen környezetében családok éltek, a gyermekek pedig mindennapjaik jelentős részét a bástyák, falak és ösvények között töltötték.
A korabeli vár nem csupán történelmi emlékhely volt, hanem a környéken lakók mindennapi életének része is.
A gyermekek ismerték a rejtett átjárókat, a falak mentén vezető ösvényeket és azokat a helyeket, ahová a látogatók rendszerint nem jutottak el.
A visszaemlékezés egy különösen érdekes részlete szerint a kazamaták közelében egy lapos tetejű kis épületben trafikárut és belépőjegyet is árultak.
Ez nem feltétlenül azonos a Bakó Ferenc fényképén szereplő jegyárusító bódéval, de jól mutatja, hogy a vár különböző részein egyszerű, a mindennapi igényeket kiszolgáló építmények működtek.
A visszaemlékező azt is felidézi, hogy a gyermekek olykor turistacsoportok közé vegyülve jutottak be a kazamatákba.
Ma már szinte hihetetlennek tűnnek ezek a történetek, pedig a régi egri vár életének ugyanúgy részei voltak, mint a múzeumi kiállítások vagy a régészeti feltárások.
A vár környezete is sokat változott
Bakó Ferenc fényképén feltűnő a környezet természetessége.
A kitaposott gyalogösvények, a füves területek, a fák és az egyszerű épületek egy olyan korszakot idéznek, amikor a vár múzeumi használata még folyamatosan alakult.
A hatvanas években már zajlottak a műemléki helyreállítások, de a vár számos területe még nem rendelkezett a ma megszokott kiépített látogatói infrastruktúrával.
A történelmi épületek felújítása, a régészeti kutatások és az új kiállítások kialakítása hosszú évtizedeken át folytatódott.
A Minden, ami Eger blogon 2026 szeptemberében megjelent, az egri vár elmúlt nyolc évét bemutató összeállítás is jól érzékelteti, hogy a történelmi épületegyüttes napjainkban is állandó változásban van.
A régészeti feltárások, a bástyák helyreállítása és a várfalak állagmegóvása ugyanannak a hosszú folyamatnak a része, amelynek egyik meghatározó időszaka az 1950-es és 1960-as években kezdődött.
Egy múzeum, amelynek múltja jóval régebbre nyúlik vissza
Bár a Dobó István Vármúzeum 1958 óta működik a várban, az egri múzeumi gyűjtemények története ennél sokkal korábbi.
Már a 19. század elején megjelentek azok a kezdeményezések, amelyek a város művészeti és történelmi értékeinek összegyűjtését szolgálták.
1812-ben Fáy János nyilvános képkiállítása, később Pyrker János László érsek képtára, majd az 1870-es években létrejött Érseki Líceumi Múzeum mind fontos előzménynek számított.
Az egri vár régészeti feltárásai 1925-ben kezdődtek meg. Az előkerült leletek egyre inkább indokolttá tették egy önálló városi múzeum megszervezését.
Az 1930-as években Pataki Vidor János ciszterci tanár jelentős szerepet vállalt a múzeumszervezésben.
A második világháború azonban súlyos veszteségeket okozott, a korábban összegyűjtött anyag jelentős része megsemmisült.
A háború utáni újjászervezés és a várba költözés ezért nem egyszerű intézményi áthelyezés volt, hanem egy hosszú múzeumtörténeti folyamat új fejezete.
A múzeumi fényképarchívum különleges kincsei
A Dobó István Vármúzeum fényképtára ma olyan dokumentumokat őriz, amelyek nélkül sokkal kevesebbet tudnánk Eger és Heves megye közelmúltjáról.
A felvételek között nemcsak történelmi épületeket vagy ünnepi eseményeket találhatunk.
Megjelennek rajtuk a régi utcák, a hétköznapi emberek, a falusi munkák, az egykori viseletek, a városrészek és a mára eltűnt építmények is.
Egy-egy fénykép gyakran olyan részleteket őriz meg, amelyek a hivatalos dokumentumokból hiányoznak.
Ilyen lehet egy régi cégtábla, egy utcai árusítóhely, egy kerítés, egy már eltűnt gyalogösvény vagy akár egy jegyárusító bódé.
Bakó Ferenc 1965-ös felvétele pontosan ezért különleges.
Nem egy ünnepélyes megnyitót, nem egy történelmi műtárgyat és nem is egy nevezetes személyiséget állít a középpontba.
Egyszerű embereket mutat be, akik jegyet váltanak egy múzeumba.
Éppen ettől válik igazán emberközelivé.
Hatvanegy év múltán is ismerős a jelenet
2026-ban, hatvanegy évvel a fénykép elkészítése után az egri vár továbbra is a város egyik legfontosabb történelmi és kulturális helyszíne.
A látogatók ma már egészen más körülmények között ismerkedhetnek meg az 1552-es várvédelem történetével, a középkori püspöki központ emlékeivel és a múzeum gyűjteményeivel.
A várban múzeumpedagógiai foglalkozások, történelmi programok és különböző kiállítások segítik a múlt megismerését.
Az alapvető élmény azonban nem változott.
Az emberek ma is azért érkeznek ide, hogy megismerjék Eger történetét, bejárják a várat, és közelebb kerüljenek ahhoz a múlthoz, amely évszázadok óta meghatározza a város arculatát.
Bakó Ferenc fényképe pedig arra emlékeztet, hogy a történelem nemcsak a várfalakban, a régészeti leletekben és a múzeumi vitrinekben él tovább.
Ott van az egykori látogatók mozdulataiban, a várakozó gyermekek arcában, a régi épületek között vezető ösvényekben és egy apró, mára eltűnt jegyárusító bódé emlékében is.
Mert Eger múltját nemcsak a nagy történelmi események, hanem az ilyen egyszerű, hétköznapi pillanatok is őrzik.
Források
Minden, ami Eger – Gyerekkorunk az egri várban
Minden, ami Eger – Az egri Buttler-ház, a „Különös házasság” emléke
Minden, ami Eger – Egri vár nyolc éve – mennyit változott 2018 óta Eger történelmi jelképe?
Minden, ami Eger – Eger, a város, ahol mindig van mit felfedezni
Dobó István Vármúzeum – Jegyváltás a múzeumban, Bakó Ferenc, 1965 (DIV459766)
Dobó István Vármúzeum – Az igazgatósági épület homlokzata, 1965
Magyar Múzeumok – A sárospataki és Heves megyei múzeumszervező: Bakó Ferenc (1917–1998)
Magyar Múzeumok – Múzeum a várban, vártörténet a múzeumban
Dobó István Vármúzeum – Az intézmény története
Dobó István Vármúzeum – Géniusz, múzeumi ismertető
Borítókép: Jegyváltás a múzeumban, Eger, 1965. Fekete-fehér negatív és pozitív nagyítás. Alkotó/készítő: Bakó Ferenc. Katalógusrekord: DIV459766, Dobó István Vármúzeum online gyűjteménye.