1942. október 10-én, 84 évvel ezelőtt hunyt el Hunyady Sándor író, novellista és drámaíró, a magyar irodalom egyik különleges tehetsége. Édesapja az Egerben született Bródy Sándor volt, akinek neve máig összeforrt a város irodalmi örökségével. Apa és fia kapcsolata azonban korántsem volt egyszerű: szeretet, rajongás, csalódások és művészi versengés kísérte közös történetüket. Hunyady végül bebizonyította, hogy nem csupán egy híres író gyermeke, hanem önálló, jelentős alkotó is.
Egy egri születésű író különös családja
Bródy Sándor 1863. július 23-án született Egerben. Gyermekkorát a városban töltötte, és bár később az ország irodalmi életének egyik meghatározó alakjává vált, szülővárosának emlékei egész életében elkísérték.
A 19. század végének magyar irodalmában Bródy új hangot képviselt. A társadalmi különbségeket, a szegénységet, az emberi szenvedélyeket és az erkölcsi ellentmondásokat olyan közvetlenséggel ábrázolta, amely sokszor meghökkentette kortársait.
Magánélete legalább annyira mozgalmas volt, mint irodalmi pályája. Szenvedélyes természetű, társaságkedvelő emberként számos szerelmi kapcsolat fűződött a nevéhez. Öt fia született, akik közül többen maguk is az irodalom és a művészet világában keresték boldogulásukat.
Legidősebb fia, Hunyady Sándor különleges helyet foglalt el ebben a családban.
A fiú, aki édesanyja nevét viselte
Hunyady Sándor 1890. augusztus 15-én született Kolozsváron. Édesanyja Hunyady Margit, a kor ismert színésznője volt, akivel Bródy Sándor erdélyi tartózkodása idején került kapcsolatba.
A gyermek szülei nem kötöttek házasságot. Sándor édesanyja vezetéknevét kapta, keresztnevét pedig apja után viselte.
Gyermekkorának első éveit elsősorban édesanyja és anyai családja körében töltötte. A színház, a művészet és a polgári társasági élet már egészen fiatalon természetes közegévé vált.
Apját azonban sokáig alig ismerte.
Bródy Sándor csak évekkel később jelent meg igazán fia életében. Hunyady visszaemlékezése szerint az első találkozás meghatározó élmény volt számára. A híres író különös megjelenése, lendületes beszédmodora és személyiségének varázsa azonnal lenyűgözte.
A fiú hamarosan rajongani kezdett apjáért.
Ez a rajongás azonban később fájdalmas csalódások forrásává is vált.
Egy apa, akit egyszerre lehetett szeretni és nehezen elviselni
Bródy Sándor nem volt hagyományos értelemben vett családapa.
Gyermekeit szerette, de életmódja, munkája és kiszámíthatatlan természete miatt a velük való kapcsolata gyakran ellentmondásosan alakult.
Hunyady Sándor számára apja egyszerre jelentette a csodált írót, a társasági élet középpontjában álló különleges embert és azt a szülőt, akinek figyelméért időnként meg kellett küzdenie.
Édesanyja 1906-ban bekövetkezett halála után a fiatal Hunyady még szorosabban kapcsolódott apja világához.
Megismerte a fővárosi szerkesztőségek, kávéházak, színházak és irodalmi társaságok életét. Bródy révén olyan közegbe került, ahol a magyar irodalom ismert alakjai mindennapos vendégek voltak.
A kapcsolat azonban nem maradt felhőtlen.
Az apa olykor szeretettel fordult fiához, máskor távolságtartóan, szigorúan vagy bántóan viselkedett vele. A fiatal Hunyady érzékenyen reagált ezekre a változásokra.
Később súlyos lelki válságon ment keresztül, és öngyilkosságot kísérelt meg. A történet életrajzának egyik legtragikusabb epizódja lett.
Az apa és fia közötti érzelmi ellentmondások egész életére hatással voltak, és későbbi írásaiban is visszaköszöntek.
Nem akart egyszerűen a második Bródy Sándor lenni
Hunyady Sándor számára az írói pálya egyszerre jelentett természetes örökséget és komoly kihívást.
Egy országosan ismert, nagy tekintélyű író fiaként nehéz volt elkerülnie az összehasonlítást.
Ráadásul édesapja nemcsak népszerű szerző, hanem a modern magyar próza egyik jelentős megújítója is volt.
Hunyady azonban nem kívánta egyszerűen utánozni.
Megőrizte édesanyjától kapott nevét, és fokozatosan kialakította saját írói világát. Míg Bródy prózáját gyakran a szenvedélyes hangvétel, a társadalmi indulat és a nyers realizmus jellemezte, addig fia írásaiban a finom megfigyelések, az emberi gyengeségek iránti megértés és a visszafogott humor kerültek előtérbe.
