Eger belvárosában néha elég néhány száz métert sétálni ahhoz, hogy évszázadokat utazzunk vissza az időben. A Dobó tér, az Eger-patak hídjai, a Kis Dobó tér és a vár felé vezető Dobó István utca olyan történeteket őriznek, amelyek mellett nap mint nap elsétálunk – sokszor anélkül, hogy tudnánk, mi minden történt ugyanazon a helyen.
Most tegyünk egy képzeletbeli sétát Eger történelmi szívében. Nemcsak azt nézzük meg, mit látunk ma, hanem azt is, mi állt itt száz, kétszáz vagy akár több száz évvel ezelőtt.
Fotó: Mata József
Induljunk a Dobó térről
A mai Dobó István tér Eger legismertebb köztere, de korántsem mindig viselte a várkapitány nevét.
A tér évszázadokon keresztül a város kereskedelmi és közösségi életének egyik központja volt. Korai elnevezései között a Piac tér szerepel, az 1720-as évektől pedig már a „váras piacza” megnevezéssel is találkozhatunk. Régi latin és német térképeken Forum, Theatrum vagy Pyaach formában is feltűnik.
Később az itt álló városházáról Városház térnek nevezték, majd a 19. század második felében fokozatosan meghonosodott a Dobó tér elnevezés. A tér története során a Kossuth Lajos tér nevet is viselte.
Ma szinte elképzelhetetlen Eger nélküle.
A tér központjában 1907 óta áll Stróbl Alajos Dobó Istvánt ábrázoló szobra. A várkapitány alakja mögött a magasba emelkedő Minorita templom tornyai adják Eger egyik legismertebb városképét.
A Minorita templom – a tér barokk óriása
A Páduai Szent Antal tiszteletére emelt Minorita templom a 18. századi Eger egyik legjelentősebb barokk alkotása.
A templom építése 1758-ban kezdődött, felszentelésére 1771-ben került sor, miközben az építési és belső díszítési munkák még ezt követően is folytatódtak.
Aki ma a Dobó téren áll, tulajdonképpen Eger 18. századi újjászületésének egyik leglátványosabb eredményét látja maga előtt.
A török uralom után újjáépülő város ekkor kapta meg azt a barokk karakterét, amely ma is Eger egyik legfontosabb ismertetőjegye.
Volt idő, amikor egészen más híd vezetett át a patakon
A mai városképből már hiányzik a Dobó tér egyik legkülönlegesebb egykori építménye.
1731-ben Giovanni Battista Carlone tervei alapján kőhidat emeltek az Eger-patak fölé. A barokk hidat szobrok díszítették, így nem egyszerű közlekedési építmény, hanem a városkép meghatározó eleme lehetett.
Sorsát az 1878-as nagy egri árvíz pecsételte meg.
- augusztus 31-én a megáradt Eger-patak rettenetes pusztítást végzett a városban. Házak omlottak össze, utcák kerültek víz alá, emberek vesztették életüket, és a hidak is súlyosan megsérültek.
A Dobó téri régi kőhíd olyan állapotba került, hogy végül 1881-ben lebontották.
Ma, amikor átsétálunk a patakon, nehéz elképzelni, hogy ugyanitt egy egészen más Eger látványa fogadta az egykori városlakókat.
Kapcsolódó cikkünk:
Az egri nagy árvíz pusztítása – A Dobó téri Minorita híd tragédiája
Az Eger-patak túloldalán: a Kis Dobó tér
Néhány lépés, és máris megváltozik a belváros hangulata.
A Dobó tér nyüzsgésétől az Eger-patak túloldalán fekvő Kis Dobó tér jóval intimebb, kisebb városi teret alkot.
Érdekesség, hogy a patak túloldalát történetileg is a Dobó térhez kapcsolták, innen eredhetett a ma közismert Kis Dobó tér elnevezés.
Innen különösen szépen érvényesül az egri vár látványa.
A tér egyben átmenet is: mögöttünk a barokk város, előttünk pedig már a várhegy és Eger sokkal régebbi történelme rajzolódik ki.
Kapcsolódó cikkünk:
Az egri vár lábánál bújik meg a város egyik leghangulatosabb tere
Egy apró utca elképesztően sok névvel
Ha teszünk egy kis kitérőt, elérjük a Dr. Hibay Károly utcát.
Ma egy hangulatos belvárosi utcácskának látjuk, története azonban jóval összetettebb.
Korábban Szűk utcának, Özvegyek utcájának, Vidám utcának, Újvilág utcának, majd Zsidó-köznek, illetve Zsidótemplom-köznek is nevezték.
