A Bükk nyugati oldalán két szomszédos település kínál különösen változatos kirándulási lehetőségeket az őszi hónapokban. Bélapátfalva középkori apátsága, a Bél-kő sziklás hegyoldala, Szilvásvárad erdei kisvasútja és a Szalajka-völgy természeti értékei akár egyetlen hétvége alatt is felfedezhetők. A táj szépsége mellett évszázados történetek, ipartörténeti emlékek és különleges földtani képződmények várják azokat, akik Eger környékén keresnek tartalmas úti célt.
Az országos sajtó figyelmét is felkeltette a két Heves megyei település. A Bors 2026. október 23-án megjelent turisztikai összeállítása Bélapátfalvát és Szilvásváradot ajánlja az őszi kirándulások kedvelőinek. A térség azonban jóval több érdekességet tartogat annál, mint amit egy hagyományos látnivalólista bemutathat.
Bélapátfalva – középkori örökség a Bél-kő lábánál
Bélapátfalva egyik legjelentősebb műemléke a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt ciszterci apátsági templom. Az apátságot 1232-ben II. Kilit egri püspök alapította a Bél nemzetség támogatásával.
A templom Magyarország egyetlen, lényegében épségben fennmaradt középkori ciszterci apátsági temploma. Építészete a román és a korai gótikus stílus jellegzetességeit őrzi.
A középkori szerzetesek életében a vallásgyakorlás mellett a földművelés, a kézművesség és a gazdálkodás is meghatározó szerepet játszott. Az apátság ezért nemcsak egyháztörténeti emlék, hanem a környék középkori gazdaságának egyik fontos tanúja is.
A műemlék az elmúlt években jelentős felújításon esett át. A helyreállítás a természetjárókat is érintette, hiszen az Országos Kéktúra útvonala egy ideig elkerülte az épület környezetét.
2026 júliusában azonban ismét az apátságon keresztül vezették a kéktúra érintett szakaszát. Így a Szarvaskő és Putnok közötti útvonalon haladó turisták újra közvetlenül találkozhatnak a középkori műemlékkel.
A Bél-kő – ahol a természet és az ipartörténet találkozik
Bélapátfalva fölött emelkedik a 815 méter magas Bél-kő, amely a Bükk egyik legismertebb hegycsúcsa.
A hegy különleges formáját nem kizárólag természetes folyamatok alakították ki. A hosszú évtizedeken át tartó mészkőbányászat jelentősen megváltoztatta a hegy arculatát.
A Bél-kő mészköve a bélapátfalvai cementgyártás fontos alapanyagát adta. A bányászat következtében kialakult hatalmas sziklafalak ma a táj meghatározó elemei.
A cementgyártás története szorosan összekapcsolódik Bélapátfalva fejlődésével. Az ipari tevékenység munkahelyeket teremtett, befolyásolta a település gazdaságát, és hosszú időre meghatározta a környék életét.
A bányászat megszűnésével a Bél-kő egykori ipari területeinek egy része természetvédelmi és turisztikai jelentőséget kapott.
Az apátság közeléből induló Bél-kő tanösvény körülbelül hat kilométer hosszú, és hét ismertetőállomással mutatja be a környék természeti értékeit.
A hegytető közeléből különösen tiszta időben messzire ellátni. A panoráma egyik legérdekesebb eleme maga a kibányászott hegyoldal, amely jól szemlélteti, milyen jelentős mértékben képes az emberi tevékenység átalakítani a természetes felszínt.
A kijelölt turistaútvonalakat érdemes követni, a meredek bányafalak peremét pedig biztonságos távolságból szemlélni.
A Lak-völgyi-tó – pihenőhely a hegyek között
Bélapátfalva másik ismert kirándulóhelye a Lak-völgyi-tó.
A mesterséges tó a Bél-kő közelében, erdős környezetben található. Partja kellemes pihenőhely, ahonnan a környező hegyek és az erdők látványa tárul a látogatók elé.
Ősszel különösen változatos a környék: a lombhullató fák sárga, barna és vörös árnyalatai jól érvényesülnek a mészkőhegyek háttere előtt.
