Nem érkezik elég eső – Heves megyében is egyre súlyosabb következményekkel jár a történelmi aszály

<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtMwutsB02nVshacpNJDSVRhMt8bm8RTgAmaNIo7Yy_rJEwjq3EUMUOccvdA3ymeTeDNhTaR5Yt17VEOgE-Ctr8p5HxKPWqOl5JDCNtT1uVYmWc_djRl9LrCbN4EJ0FTCUQzHnxA6LnMXuw0992CfeSkx94D7UUNuf_cop9LL2BAFBpOfWTbdmUaeX8QrV/s1200/5d4ba3d51c2b4e0aae0f208571b173ea.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="800" data-original-width="1200" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtMwutsB02nVshacpNJDSVRhMt8bm8RTgAmaNIo7Yy_rJEwjq3EUMUOccvdA3ymeTeDNhTaR5Yt17VEOgE-Ctr8p5HxKPWqOl5JDCNtT1uVYmWc_djRl9LrCbN4EJ0FTCUQzHnxA6LnMXuw0992CfeSkx94D7UUNuf_cop9LL2BAFBpOfWTbdmUaeX8QrV/w640-h426/5d4ba3d51c2b4e0aae0f208571b173ea.jpg" width="640"></a></div><p></p><p><strong>Magyarországon 2026 nyara az elmúlt 125 év legszárazabb időszakának bizonyult, és az ősz sem hozta meg a régóta várt, tartós csapadékot. Heves megyében a Tisza-tó visszahúzódó vize, a kiszáradó termőföldek és a mezőgazdaság nehézségei egyaránt jelzik, milyen súlyos helyzet alakult ki. Az időjárási előrejelzések szerint érkezhet ugyan eső, de a hónapok óta felhalmozódott vízhiány megszüntetéséhez ennél jóval többre lenne szükség.<span></span></strong></p>

Nem érkezik elég eső – Heves megyében is egyre súlyosabb következményekkel jár a történelmi aszály

Magyarországon 2026 nyara az elmúlt 125 év legszárazabb időszakának bizonyult, és az ősz sem hozta meg a régóta várt, tartós csapadékot. Hev...

Bővebben »

Darvak ezrei az őszi égbolton – a természet csodálatos vándorlása egyre több veszélyt rejt

<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAyVjdLEZcHDISbhDP3eFNYgEQjCt4flihkyNs9gKWStSn8nm2ea___DVYY11EqQ18hQJ_svR5zCMzZfAH8S-0JO4aeuGapmHyXStcbEw0d0ePBC14k-EowxUMwOey2ViOTRyXBXUKPs9Cibo8L7i0ne53_I0cU4WPHzr4Fu7RAAPyaTW-36T4BNVvZhik/s2048/842282166_4566013553676131_1485349201296433388_n.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1152" data-original-width="2048" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAyVjdLEZcHDISbhDP3eFNYgEQjCt4flihkyNs9gKWStSn8nm2ea___DVYY11EqQ18hQJ_svR5zCMzZfAH8S-0JO4aeuGapmHyXStcbEw0d0ePBC14k-EowxUMwOey2ViOTRyXBXUKPs9Cibo8L7i0ne53_I0cU4WPHzr4Fu7RAAPyaTW-36T4BNVvZhik/w640-h360/842282166_4566013553676131_1485349201296433388_n.jpg" width="640"></a></div><div><p data-pm-slice="1 1 []"><strong>Októberben ismét madarak tízezrei népesítik be a Hortobágy égboltját, miközben a Tisza-tó és Heves megye vizes élőhelyei is fontos szerepet töltenek be az őszi madárvonulásban. A darvak látványos gyülekezése minden évben különleges természeti élmény, ám a 2026-os ősz egy komoly problémára is ráirányítja a figyelmet: az aszály, a vízhiány és az élőhelyek átalakulása egyre nagyobb kihívás elé állítja a vonuló madarakat. Október 10-én, a költöző madarak világnapján különösen időszerű feltenni a kérdést: meddig őrizhetjük meg ezt a csodálatos természeti jelenséget?<span></span></strong></p></div>

Darvak ezrei az őszi égbolton – a természet csodálatos vándorlása egyre több veszélyt rejt

Októberben ismét madarak tízezrei népesítik be a Hortobágy égboltját, miközben a Tisza-tó és Heves megye vizes élőhelyei is fontos szerepet ...

Bővebben »

Séta az Érsekkert rácsos kapujától – ahol Eger múltja és az ősz szépsége találkozik

<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicinYIRzqz4zJntQLIRQWi5UmV8YyuDuTCBhQL05c8obcxu6oSwVHO5C1aj5eoyj4NuLXCzf22ZkxWXOGionPeiYi0f1X8RIv2NQTjfJHZkvaoEdqH7NdcRyTBYaMaY6k2wj2LAdghA6hpuQCblJaFTd5DexRJvVTxI3KCwD77u0VU4uakO5eKvgT5lNa_/s5963/DSC02339.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3975" data-original-width="5963" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicinYIRzqz4zJntQLIRQWi5UmV8YyuDuTCBhQL05c8obcxu6oSwVHO5C1aj5eoyj4NuLXCzf22ZkxWXOGionPeiYi0f1X8RIv2NQTjfJHZkvaoEdqH7NdcRyTBYaMaY6k2wj2LAdghA6hpuQCblJaFTd5DexRJvVTxI3KCwD77u0VU4uakO5eKvgT5lNa_/w640-h426/DSC02339.jpg" width="640"></a></div><p>Eger egyik legszebb és legkedveltebb zöldterülete az Érsekkert, amely minden évszakban más arcát mutatja. Ősszel azonban különösen varázslatos: a hatalmas fák lombjai aranysárgára, rozsdabarnára és vörösre színeződnek, a sétányokat lehullott levelek borítják, a napsugarak pedig különleges fényekkel töltik meg a parkot. A Klapka György utca felől érkezve már a díszes kovácsoltvas kapu is arra emlékeztet, hogy itt nem csupán egy városi parkba, hanem Eger történelmének egyik különleges helyszínére lépünk be.<span></span></p>

Séta az Érsekkert rácsos kapujától – ahol Eger múltja és az ősz szépsége találkozik

Eger egyik legszebb és legkedveltebb zöldterülete az Érsekkert, amely minden évszakban más arcát mutatja. Ősszel azonban különösen varázslat...

