Százharminc évvel ezelőtt, 1896-ban XIII. Leó pápa engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya külön ünnepét. A magyar katolikus egyház október 8-án emlékezik meg Szűz Máriáról, Magyarország égi pártfogójáról. Az ünnep története azonban jóval régebbre, Szent István király koráig vezethető vissza. Egerben és Heves megyében számos templom, műalkotás és évszázados vallási hagyomány őrzi a Mária-tisztelet emlékeit. Közülük is kiemelkedik Kovács Mihály különleges festménye, amely a magyar történelem és a keresztény hit kapcsolatát örökítette meg.
Szent István országfelajánlásától a Magyarok Nagyasszonya
ünnepéig
A magyar kereszténység egyik legfontosabb
hagyománya Szent István király országfelajánlásához kapcsolódik. Az első magyar
uralkodó 1038-ban, élete végéhez közeledve Szűz Mária oltalmába ajánlotta
országát és népét.
A történetet Hartvik püspök Szent Istvánról
írt legendája őrizte meg. A hagyomány szerint a király, miután elveszítette
fiát, Imre herceget, és nem maradt közvetlen örököse, a Boldogságos Szűz
Máriára bízta az ország jövőjét.
A felajánlás évszázadokon keresztül a
magyar keresztény államiság egyik meghatározó jelképe maradt. Ebből a
hagyományból alakult ki a Magyarok Nagyasszonya, latinul Patrona Hungariae
tisztelete.
A középkor folyamán a Mária-tisztelet
tovább erősödött. Szent László király uralkodása idején különösen nagy
jelentőséget kapott, és a későbbi századokban is meghatározó része maradt a
magyar vallási életnek.
A török hódoltságot követően I. Lipót
király is megismételte Magyarország Szűz Máriának történő felajánlását. A
Mária-tisztelet így nemcsak az egyházi ünnepekben, hanem a magyar történelem
fontos fordulópontjain is megjelent.
1896 – százharminc éve kapott külön ünnepet Magyarok
Nagyasszonya
A honfoglalás ezredik évfordulójának
esztendejében, 1896-ban Vaszary Kolos bíboros, esztergomi érsek
kezdeményezésére XIII. Leó pápa engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya külön
ünnepét.
A döntés nem egy új vallási hagyomány
megszületését jelentette, hanem egy évszázadok óta élő tisztelet hivatalos
egyházi elismerését.
Az ünnepet kezdetben október második
vasárnapján tartották. Később X. Piusz pápa rendelkezése nyomán október 8-ra
került, majd további változtatásokat követően 1984-től ismét ezen a napon
ünneplik.
Az 1896-os esztendő különleges időszak volt
Magyarország történetében. A millennium alkalmából országszerte ünnepségeket,
megemlékezéseket és rendezvényeket tartottak. A magyar államiság ezeréves
történetére való visszatekintés mellett a keresztény hagyományok is kiemelt
figyelmet kaptak.
A Magyarok Nagyasszonya ünnepének
engedélyezése ebbe a történelmi környezetbe illeszkedett. Az 1896-os döntés
130. évfordulója 2026-ban különösen jó alkalmat kínál arra, hogy felidézzük a
Mária-tisztelet egri és Heves megyei emlékeit.
Eger különleges művészeti öröksége – Kovács Mihály
festménye
A Magyarok Nagyasszonya tiszteletének egyik
figyelemre méltó egri vonatkozása Kovács Mihály festőművész alkotása, amely
1854 és 1858 között készült.
A Sub tuum praesidium, magyarul Oltalmad
alá futunk című festmény Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázolja, körülöttük
a magyar történelem és a kereszténység kiemelkedő személyiségeivel.
A kompozíció két hagyományos ábrázolási
módot kapcsol össze. Egyrészt a magyar szentek társaságában megjelenő Szűz
Mária alakját, másrészt Szent István király országfelajánlásának történetét.
A festményen Szent István mellett Szent
Imre, Szent László, Szent Adalbert és Árpád-házi Boldog Margit is megjelenik. A
történelmi személyiségek között Pázmány Péter, Kapisztrán Szent János és
Hunyadi János alakja is felismerhető.
Az alkotás különlegessége, hogy a vallási
és történelmi személyiségek együtt jelennek meg Szűz Mária oltalma alatt. A
művész ezzel a magyar történelem, a kereszténység és a nemzeti összetartozás
kapcsolatát kívánta érzékeltetni.