A tó környéke azok számára is megfelelő kirándulási célpont lehet, akik nem szeretnének hosszabb hegyi túrára indulni.
A Bél-kő meghódítása és az apátság megtekintése mellett itt érdemes időt hagyni egy rövidebb sétára is.
Szilvásvárad – a Szalajka-völgy természeti értékei
Bélapátfalvától néhány kilométerre található Szilvásvárad, amelynek legismertebb turisztikai célpontja a Szalajka-völgy.
A völgy népszerűségét elsősorban könnyen megközelíthető látnivalóinak, erdei környezetének és a kisvasútnak köszönheti.
A Szalajka-völgyben egymást követik a természeti és turisztikai érdekességek. A kirándulók megismerhetik a pisztrángos tavakat, a Szikla-forrást, a Fátyol-vízesést és a Gloriett-tisztást.
A terület földtani szempontból is jelentős, hiszen a Bükk karsztos vízrendszerének több jellegzetessége itt közvetlenül megfigyelhető.
A Fátyol-vízesés – a mésztufa különleges formája
A Szalajka-völgy legismertebb természeti képződménye a Fátyol-vízesés.
A vízesés 17 mésztufalépcsőből álló rendszere a patak vizéből kiváló mészanyag felhalmozódásával alakult ki.
A lépcsőkön lefolyó víz jellegzetes, fátyolszerű megjelenése adta a vízesés nevét.
A víz mennyisége azonban nem állandó. A csapadékviszonyok és a karsztvízrendszer aktuális állapota jelentősen befolyásolja, mennyi víz érkezik a mésztufagátakhoz.
Ezért a Fátyol-vízesés látványa évszakonként, sőt egy-egy szárazabb időszakban is jelentősen eltérhet a megszokottól.
A képződmény érzékeny természeti érték. A mésztufalépcsőkre nem szabad felmászni, mert a sérülékeny felszín könnyen károsodhat.
A szilvásváradi kisvasút – egykori tehervonatok nyomában
A Szalajka-völgy egyik legnépszerűbb programja az erdei kisvasutazás.
A mai turisztikai vasút története szorosan összefügg a Bükk erdőgazdálkodásával.
A 20. század elején a térségben kiterjedt keskeny nyomtávú vasúthálózat alakult ki, amelynek elsődleges feladata a kitermelt faanyag és más nyersanyagok szállítása volt.
A Szalajka-völgyből egykor a Bükk-fennsík irányába is vezettek erdei vasúti pályák.
A hegyvidéki terep komoly műszaki kihívásokat jelentett. A jelentős szintkülönbségek leküzdésére még siklópályát is alkalmaztak.
A régi hálózat nagy része később megszűnt, de egyes töltések, bevágások és egykori nyomvonalak ma is felismerhetők az erdőben.
A Szalajka-völgyi kisvasút fennmaradásában meghatározó szerepet játszott a turizmus fejlődése.
A Fatelep állomástól a Gloriett-tisztásig vezető, közel öt kilométeres útvonal ma elsősorban kirándulókat szállít.
Az erdei vasút így egyszerre közlekedéstörténeti emlék és népszerű turisztikai szolgáltatás.
Istállós-kői-barlang – őskori emberek nyomai a Bükkben
A Gloriett-tisztás közeléből meredek turistaút vezet az Istállós-kői-barlanghoz.
A barlang Magyarország egyik jelentős őskőkori régészeti lelőhelye.
A feltárások során többek között kő- és csonteszközök, valamint jégkorszaki állatok maradványai kerültek elő.
A leletek fontos információkat szolgáltattak a Bükk területén egykor élt emberek életéről és környezetéről.
A barlang megközelítése a völgy kényelmes sétaútjához képest jóval nagyobb fizikai erőfeszítést igényel. A meredek, köves ösvény különösen nedves őszi időben lehet csúszós.
Ezért a felkereséséhez megfelelő túracipő ajánlott.
A Millenniumi-kilátó és a Szilvásvárad fölötti panoráma
Szilvásvárad másik ismert látnivalója a település fölött emelkedő Millenniumi-kilátó.
A kilátó a Kalapat-tetőn található, ahonnan a Bükk nyugati vonulatai és a környező települések is megfigyelhetők.