Bővebben »

A szabadságharc utolsó áldozatai – Eger és Heves megye a megtorlás éveiben

<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhg-qlpttJLzXLoD5QW9ny87qe5shvkL151NjFGMyLxPYTt_9QzVCV2DA-ROySGNeYlUCw9kpAUyStZ-ZZzN7WlVp4LYNFTRXAP833AgTjLfWppWN02Eq6v7I-TkG3iVVEEVlb66s1Qfx3ifaLR9hDgYJW3b9eM9eDlrg_chf4-SAp-vUHAqYNmhqyJtw_g/s1672/93b34c18-9885-460f-a66b-d8ddf2de7080.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="941" data-original-width="1672" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhg-qlpttJLzXLoD5QW9ny87qe5shvkL151NjFGMyLxPYTt_9QzVCV2DA-ROySGNeYlUCw9kpAUyStZ-ZZzN7WlVp4LYNFTRXAP833AgTjLfWppWN02Eq6v7I-TkG3iVVEEVlb66s1Qfx3ifaLR9hDgYJW3b9eM9eDlrg_chf4-SAp-vUHAqYNmhqyJtw_g/w640-h360/93b34c18-9885-460f-a66b-d8ddf2de7080.png" width="640"></a></div><p>1849 augusztusában a világosi fegyverletétellel összeomlott a magyar szabadságharc katonai ellenállásának fő ereje. A harcok lezárása azonban nem jelentette a szenvedések végét. A császári hatóságok megkezdték azok felkutatását és felelősségre vonását, akik katonaként, politikusként, hivatalnokként vagy akár egyházi személyként támogatták a magyar függetlenség ügyét.<span></span></p>

A szabadságharc utolsó áldozatai – Eger és Heves megye a megtorlás éveiben

1849 augusztusában a világosi fegyverletétellel összeomlott a magyar szabadságharc katonai ellenállásának fő ereje. A harcok lezárása azonba...

Bővebben »

Heves megye olimpikonjai – Eger, ahol generációk óta születnek úszóbajnokok

<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5kecvhvIKJSGeKK5u07C65CIzuAcPkqCrCKTyv7k9oLl87e2nvv6bSMhBn_-avC1F_KuN-fDpqB7VaCEZ-YK-zCD6llt3k5GXvxSOahl9aARUFi5Ktzv-XVrE4lKbyX0t1yy2nM2R13kiFhFWU1PiRchIuGQPwxaynanjxtUDiOJ2SIyavMDOok5WyPM9/s3008/P1350743.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1416" data-original-width="3008" height="302" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5kecvhvIKJSGeKK5u07C65CIzuAcPkqCrCKTyv7k9oLl87e2nvv6bSMhBn_-avC1F_KuN-fDpqB7VaCEZ-YK-zCD6llt3k5GXvxSOahl9aARUFi5Ktzv-XVrE4lKbyX0t1yy2nM2R13kiFhFWU1PiRchIuGQPwxaynanjxtUDiOJ2SIyavMDOok5WyPM9/w640-h302/P1350743.jpg" width="640"></a></div><p></p><p><em>1964. október 10-én, éppen 62 évvel ezelőtt kezdődött a tokiói nyári olimpia. A XVIII. nyári játékok nemcsak a magyar sport történetében jelentettek fontos állomást, hanem Eger számára is különleges emlékeket őriznek. A város úszói és vízilabdázói ekkor már évtizedek óta a nemzetközi élvonalhoz tartoztak, és az egri úszósport hagyománya napjainkban is tovább él. A tokiói szereplés azonban csak egy fejezete annak a gazdag sporttörténetnek, amelyben az egri uszodák, a legendás edzők és a kivételes tehetségű versenyzők generációi játszottak meghatározó szerepet.<span></span></em></p>

Heves megye olimpikonjai – Eger, ahol generációk óta születnek úszóbajnokok

1964. október 10-én, éppen 62 évvel ezelőtt kezdődött a tokiói nyári olimpia. A XVIII. nyári játékok nemcsak a magyar sport történetében jel...

Bővebben »

Amikor Egerben a muzsika közösséget teremtett – elfeledett hangversenyek, zenekarok és zenetanárok

<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilwPKT-hPgTIfjn1v_icDCPazK-9fm3Y984nt9DFO8T8n4A6QeYYQ3wJDsiP4tv28rBf6lfxQy759fKloW_fwODttq5hjA6UxeAI1Mg32jgpSgetC8ASwieDUuucR2_9yjW2_aD4vjK-0oRSbnkI3tPLU8z2CcehP1nJxyak0WaQYfXzYyY_62u8l5qP87/s2856/DSC02156.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1768" data-original-width="2856" height="396" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilwPKT-hPgTIfjn1v_icDCPazK-9fm3Y984nt9DFO8T8n4A6QeYYQ3wJDsiP4tv28rBf6lfxQy759fKloW_fwODttq5hjA6UxeAI1Mg32jgpSgetC8ASwieDUuucR2_9yjW2_aD4vjK-0oRSbnkI3tPLU8z2CcehP1nJxyak0WaQYfXzYyY_62u8l5qP87/w640-h396/DSC02156.jpg" width="640"></a></div><p></p><p><em>2000. október 10-én, 26 évvel ezelőtt hunyt el Farkas Ferenc, a magyar zeneszerzés egyik kiemelkedő alakja, akinek nevét 1998 óta viseli az egri zeneiskola. Halálának évfordulója alkalmat ad arra, hogy felidézzük Eger gazdag zenei múltját, a régi hangversenyeket, az egykor ismert muzsikusokat, a város zenekarait és azokat a tanárokat, akik nemzedékekkel szerettették meg a zenét. Mert Eger történetéhez nemcsak a vár, a templomok és a régi utcák tartoznak hozzá, hanem azok a dallamok is, amelyek egykor megtöltötték a hangversenytermeket, az iskolákat és a polgári otthonokat.<span></span></em></p>

Amikor Egerben a muzsika közösséget teremtett – elfeledett hangversenyek, zenekarok és zenetanárok

2000. október 10-én, 26 évvel ezelőtt hunyt el Farkas Ferenc, a magyar zeneszerzés egyik kiemelkedő alakja, akinek nevét 1998 óta viseli az ...