Az elnevezések mögött Eger társadalomtörténetének különböző korszakai rejtőznek.
A környéken rác kereskedők éltek és üzletek működtek, később pedig az egri zsidóság egyik fontos központjává vált.
A terület történetének legsötétebb fejezete 1944-hez kapcsolódik. A Hibay Károly, Fazola Henrik és Dobó utca által határolt területen alakították ki az egri gettó egyik részét.
Így ez a néhány méter hosszú utca egyszerre őriz kereskedelmi, vallási, várostörténeti és tragikus történelmi emlékeket.
Kapcsolódó cikkünk:
Dr. Hibay Károly utca, egy időben Vidám utcának is hívták
Innen már a vár felé vezet az út
Visszatérve a fő útvonalra elérjük a Dobó István utcát.
Ma üzletek, éttermek és vendéglátóhelyek között sétálhatunk, miközben előttünk egyre nagyobbnak tűnnek az egri vár falai.
Az utca azonban jóval idősebb annál, mint amit mai megjelenése alapján gondolnánk.
A török korszak végén Török utcának nevezték. A 18. században Váralja utcaként szerepelt, később pedig a Német utca név terjedt el.
Ez utóbbi elnevezés nem véletlen.
A török kiűzése után újjáépülő Egerbe német iparosok és kereskedők is érkeztek, közülük többen ezen a környéken telepedtek le.
Egyetlen utca különböző nevei így szinte kronológiai sorrendben mesélik el a város történetét:
Török utca → Váralja utca → Német utca → Dobó István utca.
Régi házak között járunk
A Dobó utcában több olyan épület található, amelynek története évszázadokra vezethető vissza.
A Dobó utca 1. szám alatti Utl–Keresztény-házhoz például régi hagyomány kapcsolódik. A ma ismert adatok szerint az emeletes lakóház 1772-ben épült, és történetéhez több egykori egri mesterember neve is kötődik.
Ez azért különösen érdekes, mert a Dobó utca nem csupán a várhoz vezető turistaút volt.
Lakóhely, kereskedelmi útvonal és az egri kézművesek világának egyik színtere is lehetett.
Kapcsolódó cikkünk:
Dobó István utca a vár alatt
És egyszer csak előttünk áll a vár
A Dobó utca végén megérkezünk a vár bejáratához.
Itt már teljesen megváltozik a történelmi lépték.
A barokk Egerből visszaérkezünk a középkorba és a 16. századba.
Az egri vár természetesen elsősorban az 1552-es ostromról ismert. Dobó István és a várvédők ellenállása a magyar történelem egyik legismertebb eseményévé vált, amelynek emléke Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye révén generációk számára vált személyes történetté.
A vár azonban sokkal több 1552 emlékénél.
Ezen a területen állt Eger középkori egyházi központja is. A középkori székesegyház maradványai ma is láthatók a várban, emlékeztetve arra, hogy Eger már jóval a török háborúk előtt jelentős püspöki központ volt.
Egy rövid séta – közel ezer év története
Ha most visszanézünk arra az útra, amelyet megtettünk, különös dologra figyelhetünk fel.
Gyalog mindössze néhány perc.
Történelmileg azonban évszázadokat utaztunk.
Láttuk a középkori vár világát, a török korszak emlékeit, a 18. századi barokk újjászületést, a kereskedők és kézművesek utcáit, az 1878-as árvíz nyomait, a 20. század tragédiáinak egyik helyszínét és a mai turistavárost.
Talán éppen ezért különleges Eger belvárosa.
Nem kell múzeumba belépnünk ahhoz, hogy történelemmel találkozzunk.
Maga a város a kiállítás.
A házak homlokzatai, az utcák vonala, a patak, a hidak helye és még az utcanevek változásai is mesélnek.
Legközelebb, amikor a Dobó térről felsétálunk a várhoz, ezért érdemes egy kicsit lassabban menni.
Mert Egerben néha éppen az a legérdekesebb, ami mellett már százszor elsétáltunk.
Kapcsolódó cikkeink – Minden, ami Eger
- Dobó István utca a vár alatt
- Az egri nagy árvíz pusztítása – A Dobó téri Minorita híd tragédiája
- Az egri vár lábánál bújik meg a város egyik leghangulatosabb tere
- Dr. Hibay Károly utca, egy időben Vidám utcának is hívták
- Milyen is volt Eger pár évtizede
- Épületek, utcák és terek a múltból
- Az elfeledett egri Erzsébet híd története – amikor Eger hidat nevezett el a királynéról