A magaslat különösen azok számára érdekes, akik a Szalajka-völgy mellett a hegység tágabb környezetét is szeretnék megismerni.
A kilátóhoz vezető kirándulás önálló programként is megtervezhető.
Ősszel a lombszíneződés és a változó fényviszonyok miatt a panoráma különösen változatos lehet.
Két település, amelyet a vasút története is összeköt
Bélapátfalva és Szilvásvárad közös múltjának fontos része az Eger–Putnok vasútvonal.
A vasút építésének megszervezése 1906-ban kezdődött, a vonalat pedig 1908. november 12-én adták át.
Az új összeköttetés a Bükk nyugati oldalán fekvő települések gazdasági fejlődését is segítette.
A vasút nemcsak az utasforgalom szempontjából volt jelentős. A térség erdőgazdálkodása, bányászata és ipara számára is fontos szállítási lehetőséget biztosított.
Bélapátfalván a cementgyártás, Szilvásváradon pedig az erdei vasutak kapcsolódtak szorosan a nagyvasúti közlekedéshez.
A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti összeállítása egy 1908 novemberében megjelent újságcikket is bemutatott.
A Budapesti Hírlap korabeli tudósítója, dr. Polgár Iván végigutazta az új vasútvonalat, és részletesen ismertette annak gazdasági és turisztikai jelentőségét.
A beszámoló különösen érdekes, mert már több mint száz évvel ezelőtt felismerte a Bükk természeti adottságaiban rejlő idegenforgalmi lehetőségeket.
Hogyan érdemes megszervezni egy őszi kirándulást?
A két település látnivalói akár egyetlen nap alatt is felkereshetők, de a hosszabb túrákat érdemes külön alkalomra tervezni.
Bélapátfalván célszerű az apátságnál kezdeni a kirándulást. Innen a Bél-kő tanösvénye felé lehet továbbindulni, majd a Lak-völgyi-tó környékén folytatni a programot.
Szilvásváradon a Szalajka-völgy kényelmesebb útvonalai családi kiránduláshoz is megfelelőek. A kisvasút igénybevételével a völgy felső része könnyebben megközelíthető.
A Fátyol-vízesés, a Szikla-forrás és a Gloriett-tisztás felkeresése után a gyakorlottabb túrázók az Istállós-kői-barlang irányába is továbbmehetnek.
A Bél-kő és a Szalajka-völgy alapos bejárására azonban célszerű két külön napot szánni.
Az őszi időszakban különösen fontos a korai sötétedés figyelembevétele. A hegyi útvonalakon a nedves avar, a köves talaj és a gyorsan változó időjárás miatt fokozott óvatosság szükséges.
A kisvasút menetrendjét, a kilátó és az apátság látogathatóságát indulás előtt ajánlott ellenőrizni.
A Bükk nyugati oldalának két különböző arca
Bélapátfalva és Szilvásvárad egymástól eltérő történeti és természeti értékeket képvisel.
Bélapátfalván a középkori ciszterci örökség, a mészkőbányászat emlékei és a Bél-kő különleges felszíne kerül előtérbe.
Szilvásváradon a karsztforrások, a mésztufaképződmények, az erdei vasút és az őskori régészeti lelőhelyek teszik változatossá a kirándulást.
A két település közelsége lehetővé teszi, hogy az érdeklődők egyetlen kirándulás során több évszázad történetével és a Bükk eltérő természeti arculataival is találkozzanak.
A környék felfedezéséhez pedig nem feltétlenül kell hosszú utazást tervezni. Egerből könnyen elérhető mindkét település, így az őszi hétvégék egyik kézenfekvő úti célját jelentik Heves megyében.
Források
Minden, ami Eger – Újra az apátságon át vezet az Országos Kéktúra
Minden, ami Eger – Vonattal Eger és Szilvásvárad között – a kis piros története
Minden, ami Eger – Hogyan adtak nevet az egerek Bélapátfalvának?
Bors – Lélegzetelállító panoráma és erdei csend – Kihagyhatatlan őszi bakancslistás helyek a Bükkben
Borítókép: A bélapátfalvai ciszterci apátsági templom madártávlatból. Képkocka a megadott YouTube-videóból.