Bővebben »

A magyar turizmus jövője Heves megyében is formálódik – lehetőségek és kihívások

<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOkiwOXMliLbgSnRTYzhSJEjKC31pvYF17Ox1QHq0d3f7VffQHl4fARi0UB227bmVEW-8w-n5CG5Wt9h3ov9cKAfMjckHoJzuVUvuCcnGZrZBAtE_9Y-PsS8pGKP4m4jc9_AshSP56jDEG2nQlyvZNt823a6ain6GS4_MR-F2s2oqgZt7WRG-b7Wq-xwKi/s1160/843089642_2542862446214699_4033086227132945236_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="640" data-original-width="1160" height="354" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOkiwOXMliLbgSnRTYzhSJEjKC31pvYF17Ox1QHq0d3f7VffQHl4fARi0UB227bmVEW-8w-n5CG5Wt9h3ov9cKAfMjckHoJzuVUvuCcnGZrZBAtE_9Y-PsS8pGKP4m4jc9_AshSP56jDEG2nQlyvZNt823a6ain6GS4_MR-F2s2oqgZt7WRG-b7Wq-xwKi/w640-h354/843089642_2542862446214699_4033086227132945236_n.jpg" width="640"></a></div><p></p><p><strong>A magyar turizmus jövőjének alakításában egyre nagyobb szerepet kaphatnak a helyi szakemberek, a turisztikai vállalkozások és a térségi együttműködések. Az országos szakmai párbeszéd Eger és Heves megye számára is különösen fontos, hiszen a történelmi város, az Egri borvidék, a Bükk, a Mátra és a Tisza-tó olyan turisztikai kínálatot alkot, amelyre hosszú távon is lehet építeni. A lehetőségek mellett azonban a vendégforgalom változása, a szezonális ingadozások és a növekvő verseny is új feladatokat jelent.<span></span></strong></p>

A magyar turizmus jövője Heves megyében is formálódik – lehetőségek és kihívások

A magyar turizmus jövőjének alakításában egyre nagyobb szerepet kaphatnak a helyi szakemberek, a turisztikai vállalkozások és a térségi együ...

Bővebben »

Eger régi cukrászdái – amikor a süteményezés még társasági esemény volt

<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="background-color: white; border-collapse: collapse; border-spacing: 0px; border: 0px; color: #30363d; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-feature-settings: inherit; font-kerning: inherit; font-language-override: inherit; font-optical-sizing: inherit; font-size-adjust: inherit; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-alternates: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-emoji: inherit; font-variant-numeric: inherit; font-variant-position: inherit; font-variation-settings: inherit; line-height: inherit; margin-bottom: 8px !important; margin-left: auto; margin-right: auto; margin-top: 8px !important; overflow-wrap: break-word; padding: 4px; position: relative; vertical-align: baseline;"><tbody style="border: 0px; font: inherit; margin: 0px; overflow-wrap: break-word; padding: 0px; position: relative; vertical-align: baseline;"><tr style="border: 0px; font: inherit; margin: 0px; overflow-wrap: break-word; padding: 0px; position: relative; vertical-align: baseline;"><td style="border: 0px; font: inherit; margin: 0px; overflow-wrap: break-word; padding: 0px; position: relative; text-align: center; vertical-align: baseline;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvbybAIZXEDyibbH3DJApT3Da17QJPrkx7ZneS5I6k8H0yguq8t4r5DzvNTvWPQmDwdh3SoTfjxxCVGZRsD2RVTszcHXINvkR1kdQRnANI5x4sp_fo3X4aEGz9TUlQIGexgMhcsLpgB0pGg6R9M7w62RprXoDAeYRQrlwFIp98gpcf7q-vNM7eoQrxPiRj/s1344/Firefly_Gemini%20Flash_eg%C3%A9sz%C3%ADtsd%20ki%20a%20k%C3%A9pet%20312920.png" imageanchor="1" style="border: 0px; color: rgb(217, 130, 52) !important; font: inherit; margin: 0px auto; overflow-wrap: break-word; padding: 0px; position: relative; vertical-align: baseline;"><img border="0" data-original-height="768" data-original-width="1344" height="366" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvbybAIZXEDyibbH3DJApT3Da17QJPrkx7ZneS5I6k8H0yguq8t4r5DzvNTvWPQmDwdh3SoTfjxxCVGZRsD2RVTszcHXINvkR1kdQRnANI5x4sp_fo3X4aEGz9TUlQIGexgMhcsLpgB0pGg6R9M7w62RprXoDAeYRQrlwFIp98gpcf7q-vNM7eoQrxPiRj/w640-h366/Firefly_Gemini%20Flash_eg%C3%A9sz%C3%ADtsd%20ki%20a%20k%C3%A9pet%20312920.png" style="border-radius: 3px !important; border: 0px !important; display: block !important; font: inherit; height: auto !important; margin: 0px auto 20px !important; max-width: 100%; overflow-wrap: break-word; padding: 0px !important; position: relative; vertical-align: baseline;" width="640"></a></td></tr></tbody></table><em>102 éve, 1924. október 10-én hunyt el Dobos C. József, a magyar cukrászat egyik legjelentősebb alakja. Az évforduló alkalmat kínál arra, hogy felidézzük Eger régi cukrászdáinak történetét, a város híres cukrászmestereit, a fagylaltozás egykori hangulatát és azokat a találkozóhelyeket, amelyek generációk emlékezetében élnek tovább. A Sárvári cukrászdától a Doboson át az egykori Fagylaltkertig különleges történetek rajzolódnak ki: egy város mindennapjai, ahol egy szelet torta vagy egy adag fagylalt sokszor egy egész délután középpontjában állt.<span></span></em>

Eger régi cukrászdái – amikor a süteményezés még társasági esemény volt

102 éve, 1924. október 10-én hunyt el Dobos C. József, a magyar cukrászat egyik legjelentősebb alakja. Az évforduló alkalmat kínál arra, hog...