Hunyady különösen érzékenyen ábrázolta azokat az embereket, akik kívülről magabiztosnak látszottak, belül azonban bizonytalanságokkal, félelmekkel és csalódásokkal küzdöttek.
Sokszor hétköznapi helyzetekből bontakoztatta ki történeteit.
Írói ereje éppen abban rejlett, hogy a látszólag jelentéktelen események mögött is felismerte az emberi sorsok drámáját.
Kolozsvártól a magyar színházakig
Hunyady irodalmi pályája szorosan összekapcsolódott Kolozsvárral.
Újságíróként dolgozott, riportokat, tárcákat és novellákat írt. Kapcsolatba került az erdélyi magyar irodalmi élet meghatározó szereplőivel, köztük Kuncz Aladárral is.
Az 1920-as években fokozatosan ismert szerzővé vált.
Első jelentős sikerei közé tartozott a Feketeszárú cseresznye című színmű, amelyet 1930-ban mutattak be, és amely országos elismerést hozott számára.
Ezt további színházi sikerek követték.
A Bakaruhában, a Lovagias ügy, A három sárkány és a Bors István olyan művek voltak, amelyek révén Hunyady a két világháború közötti magyar színjátszás egyik népszerű szerzőjévé vált.
Különösen szoros kapcsolat fűzte a Vígszínházhoz.
Darabjai mellett novellái és regényei is jelentős olvasóközönséget szereztek számára.
Ekkorra már nem csupán Bródy Sándor fiaként emlegették, hanem saját jogán is elismert íróként.
A Családi album – amikor az író a saját múltjához fordult
Hunyady Sándor egyik legszemélyesebb műve az 1934-ben megjelent Családi album.
A könyv különleges helyet foglal el életművében, mert az apa és fia közötti bonyolult viszonyt irodalmi formában dolgozza fel.
A történetben egy fiú és híres író apja kapcsolatának alakulása bontakozik ki.
A szeretet, a csodálat, a kiszolgáltatottság és a csalódás egyszerre van jelen.
A mű nem egyszerű életrajzi beszámoló. Hunyady saját tapasztalataiból építkezve teremtett irodalmi alkotást, amelyben a családi emlékek általános emberi kérdésekké válnak.
Milyen érzés egy híres ember gyermekének lenni?
Lehet-e valakit feltétel nélkül szeretni, ha közben újra és újra csalódást okoz?
Hogyan találhatja meg egy fiú a saját útját, ha apja személyisége szinte mindent beárnyékol?
Ezek a kérdések Hunyady életében személyes jelentőséggel bírtak.
A Családi album ezért nemcsak egy író családtörténete, hanem egy különleges apa-fiú kapcsolat irodalmi emlékműve is.
Az egri Bródy Sándor öröksége a következő nemzedékben
Hunyady Sándor személyes életútja elsősorban Kolozsvárhoz és Budapesthez kapcsolódott. Egerhez nem saját születése vagy alkotói működése kötötte, hanem édesapja és a Bródy család története.
Ez azonban fontos irodalomtörténeti kapcsolat.
Bródy Sándor Egerből indult el azon az úton, amely a modern magyar irodalom meghatározó alakjává tette. Fia már egy másik nemzedék képviselőjeként folytatta ezt az örökséget.
A két író munkássága között különösen érdekes párhuzam fedezhető fel.
Mindketten érzékenyen figyelték a társadalmi különbségeket, az emberi szenvedélyeket és a kiszolgáltatottságot. Mindketten vonzódtak a színház világához, és mindketten újságíróként is jelentős munkát végeztek.
Mégis másként írtak.
Bródy gyakran szenvedélyesen, erőteljes társadalomkritikával közelített szereplőihez. Hunyady inkább a lélektani részletekre, a hétköznapi emberi helyzetek finom ellentmondásaira összpontosított.
Az egri születésű apa és a kolozsvári születésű fiú így két különböző irodalmi korszakot is összekapcsol.
Egy családi hagyaték különleges utazása
A Bródy család történetének egyik legérdekesebb fejezete az irodalmi hagyaték sorsa.
Bródy Sándor 1924-ben bekövetkezett halála után kéziratai, levelei és személyes dokumentumai a család gondozásába kerültek.
Hunyady Sándor szintén megőrizte édesanyja, Hunyady Margit írásos emlékeit.
Amikor Hunyady 1942-ben meghalt, saját hagyatékának egy része is a Bródy családhoz került.
A dokumentumok később egészen különleges utat jártak be.
1948-ban Bródy János családjával az Egyesült Államokba emigrált, és magával vitte a családi iratokat is.