A festmény keletkezésének időszaka sem
mellékes. Az 1848–49-es szabadságharc leverését követő években a magyar
történelmi múlt művészeti megjelenítése különleges jelentőséget kapott.
Az Egri Főegyházmegye ismertetése szerint a
festmény gondolati hátterének megismerésében fontos szerepet játszik Kovács
Mihály és Tárkányi Béla érseki titkár, költő és egyházi író levelezése.
Tárkányi Béla Eger egyházi és kulturális
életének jelentős alakja volt. Költői és műfordítói munkássága mellett az
egyházi művészet iránt is érdeklődött.
A festmény azért is különleges, mert
évtizedekkel megelőzte a Magyarok Nagyasszonya ünnepének 1896-os hivatalos
engedélyezését. Kovács Mihály alkotása így nemcsak egy vallási témájú festmény,
hanem a 19. századi magyar történelmi gondolkodás és az egri egyházi művészet
értékes emléke is.
Az egri bazilika és a város évszázados Mária-tisztelete
Eger vallási örökségének egyik legfontosabb
épülete a főszékesegyház, amely Pyrker János László érsek kezdeményezésére,
Hild József tervei alapján épült 1831 és 1837 között.
A klasszicista épület Magyarország egyik
legjelentősebb temploma. Hivatalos titulusa Szent Mihály- és Szent
János-főszékesegyház.
Bár a bazilikát nem közvetlenül Magyarok
Nagyasszonya tiszteletére szentelték, a Mária-tisztelet az egri egyházi életben
is fontos szerepet töltött be.
A főszékesegyház Mária-kápolnájának
freskóit Szoldatits Ferenc festőművész 1882-ben fejezte be. A kápolna díszítése
a 19. századi magyar egyházi festészet értékes emléke.
A bazilika építése és művészeti kialakítása
egy olyan korszakhoz kapcsolódik, amikor Eger már érseki központként működött.
Az egri püspökség 1804-ben emelkedett érseki rangra, és a város vallási
jelentősége ezzel tovább növekedett.
A Mária-tisztelet ugyanakkor nem kizárólag
a főszékesegyházhoz kapcsolódott. Eger más templomaiban, kápolnáiban és vallási
közösségeiben is évszázados hagyományai alakultak ki.
A Servita templom – Eger egyik legfontosabb
Mária-kegyhelye
Eger vallási életében különleges szerepet
tölt be a Servita templom, amely a Fájdalmas Szűzanya tiszteletének egyik
jelentős helyszíne.
A szervita szerzetesek 1689-ben, néhány
évvel Eger török uralom alóli felszabadulása után telepedtek le a városban.
A rend lelkiségének középpontjában Szűz
Mária fájdalmainak tisztelete állt. A templom kegyszobra a halott Krisztust
ölében tartó Máriát ábrázolja.
A Pietà-ábrázolás a keresztény művészet
egyik legismertebb témája, amely Jézus kereszthalálának és édesanyja
fájdalmának emlékét őrzi.
Az egri Servita templom idővel jelentős
búcsújáróhellyé vált. Nemcsak a városból, hanem a környező településekről is
érkeztek hívek, hogy részt vegyenek az ünnepi szertartásokon.
A Servita búcsú napjainkban is Eger vallási
hagyományainak része. A szeptemberi ünnephez szentmisék, közös imádságok és
körmenetek kapcsolódnak.
Fontos ugyanakkor különbséget tenni a
Fájdalmas Szűzanya és a Magyarok Nagyasszonya ünnepe között. A két tiszteleti
forma nem azonos, de mindkettő a magyar katolikus Mária-tisztelet gazdag
hagyományvilágához tartozik.
Bélapátfalva és Egerszalók – a Mária-tisztelet Heves
megyei emlékei
A Mária-tisztelet története Eger határain
túl is számos értékes emléket hagyott maga után.
A bélapátfalvai ciszterci apátság 1232-ben
történt alapítása a térség középkori egyháztörténetének egyik legfontosabb
eseménye.
Az apátsági templom Nagyboldogasszony
tiszteletére épült. A Bél-kő lábánál álló épület Magyarország egyik
legértékesebb fennmaradt középkori temploma.
A templom története azt bizonyítja, hogy
Szűz Mária tisztelete már a tatárjárást megelőző időszakban meghatározó
szerepet játszott a térség vallási életében.