Bővebben »

Amikor Egerben is megszólaltak a munkások – gyárak, sztrájkok és küzdelmek a századfordulón

<div class="separator" style="background-color: white; border: 0px; clear: both; color: #30363d; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-feature-settings: inherit; font-kerning: inherit; font-language-override: inherit; font-optical-sizing: inherit; font-size-adjust: inherit; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-alternates: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-emoji: inherit; font-variant-numeric: inherit; font-variant-position: inherit; font-variation-settings: inherit; line-height: inherit; margin: 8px 0px; overflow-wrap: break-word; padding: 0px; position: relative; text-align: center; vertical-align: baseline;"><span style="color: #d98234; font-family: inherit;"><span style="border-radius: 3px; border: 0px; font-feature-settings: inherit; font-kerning: inherit; font-language-override: inherit; font-optical-sizing: inherit; font-size-adjust: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-variation-settings: inherit; font-weight: inherit; height: auto; line-height: inherit; margin: 0px; padding: 0px;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2_WsGo8XncN2RhUO31qYCo8p8qocB7hf21GR1k_Th_TCUumQw6tMpSwZg12Tb4OCus9tvreI7utHabR5hTnIevHw5KwhRbm-mgDAwi5FI-jz7vo7I9Ul5r9pwHImUjeH41UpiAeLMyvm_Hf4L7ogWi08V5tfXk1_5zP_iPiycXbH_9stdMCBfEYNLhi3f/s929/238777.jpg" style="border: 0px; color: #d98234; display: inline-block; font: inherit; margin-bottom: 0px !important; margin-left: 1em; margin-right: 1em; margin-top: 0px !important; margin: 0px 1em; overflow-wrap: break-word; padding: 0px; position: relative; vertical-align: baseline;"><img border="0" data-original-height="528" data-original-width="929" height="364" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2_WsGo8XncN2RhUO31qYCo8p8qocB7hf21GR1k_Th_TCUumQw6tMpSwZg12Tb4OCus9tvreI7utHabR5hTnIevHw5KwhRbm-mgDAwi5FI-jz7vo7I9Ul5r9pwHImUjeH41UpiAeLMyvm_Hf4L7ogWi08V5tfXk1_5zP_iPiycXbH_9stdMCBfEYNLhi3f/w640-h364/238777.jpg" style="border-radius: 3px; border: 0px; display: block; font: inherit; height: auto; margin: 0px; max-width: 100%; overflow-wrap: break-word; padding: 0px; position: relative; vertical-align: middle;" width="640" /></a></span></span></div><p><em>1907. október 10-én, 119 évvel ezelőtt zajlott le a magyar munkásmozgalom egyik jelentős megmozdulása, a „vörös csütörtök”. A választójogért szervezett országos politikai sztrájk idején Egerben is egyre erősebben jelentkeztek az iparosodás társadalmi következményei. A Lakatosárugyár, a gőzmalmok, a vasöntödék és az építkezéseken dolgozó munkások mindennapjai egy olyan korszakról mesélnek, amikor a modern ipar megjelenése új lehetőségeket, de súlyos megélhetési és társadalmi konfliktusokat is hozott.</em></p><h2>1907. október 10. – A nap, amikor a munkások választójogot követeltek</h2><p>A 20. század elején Magyarország gyors gazdasági és társadalmi változásokon ment keresztül. A gyáripar fejlődésével egyre többen dolgoztak bérmunkásként, miközben politikai jogaik rendkívül korlátozottak maradtak.</p><p>Az országgyűlési választásokon csak a lakosság viszonylag szűk része vehetett részt. A választójog vagyoni, adózási és egyéb feltételekhez kötődött, így a munkásság jelentős többsége nem rendelkezett politikai képviselettel.</p><ol data-spread="false" start="1907"><li><p>október 10-én a Magyarországi Szociáldemokrata Párt felhívására országos politikai munkabeszüntetést szerveztek. Budapesten hatalmas tömeg vonult az utcákra, hogy az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetését követelje.</p></li></ol><p>A történelmi esemény „vörös csütörtök” néven vonult be a magyar munkásmozgalom történetébe.</p><p>Bár a legnagyobb demonstrációk a fővárosban zajlottak, az ország vidéki városaiban is egyre erőteljesebben jelentkeztek a munkásság szervezkedési törekvései.</p><p>Eger különösen érdekes példája ennek az időszaknak. A város gazdaságát még mindig jelentős részben a szőlőművelés, a kereskedelem és a hagyományos kézműipar határozta meg, de már megjelentek azok az üzemek, amelyek munkások százainak biztosítottak megélhetést.</p><h2>Eger a századfordulón – a kézművesvárostól a gyáriparig</h2><p>A 19. század végén Eger gazdasági szerkezete fokozatosan átalakult.</p><p>A városban hosszú ideig a céhes hagyományokra épülő kisipar játszott meghatározó szerepet. Kovácsok, lakatosok, asztalosok, szabók, cipészek és más mesterek műhelyei működtek a belvárosban és a környező utcákban.</p><p>A vasút fejlődése, a gépesítés és az országos piacok bővülése azonban egyre nagyobb verseny elé állította a hagyományos mesterségeket.</p><p>Eger iparosodása nem volt olyan gyors, mint Miskolcé vagy Budapesté. A korlátozott tőkelehetőségek és a nagy ipari központokkal szembeni verseny nehezítették a nagyüzemek fejlődését.</p><p>Ennek ellenére a századfordulóra már több jelentős ipari vállalkozás működött a városban.</p><p>A Lakatosárugyár mellett vasöntödék, gőzmalmok, téglagyárak, nyomdák, faipari műhelyek és építőipari vállalkozások is részt vettek a helyi gazdaságban.</p><p>A modern gépek megjelenése nem csupán a termelést változtatta meg. Új munkarendet, új foglalkozásokat és új társadalmi kapcsolatokat is teremtett.</p><h2>Az Egri Lakatosárugyár – a város iparosodásának egyik úttörője</h2><p>Az egri gyáripar történetének egyik legfontosabb vállalkozása az 1891-ben alapított Első Magyar Lakatos- és Lemezárugyár volt.</p><p>A vállalkozás létrehozásában helyi iparosok, kereskedők és gazdasági szereplők vettek részt. Az alapítók között Braun Ármin, Fogl Ágoston, Gebhárt Sándorné és Rózsa Alajos neve is szerepelt.</p><p>A részvénytársaság alapító közgyűlését 1891. augusztus 19-én tartották, az induló alaptőke 250 ezer forint volt.</p><p>A gyár kezdetben elsősorban épület- és bútorvasalási termékeket készített. Ajtózárak, ablakvasalások, kilincsek, zsanérok és más fémszerelvények kerültek ki a műhelyekből.</p><p>A vállalkozás hamarosan korszerű gépekkel bővült.</p><p>Egy 1893-as korabeli ismertetés szerint a korábbi négy lóerős gőzmotort 12 lóerős gőzgépre cserélték. Új esztergapadot, gyalugépet, sajtókat, marógépeket és köszörűgépeket állítottak munkába.</p><p>Különösen figyelemre méltó, hogy a gyárban már az 1890-es évek elején villanyvilágítást alkalmaztak.</p><p>A korszerűsítések nyomán az üzem mintegy 160–180 munkást foglalkoztatott, ami jelentős létszámnak számított a korabeli Egerben.</p><p>A Lakatosárugyár nem csupán a helyi piacot szolgálta ki. Termékei az ország más részeibe, sőt külföldre is eljutottak.</p><p>A gyár történetével korábban már részletesen foglalkoztunk. Az üzem fejlődése jól bizonyítja, hogy Egerben a hagyományos kisipar mellett korszerű, gépesített termelésre is volt lehetőség.</p><h2>Az egri gőzmalom – amikor a gőzgép már a belvárosban dolgozott</h2><p>A századforduló ipari Egerének egyik legérdekesebb létesítménye a Tábornok-házzal szemben, az Eger-patak partján álló gőzmalom volt.