A kéziratok, levelek és fényképek hosszú évtizedeken keresztül külföldön maradtak.
A családi gyűjtemény végül az irodalmi örökség megőrzésének és hazatérésének történetévé vált. A Bródy család dokumentumai új kutatási lehetőségeket nyitottak, és hozzájárultak ahhoz, hogy az író személyes életét, családi kapcsolatait és Hunyady Sándorhoz fűződő viszonyát árnyaltabban ismerhessük meg.
Különösen figyelemre méltó, hogy a család történetét nem csupán a megjelent könyvek, hanem a megőrzött magánlevelek és kéziratok is tovább mesélik.
Az egri irodalmi emlékezet része
Egerben Bródy Sándor neve ma is meghatározó része a város kulturális életének.
A Bródy Sándor Könyvtár névadójaként naponta jelen van az egri olvasók életében. Nevét utca is őrzi, irodalmi munkássága pedig a város helytörténetének fontos fejezete.
A könyvtárhoz kötődő Agria irodalmi folyóirat 2023-as, Bródy születésének 160. évfordulójához kapcsolódó összeállítása külön figyelmet szentelt az író gyermekeinek.
Az „Öt fiam van” című írás Hunyady Sándor történetét is bemutatta, érzékeltetve, mennyire összetett és különleges családi háttérből bontakozott ki az ifjabb író pályája.
Ez a kapcsolat arra is emlékeztet, hogy egy város irodalmi öröksége nem ér véget híres szülötteinek életével.
Tovább élhet gyermekeik munkásságában, a családi emlékekben, az irodalmi hagyatékokban és azokban a történetekben, amelyek újabb nemzedékek számára teszik megismerhetővé a múltat.
Hunyady Sándor életműve ezért az egri Bródy-emlékezet egyik figyelemre méltó, bár kevésbé ismert fejezete.
Egy író, akit a filmvászon is megőrzött
Hunyady Sándor művei nemcsak könyvekben és színházi előadásokban éltek tovább.
Több alkotásából filmfeldolgozás készült.
A Lovagias ügy és a Bors István már a két világháború közötti magyar filmgyártásban is megjelent.
Különösen ismertté vált a Bakaruhában című történet, amelyből 1957-ben Fehér Imre rendezésében készült film, Bara Margit és Darvas Iván főszereplésével.
A történet a társadalmi különbségek, a szerelem és az emberi önbecsülés kérdéseit járja körül.
Hunyady novellájából született az Egy erkölcsös éjszaka című, 1977-ben bemutatott film is, amelyet Makk Károly rendezett.
Ezek az alkotások hozzájárultak ahhoz, hogy Hunyady történetei az író halála után évtizedekkel is új közönséghez jussanak el.
Nyolcvannégy éve ért véget egy különleges élet
Hunyady Sándor 1942 októberében, mindössze 52 éves korában hunyt el Budapesten. Halálának napját a források eltérően közlik: az Országos Széchényi Könyvtár október 10-ét, a Nemzeti Örökség Intézete október 12-ét jelöli meg.
Élete során számos nehézséggel, személyes válsággal és betegséggel kellett megküzdenie, mégis gazdag irodalmi életművet hagyott maga után.
Halálakor már ismert és elismert szerző volt.
Apja, Bródy Sándor tizennyolc évvel korábban, 1924-ben távozott az élők sorából.
Kettejük története így nemcsak egy híres irodalmi család múltja, hanem két különböző alkotói személyiség találkozása is.
A fiú, aki gyermekkorában rajongva figyelte apját, végül saját hangján szólalt meg a magyar irodalomban.
Nem kellett Bródy Sándorrá válnia ahhoz, hogy jelentős író legyen.
Hunyady Sándor maradt.
És talán éppen ez volt életének egyik legfontosabb eredménye.
Eger számára pedig különösen értékes ez a történet: az innen induló Bródy Sándor irodalmi öröksége fiában is tovább élt, de már egy új nemzedék önálló hangján.
Források
Minden, ami Eger – Bródy Sándor, a naturalista mesélő úriember
Minden, ami Eger – Korábbi egri irodalomtörténeti írások
AGRIA – Bródy Sándor születésének 160. évfordulója, „Öt fiam van”
Országos Széchényi Könyvtár – Hunyady Sándor élete és munkássága
Litera – Egertől Egerig: Bródy Sándor hazatért
Nemzeti Örökség Intézete – Hunyady Sándor
Hangosfilm – Hunyady Sándor filmográfiája
Borítókép: Hunyady Sándor 1935-ben. Ismeretlen fényképész felvétele. Forrás: A Tízéves Magyar Rádió – Emlékalbum (1925–1935).