Egerszalók szintén fontos helyet foglal el
a Heves megyei Mária-tisztelet történetében.
A település kegytemploma és a Fájdalmas
Anya-kegykép évszázadok óta vonzza a híveket. A búcsújáró hagyomány a helyi
közösség vallási életének meghatározó része.
A két helyszín más-más korszak és vallási
hagyomány emlékét őrzi, mégis közös bennük, hogy Szűz Mária tisztelete
évszázadokon keresztül fennmaradt.
Kevésbé ismert egri emlékek az egyházi gyűjteményekben
A templomok mellett az Egri Főegyházmegye
egyházi gyűjteményeiben is számos olyan műtárgy található, amely a
Mária-tisztelet történetéhez kapcsolódik.
Ezek közé tartozik egy 15. századi gótikus
kehely, amelyet később barokk zománcképekkel díszítettek.
Az egyik ábrázoláson a Passaui Segítő Szűz
Mária látható, öt női szent társaságában.
A műtárgy különlegessége, hogy a középkori
ötvösművészet és a barokk vallásosság elemei egyetlen tárgyon találkoznak.
Az ilyen emlékek arról tanúskodnak, hogy a
Mária-tisztelet nemcsak a nagy templomok oltárképein jelent meg, hanem a
liturgikus tárgyakon, kelyheken, miseruhákon és más egyházi műalkotásokon is.
Az egri egyházi gyűjtemények ezért
különösen fontos szerepet játszanak a város vallási és művészeti múltjának
megőrzésében.
Magyarok Nagyasszonya tisztelete napjainkban
Október 8-a ma is a magyar katolikus egyház
egyik sajátos ünnepe.
A Magyarok Nagyasszonya ábrázolásain
gyakran megjelenik a Szent Korona, az országalma és a jogar. Ezek a jelképek a
magyar államiság és a Mária-tisztelet történelmi kapcsolatára utalnak.
A hagyomány az országhatárokon túl is jelen
van. II. János Pál pápa 1980. október 8-án a római Szent Péter-bazilika
altemplomában Magyarok Nagyasszonya-kápolnát szentelt fel.
Az Egri Főegyházmegye területén a tisztelet
a vallási közösségek életében is tovább él.
Az egyházmegye korábban arról is beszámolt,
hogy az encsi Szent László Katolikus Általános Iskolában gyermekek, szülők és
nagyszülők közösen imádkoztak Magyarok Nagyasszonya ünnepén.
Az ilyen események azt mutatják, hogy a
hagyomány nem kizárólag történelmi emlék, hanem napjaink vallási életének is
része.
Százharminc év, amely mögött csaknem ezeréves hagyomány
áll
A Magyarok Nagyasszonya ünnepének 130.
évfordulója jó alkalom arra, hogy ismét figyelmet fordítsunk Eger és Heves
megye vallási örökségére.
A város évszázados püspöki és érseki
múltja, a bazilika művészeti értékei, a Servita templom búcsújáró hagyománya, a
bélapátfalvai apátság és az egerszalóki kegyhely mind hozzájárulnak a térség
gazdag egyháztörténetéhez.
Kovács Mihály különleges festménye pedig
azt is megmutatja, hogyan találkozott a 19. század művészetében a magyar
történelem, a keresztény hit és a nemzeti önazonosság.
Az alkotás jóval az 1896-os
ünnepengedélyezés előtt megszületett, mégis pontosan azt a történelmi és
vallási gondolatot jeleníti meg, amely Magyarok Nagyasszonya tiszteletének
középpontjában áll.
Október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén
ezért nemcsak egy 130 éves egyházi évfordulóra emlékezhetünk, hanem arra az
évszázados hagyományra is, amelynek emlékei ma is ott vannak Eger templomaiban,
műalkotásaiban és a Heves megyei közösségek életében.
Források
Minden, ami Eger – Eger mint érsekségi központ
Egri Főegyházmegye – Kovács Mihály festménye
Egri Főegyházmegye – A hónap műtárgya: szeptember
Egri Főegyházmegye – A hónap műtárgya: 2019. március
Egri Főegyházmegye – Generációk imája
Magyar
Katolikus Egyház – Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya
Magyar Katolikus Lexikon – Magyarok Nagyasszonya
Borítókép: Kovács Mihály – Sub tuum
praesidium (Oltalmad alá futunk), 1854–1858. Forrás: Egri Főegyházmegye.