</p><p>Ma már nehéz elképzelni, hogy a történelmi belváros ezen részén egykor jelentős ipari üzem működött.</p><p>A malom története Schwarcz István vállalkozó nevéhez kapcsolódik, aki a 19. században több ipari tevékenységbe is bekapcsolódott.</p><p>A gőzmalom alapításának pontos időpontjáról eltérő adatok maradtak fenn, de több helytörténeti feldolgozás 1859-et tekinti a vállalkozás indulási évének.</p><p>Az üzem kezdetben hat malomkővel működött, és mintegy ötven embernek biztosított munkát.</p><p>A fejlődés gyors volt. Egy 1864-es korabeli adat szerint a malmot már 13 járatúra bővítették, 1867-ben pedig újabb nagy teljesítményű gőzkazánt állítottak munkába.</p><p>A gőzmalom különlegessége abban rejlett, hogy a hagyományos vízimalmok világából vezetett át a modern gépesített termelés korszakába.</p><p>Az Eger-patak évszázadokon át malomkerekeket hajtott, a gőzgép azonban lehetővé tette, hogy az őrlés teljesítménye ne függjön közvetlenül a vízjárástól.</p><p>A feldolgozott gabona jelentős része a Tisza vidékéről érkezett, az elkészült liszt pedig a helyi és távolabbi piacokra került.</p><p>A malom nemcsak gazdasági, hanem várostörténeti szempontból is jelentős.</p><p>A Minden, ami Eger oldalán korábban külön cikkben mutattuk be az eltűnt egri gőzmalom történetét, valamint azokat a régi malmokat, amelyek egykor az Eger-patak mentén működtek.</p><p>A korabeli fényképek és képeslapok különösen értékesek, mert olyan ipari épületeket őriztek meg, amelyeknek ma már nyoma sincs a városképben.</p><h2>Vasöntödék, lakatosműhelyek és a fémipar fejlődése</h2><p>A századforduló Egerében a fémfeldolgozás nem korlátozódott a Lakatosárugyárra.</p><p>A városban működő vasöntödék, kovácsműhelyek és lakatosüzemek fontos szerepet játszottak az építőipar, a mezőgazdaság és a helyi gazdaság kiszolgálásában.</p><p>A Hering testvérek vasöntödéje már a 19. század végén működött, és a város ipari fejlődésének egyik kevésbé ismert szereplője volt.</p><p>Az öntödékben és fémipari műhelyekben készülő termékekre az építkezéseken, a gazdaságokban és a mindennapi életben egyaránt szükség volt.</p><p>A vasöntés különösen nehéz fizikai munkának számított.</p><p>A magas hőmérsékletű kemencék, az olvadt fém, a nehéz öntőformák és a gépek használata állandó figyelmet követelt.</p><p>A munkavédelem szabályozása és gyakorlata ekkor még messze elmaradt a mai követelményektől.</p><p>A századforduló iparosai és munkásai olyan körülmények között dolgoztak, amelyekben egy súlyos sérülés vagy tartós betegség az egész család megélhetését veszélyeztethette.</p><h2>Nemcsak a gyárakban – az egri építkezéseken is nőtt a feszültség</h2><p>A századfordulón Eger látványos építkezések színhelye volt.</p><p>Új középületek, iskolák, igazságügyi és közigazgatási intézmények épültek. A város fejlődése jelentős számú kőművest, ácsot, segédmunkást és más építőipari szakembert igényelt.</p><p>A növekvő munkaerőigény azonban nem feltétlenül járt együtt kedvezőbb munkakörülményekkel.</p><p>A városba a környező falvakból és távolabbi településekről is érkeztek munkát keresők. A szakképzetlen munkaerő túlkínálata miatt a vállalkozók gyakran alacsony béreket fizettek.</p><p>A helyzet különösen a képzett kőművesek körében okozott elégedetlenséget.</p><p>Már 1896-ban megjelentek az egri építőmunkások első szervezkedési törekvései. A szakmunkások azt kifogásolták, hogy egyes vállalkozók olcsóbban foglalkoztatott, megfelelő képzettséggel nem rendelkező munkásokat alkalmaznak helyettük.</p><p>A bérverseny és a bizonytalan foglalkoztatás egyre erősebb érdekvédelmi igényt teremtett.</p><h2>1907 – Egerben is megszerveződtek az építőmunkások</h2><p>A vörös csütörtök évében az egri munkásmozgalom már korántsem számított jelentéktelennek.</p><p>1906 áprilisában az Egri Keresztény Szociális Egyesületen belül mintegy hatvan taggal létrejött az építő- és famunkások szakosztálya.</p><p>A következő év elején a szervezet csatlakozott a Keresztény Szocialista Építőmunkások Országos Szakszervezetéhez.</p><p>Ezzel párhuzamosan a szociáldemokrata irányultságú munkásszervezetek is megjelentek a városban.</p><ol data-spread="false" start="1907"><li><p>július 16-án Benedek János vezetésével hivatalosan megalakult a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének egri csoportja.</p></li></ol><p>Ez fontos dátum Eger társadalomtörténetében.</p><p>A munkások immár nem csupán egyéni panaszaikkal fordulhattak munkaadóikhoz, hanem szervezett formában is képviselhették érdekeiket.</p><p>A két munkásszervezeti irányzat között ugyanakkor politikai és világnézeti különbségek is voltak.</p><p>A keresztényszocialista és a szociáldemokrata szervezetek eltérő elképzelésekkel rendelkeztek a munkáskérdés megoldásáról, miközben mindkettő a dolgozók körében igyekezett támogatást szerezni.</p><p>Az egri munkásság tehát nem alkotott egységes politikai közösséget.</p><p>A szervezkedések mégis azt mutatják, hogy a századfordulóra a munkavállalók érdekképviselete a város közéletének fontos kérdésévé vált.</p><h2>A „kutyaszövetség” és az egri munkakonfliktusok</h2><p>Az egri munkásmozgalom történetének egyik legérdekesebb, ma már szinte elfeledett fejezete az úgynevezett „kutyaszövetség” megjelenése.</p><p>A munkások szervezkedésére a munkaadók is válaszoltak.</p><p>1907-ben létrejött a Magyar Építőiparosok Szövetsége, amelynek hamarosan egri csoportja is megalakult.</p><p>A helyi szervezet meghatározó alakjai között Wind István építési vállalkozó és Koszorú Imre neve szerepelt.</p><p>A munkaadói érdekvédelmi szervezetet ellenfelei gúnyosan „kutyaszövetségnek” nevezték.</p><p>A konfliktusok hátterében a bérek, a munkafeltételek és a sztrájkok álltak.</p><p>A vállalkozók egy része a munkabeszüntetésekkel szemben más munkások alkalmazásával próbálta fenntartani az építkezések működését.</p><p>Különösen fontos szerepet játszottak ebben az Eger környéki falvakból érkező, mezőgazdasággal is foglalkozó építőmunkások.</p><p>Ők gyakran alacsonyabb bérért is vállaltak munkát, ami tovább növelte a feszültséget a szervezett városi szakmunkások és a munkaadók között.</p><p>Az egri építőipari konfliktusok történetét a Magyar Nemzeti Levéltár Heves megyei kutatásai részletesen feldolgozták. A fennmaradt iratokból kirajzolódik, hogy a századforduló Egerében a munkáskérdés már a városi gazdasági élet egyik meghatározó problémájává vált.</p><h2>Milyen lehetett egy egri munkáscsalád élete?</h2><p>A gyárak, malmok, műhelyek és építkezések története mögött családok százainak mindennapjai húzódtak meg.</p><p>A századforduló munkáscsaládjaiban a kereset nagy részét az élelmiszer, a lakhatás, a tüzelő és a ruházkodás emésztette fel.</p><p>A rendszeres fizetés előnyt jelentett a bizonytalan mezőgazdasági napszámhoz képest, de a munkanélküliség, a betegség vagy egy munkahelyi baleset súlyos megélhetési válságot idézhetett elő.</p><p>A gyári munkarend az egész család életét meghatározta.</p><p>A munkásoknak pontos időre kellett megjelenniük, a termelés ütemét pedig már nem a kézművesmesterek hagyományos munkarendje, hanem a gépek, a műszakok és a vállalati előírások szabályozták.</p><p>A munkások egy része a környező településekről érkezett Egerbe. Mások egyszerre kötődtek a mezőgazdasághoz és az iparhoz, így életükben a gyári vagy építőipari munka mellett a földművelés is szerepet kapott.</p><p>Ez a kettősség különösen jellemző volt az egri építőmunkások egy részére.</p><p>A családok számára nemcsak a magasabb bér, hanem a kiszámítható foglalkoztatás, a munkaidő és a szervezkedés lehetősége is egyre fontosabbá vált.</p><h2>A munkások városa – Eger kevésbé ismert arca</h2><p>Eger történelméről beszélve legtöbbször a várról, a püspöki és érseki örökségről, a templomokról vagy a szőlő- és borkultúráról esik szó.</p><p>Pedig a város múltjához ugyanúgy hozzátartoznak a gyárak, gőzmalmok, műhelyek, munkáscsaládok és ipari vállalkozások.</p><p>A Lakatosárugyár dolgozói, a gőzmalmok molnárai, a vasöntödék munkásai, az építkezések kőművesei és segédmunkásai egyaránt hozzájárultak a modern Eger kialakulásához.</p><p>Az általuk végzett munka nélkül nem fejlődhetett volna a helyi ipar, nem készülhettek volna el a korszak új középületei, és nem alakulhatott volna ki a város 20. századi gazdasági szerkezete.</p><p>A Lakatosárugyár örökségét ma is őrzi egy emlékhely.</p><p>2009-ben az Egri Városszépítő Egyesület kezdeményezésére a mai Dr. Agyagási Dezső park területén emlékoszlopot állítottak az egykori üzem tiszteletére.</p><p>A gyár későbbi története már a 20. század ipari átalakulásaihoz kapcsolódik, amikor az egri gépipar új termékekkel és technológiákkal folytatta működését.</p><p>A századfordulón megindult fejlődés így hosszú időre meghatározta a város gazdasági életét.</p><h2>Mit jelentett a vörös csütörtök az egri munkások számára?</h2><p>Az 1907. október 10-i országos megmozdulás legfontosabb követelése az általános, egyenlő és titkos választójog volt.</p><p>A választójog kiterjesztéséért folytatott küzdelem azonban szorosan összefüggött a munkások mindennapi problémáival.</p><p>A politikai képviselet hiánya megnehezítette, hogy a dolgozók érdekei megjelenjenek az ország törvényhozásában.</p><p>Az egri munkások számára is ismerősek voltak azok a kérdések, amelyek az országos mozgalmakat táplálták: az alacsony bérek, a hosszú munkaidő, a munkavégzés bizonytalansága és a szervezkedés akadályai.</p><p>Fontos ugyanakkor különbséget tenni az országos esemény és a helyi történések között. A rendelkezésre álló források egyértelműen igazolják az egri munkásszervezetek 1907-es működését, de önmagukban nem bizonyítják, hogy október 10-én Egerben is a budapestihez hasonló tömegtüntetés zajlott volna.</p><p>Az év helyi eseményei mégis jól mutatják, hogy Eger sem maradt kívül a korszak társadalmi változásain.</p><p>A munkások szervezkedése, a munkaadók ellenlépései és az iparosodás következményei ugyanannak az országos folyamatnak a helyi megnyilvánulásai voltak.</p><h2>Száztizenkilenc év távlatából</h2><p>1907 vörös csütörtöke ma már történelem, de az akkori munkások követelései jelentős szerepet játszottak a későbbi társadalmi és politikai változásokban.</p><p>Egerben a századforduló gyárainak és munkásszervezeteinek története különösen értékes része a helyi múltnak.</p><p>A Lakatosárugyár gépei, a gőzmalom hatalmas berendezései, a vasöntödék kemencéi és az építkezések állványzatai mögött emberek álltak, akik munkájukkal nemcsak saját családjuk megélhetését biztosították, hanem a város fejlődését is szolgálták.</p><p>A modern Eger történetét nem kizárólag a híres épületek, a neves személyiségek és a nagy történelmi események formálták.</p><p>Ugyanilyen fontos szerep jutott azoknak az egyszerű munkásoknak is, akiknek neve többnyire nem maradt fenn a történelemkönyvekben.</p><p><strong>A vörös csütörtök 119. évfordulója ezért jó alkalom arra, hogy Eger ipari múltjára, elfeledett munkásaira és a város társadalomtörténetének erre a kevésbé ismert fejezetére is emlékezzünk.</strong></p><h2>Források</h2><p><a href="https://mindenamieger.blogspot.com/2026/09/az-eltunt-egri-gozmalom-amikor-meg.html">Az eltűnt egri gőzmalom – amikor még nagyüzem állt az Eger-patak partján – Minden, ami Eger</a></p><p><a href="https://mindenamieger.blogspot.com/2026/09/amikor-meg-malmok-sorakoztak-az-eger.html">Amikor még malmok sorakoztak az Eger-patak mentén – tizenkilenc malmot hajtott a víz – Minden, ami Eger</a></p><p><a href="https://mindenamieger.blogspot.com/2026/09/amikor-meg-harangonto-kadar-es.html">Amikor még harangöntő, kádár és kallómester dolgozott Egerben – Minden, ami Eger</a></p><p><a href="https://bartokterpanzioeger.hu/egyeb/a-gyar-amely-egerbol-a-kozel-keletre-is-szallitott-a-lakatosarugyar-tortenete/">A gyár, amely Egerből a Közel-Keletre is szállított – a Lakatosárugyár története</a></p><p><a href="https://mnl.gov.hu/mnl/hml/hirek/a_kutyaszovetseg_es_az_1906_os_krimicsau_egerben">Magyar Nemzeti Levéltár – A „kutyaszövetség” és az 1906-os „krimicsau” Egerben</a></p><p><a href="https://egermemorial.hu/egri-utmutato/">Egri útmutató – Az egri ipar története</a></p><p><a href="https://hevesmemorial.hu/?page_id=778">Heves Memorial – Heves megye iparának fejlődése</a></p><p><a href="https://www.hirextra.hu/2007/10/08/szaz-eve-volt-a-voros-csutortok/">Hírextra – Száz éve volt a vörös csütörtök</a></p><div itemprop="articleBody" style="background-color: white; border: 0px; color: #30363d; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-feature-settings: inherit; font-kerning: inherit; font-language-override: inherit; font-optical-sizing: inherit; font-size-adjust: inherit; font-size: 16px; font-stretch: inherit; font-variant-alternates: inherit; font-variant-east-asian: inherit; font-variant-emoji: inherit; font-variant-numeric: inherit; font-variant-position: inherit; font-variation-settings: inherit; line-height: inherit; margin: 8px 0px 0px; overflow-wrap: break-word; padding: 0px; position: relative; vertical-align: baseline;"><p data-end="5742" data-start="5647" style="border: 0px; font: inherit; margin: 0px 0px 18px; overflow-wrap: break-word; padding: 0px; position: relative; vertical-align: baseline;"><strong data-end="899" data-start="761" style="border: 0px; font-family: inherit; font-feature-settings: inherit; font-kerning: inherit; font-language-override: inherit; font-optical-sizing: inherit; font-size-adjust: inherit; font-size: inherit; font-stretch: inherit; font-style: inherit; font-variant: inherit; font-variation-settings: inherit; font-weight: bold; line-height: inherit; margin: 0px; overflow-wrap: break-word; padding: 0px; position: relative; vertical-align: baseline;">Borítókép: Az egykori gőzmalom az Eger-patak mellett, a Tábornok-házzal szemben. Korabeli felvétel. Forrás: Egri Történeti Ismerettár.</strong></p></div>

Amikor Egerben is megszólaltak a munkások – gyárak, sztrájkok és küzdelmek a századfordulón

1907. október 10-én, 119 évvel ezelőtt zajlott le a magyar munkásmozgalom egyik jelentős megmozdulása, a „vörös csütörtök”. A választójogért...

Bővebben »

Kittenberger Kálmán születésének 145. évfordulója – A vadászat és természetkutatás múltja a Bükkben és a Mátrában

<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhD-cTrXjaIP8bWV9yUaw9rFQfcw5ckehHg7iSnoefZAt7E8qKF71Tlm2mETI6YjgQn41sCKnscRFHodO5oyJXrObI_mQeWiwaKvN79lvD_OOEhhW0h7pjFmZwRuebUMY-g0aPQETzClK2AhF6zIjLGk3omz-aLEK2oosPxGCqVVaVUMsGdiJ47zbjavnNe/s700/kittenberger_02_mti_bartal_ferenc.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="466" data-original-width="700" height="426" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhD-cTrXjaIP8bWV9yUaw9rFQfcw5ckehHg7iSnoefZAt7E8qKF71Tlm2mETI6YjgQn41sCKnscRFHodO5oyJXrObI_mQeWiwaKvN79lvD_OOEhhW0h7pjFmZwRuebUMY-g0aPQETzClK2AhF6zIjLGk3omz-aLEK2oosPxGCqVVaVUMsGdiJ47zbjavnNe/w640-h426/kittenberger_02_mti_bartal_ferenc.jpg" width="640"></a></div><p></p><p><strong>1881. október 10-én született Kittenberger Kálmán, a magyar vadászati irodalom és természetkutatás egyik legismertebb alakja. A 145 évvel ezelőtt született Afrika-kutató életútja alkalmat kínál arra, hogy felidézzük a Bükk és a Mátra vadászati hagyományait, az erdészet fejlődését és azt a különleges természeti örökséget, amely Heves megye erdőségeit ma is jellemzi. A vadászat, az erdőgazdálkodás és a természetvédelem története ugyanis szorosan összefonódik ezen a vidéken.<span></span></strong></p>

Kittenberger Kálmán születésének 145. évfordulója – A vadászat és természetkutatás múltja a Bükkben és a Mátrában

1881. október 10-én született Kittenberger Kálmán, a magyar vadászati irodalom és természetkutatás egyik legismertebb alakja. A 145 évvel ez...

Bővebben »

A honvédorvosoktól az egri kórházig – évszázadok a gyógyítás szolgálatában

<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhmX0NQJg0S-tKDobRm2jsIVZOBx4chM2bH5g_31KzJxBLPVsV7a2eZrKiXuHhTcSuJWKBIRjvGuoMQV8COYl2_W3U5ojkw09MZpvoNMd7mYPUswTh1Y2f2ritk82uUKgRI1Nhgc6apgGnswkteMs4tfxOTgRCuQ4zktNVXth_GUkiPINYb9efaPZ-4Vsy/s1200/0qbFW_uTOkCavvUhQM0z5AKjiCLIUy_8Jcj3KlmeRMDlWayw6OJO3hlARMB5QVhUxu77BXCOMEwIrdSlIiDzxouJUn_ZIZBbaIerMRGSOdRSBk7SIpIHWFhocVBkCbAD-wXSrfZeQkqj7VxvtpNwzK2jL5t536qpMOGwvf_pLsMlpAW-tZeKkw1QpnsGEKDa.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="630" data-original-width="1200" height="336" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhmX0NQJg0S-tKDobRm2jsIVZOBx4chM2bH5g_31KzJxBLPVsV7a2eZrKiXuHhTcSuJWKBIRjvGuoMQV8COYl2_W3U5ojkw09MZpvoNMd7mYPUswTh1Y2f2ritk82uUKgRI1Nhgc6apgGnswkteMs4tfxOTgRCuQ4zktNVXth_GUkiPINYb9efaPZ-4Vsy/w640-h336/0qbFW_uTOkCavvUhQM0z5AKjiCLIUy_8Jcj3KlmeRMDlWayw6OJO3hlARMB5QVhUxu77BXCOMEwIrdSlIiDzxouJUn_ZIZBbaIerMRGSOdRSBk7SIpIHWFhocVBkCbAD-wXSrfZeQkqj7VxvtpNwzK2jL5t536qpMOGwvf_pLsMlpAW-tZeKkw1QpnsGEKDa.jpg" width="640"></a></div><p></p><p><strong>217 éve, 1809. október 10-én született Flór Ferenc, az 1848–49-es szabadságharc honvéd-egészségügyi szolgálatának egyik legfontosabb megszervezője. Születésének évfordulója különleges alkalmat kínál arra, hogy felidézzük a magyar orvoslás történetének egyik meghatározó korszakát, és megvizsgáljuk, miként fejlődött a gyógyítás Egerben. A visszatekintés idén különösen aktuális: 2026. október 8-án volt háromszáz éve annak, hogy megszületett az egri irgalmasrendi kórház alapító okirata.<span></span></strong></p>

A honvédorvosoktól az egri kórházig – évszázadok a gyógyítás szolgálatában

217 éve, 1809. október 10-én született Flór Ferenc, az 1848–49-es szabadságharc honvéd-egészségügyi szolgálatának egyik legfontosabb megszer...

Bővebben »

Bródy Sándor fia, aki kilépett apja árnyékából – Hunyady Sándor különös élete

<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixX-OVzXcZJmFE1oFKyqPMLR78zvuxiqdD0lMgU6PehcURDx4f1RztGF4bovr7s3OfIl4J_VjuFApWYow9k52clfA87M-v8wTQbTt3DGw1LUhM5aj01qlPk8NyEY5d11nMGekC7W4F_zJEvOc3dJMp8KaPsg_eBADqFS4EirJWaUnXEyQXiuqZGXjAWZ9q/s1529/Sandor_Hunyady_-_Hungarian_Writer_-_The_ten-year-old_Hungarian_Radio_Album_1935.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="922" data-original-width="1529" height="386" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixX-OVzXcZJmFE1oFKyqPMLR78zvuxiqdD0lMgU6PehcURDx4f1RztGF4bovr7s3OfIl4J_VjuFApWYow9k52clfA87M-v8wTQbTt3DGw1LUhM5aj01qlPk8NyEY5d11nMGekC7W4F_zJEvOc3dJMp8KaPsg_eBADqFS4EirJWaUnXEyQXiuqZGXjAWZ9q/w640-h386/Sandor_Hunyady_-_Hungarian_Writer_-_The_ten-year-old_Hungarian_Radio_Album_1935.jpg" width="640"></a></div><p></p><p><em>1942. október 10-én, 84 évvel ezelőtt hunyt el Hunyady Sándor író, novellista és drámaíró, a magyar irodalom egyik különleges tehetsége. Édesapja az Egerben született Bródy Sándor volt, akinek neve máig összeforrt a város irodalmi örökségével. Apa és fia kapcsolata azonban korántsem volt egyszerű: szeretet, rajongás, csalódások és művészi versengés kísérte közös történetüket. Hunyady végül bebizonyította, hogy nem csupán egy híres író gyermeke, hanem önálló, jelentős alkotó is.<span></span></em></p>

Bródy Sándor fia, aki kilépett apja árnyékából – Hunyady Sándor különös élete

1942. október 10-én, 84 évvel ezelőtt hunyt el Hunyady Sándor író, novellista és drámaíró, a magyar irodalom egyik különleges tehetsége. Éde...

Bővebben »